Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella
A tokiói nyári olimpia ellen tüntetnek a japán fővárosban 2021. május 17-én. A koronavírus-járvány miatt 2020-ról 2021-re halasztott ötkarikás játékokat július 23. és augusztus 8. között rendezik.
Nyitókép: MTI/AP/Szaszahara Kodzsi

Egy hónappal az olimpia előtt még biztosan vészhelyzet lesz Tokióban

Japán az átoltottság csupán hatszázalékos, Tokióban és további nyolc prefektúrában különösen rossz a helyzet.

A japán kormány pénteken három héttel meghosszabbította a koronavírus-járvány miatt elrendelt vészhelyzetet Tokióban, Oszakában és további hét prefektúrában június 20-ig, azaz bő egy hónappal a tokiói olimpia tervezett kezdete előttig.

A térségben a fertőzöttek száma továbbra is lassan csökken.

A döntés értelmében egyebek között érvényben maradnak a sporteseményekre és koncertekre vonatkozó létszámkorlátozások; a nagyobb eseményeken legfeljebb ötezer ember vehet részt vagy a létesítmények befogadókapacitásuk legfeljebb 50 százalékát használhatják ki, bár a kormányzók szigorúbb lépéseket is hozhatnak, amennyiben úgy látják szükségesnek. A főbb kereskedelmi létesítményeknek, köztük az áruházaknak és bevásárlóközpontoknak legkésőbb 20 órakor be kell zárniuk, ahogy az éttermeknek is, amelyek továbbra sem szolgálhatnak fel alkoholt és nem nyújthatnak karaoke-szolgáltatásokat.

A vészhelyzetet Tokión és Oszakán kívül Hokkaidó, Aicsi, Kiotó, Hjógo, Okajama, Hirosima és Fukuoka prefektúrában hosszabbították meg, Okinava prefektúrában már eleve június 20-ig tartó vészhelyzet van érvényben. Ezeken a területeken él a 126 milliós japán lakosság körülbelül 40 százaléka.

A döntést egy esti munkacsoportülésen hozta meg Szuga Josihide japán miniszterelnök, aki azt mondta:

"az újabb koronavírusos esetek száma országszerte csökken május közepe óta, a helyzet azonban továbbra is nagyon kiszámíthatatlan".

Az elmúlt napokban prefektúrák vezetői kérték a kormányt a vészhelyzet meghosszabbítására, köztük Koike Juriko tokiói kormányzó, aki egy hónapos hosszabbítás mellett érvelt.

A fertőzöttek száma lassan csökken a fővárosban, ahová sportolók, tisztségviselők és újságírók tízezrei érkeznek várhatóan a július 23-án kezdődő tokiói olimpia miatt.

Eközben egyre többen tiltakoznak Japánban az olimpia megtartása ellen a világjárvány közepette; a Kyodo japán hírügynökség e havi felmérése szerint a megkérdezettek 59,7 százaléka mondta azt, hogy az olimpiát el kellene halasztani.

Az oszakai és hjógói kórházak továbbra is küzdenek az ágyak felszabadításáért a koronavírusos páciensek számára, miközben a fertőzöttek száma meredeken emelkedik Okinaván, miután turisták özönlötték el a térséget az aranyhét ünnepi időszakában.

A koronavírus elleni oltási program eközben lassan halad,

a lakosság mindössze hat százaléka kapta meg eddig a védőoltás legalább egyik adagját.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A voksolást azért írták ki, mert a körzet korábbi önkormányzati képviselője, Takácsné Tóth Hajnalka április 20-án lemondott mandátumáról. A választáson négy jelölt indul a képviselői helyért: a városvezetés és Kisberk Szabolcs polgármester támogatását élvező dr. Tóth Andrea független háziorvos, a függetlenként induló Lesti Árpád politológus, Südi Milán, a Momentum jelöltje, valamint Gyenes Levente korábbi polgármester.
Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) a nemek közötti bérdiszkrimináció felszámolását elsősorban nem új tilalmakkal, hanem új megközelítéssel kívánja elérni: a bérezés átláthatóvá tételével és a munkavállalói érdekképviseletek érdemi bevonásával. Ez az írás azt foglalja össze, mit jelent mindez a gyakorlatban a munkavállalói oldal – az üzemi tanácsok és a szakszervezetek – szemszögéből, és miért érdemes már a hazai jogszabály közzététele előtt felkészülni az alkalmazásra. A cikk rávilágít arra, hogy milyen új információs és ellenőrzési jogok keletkeznek, hogyan értelmezhetők az irányelv kulcsfogalmai, és miért nem mindegy, hogy a bérkülönbségeket milyen csoportosításban mutatják ki. Az írás végigköveti az irányelv belső logikáját a munkakör-értékeléstől a bérmeghatározáson át a bérrendszer működésének ellenőrzéséig. Egy fiktív vállalati példán szemlélteti, hol és miként válhat láthatóvá – vagy maradhat rejtve – a rendszerszerű munkahelyi bérdiszkrimináció.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×