eur:
402.88
usd:
349.66
bux:
98560.68
2025. június 21. szombat Alajos, Leila
Biztonsági őrök állnak a Vuhani Virológiai Intézet épületének bejáratánál az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi, a koronavírus eredetének felkutatásával megbízott szakértőinek látogatása előtt Hupej tartomány székvárosában, Vuhanban 2021. február 3-án.
Nyitókép: MTI/AP/Ng Han-kuan

Kína tagadja a kutatók megfertőződését – máig nem tiszta honnan jött a vírus

Kína vehemensen tagadja a Wall Street Journal arra vonatkozó értesülését, hogy a Vuhani Virológiai Intézet több kutatója is megbetegedett volna nem sokkal azelőtt, hogy az első koronavírusos tüneteket produkáló beteget diagnosztizálták az országban 2019. december 8-án.

Teljesen valótlannak nevezte Csao Licsian külügyi szóvivő a Wall Street Journal (WSJ) azon értesülését, miszerint a Vuhani Virológiai Intézet három kutatója is megbetegedett volna 2019 őszén. A korábban nyilvánosságra nem hozott amerikai értesüléseken alapuló közlés szerint a három tudós olyan tüneteket produkált, amelyek szezonális megfázásra és az új koronavírusra egyaránt jellemzőek lehetnek, írja a The Guardian.

"Az Amerikai Egyesült Államok folyamatosan életben tartja a laborból kiszökött vírus teóriáját... Érdekli őket vajon a nyomon követhetőség, vagy csak el akarják terelni valamiről a figyelmet?" – fogalmazott Licsian.

Egy labormunkatárs sem volt beteg

A WSJ cikke nem sokkal azelőtt jelent meg, hogy a WHO szakértői ismét összegyűltek volna annak érdekében, hogy meghatározzák a vírus eredetével kapcsolatos kutatások új irányvonalát. A CNN mindentől függetlenül hétfőn a hírszerzésről szerzett információkra támaszkodva arról számolt be, hogy a hírszerző közösség még mindig nem tudja, hogy a kutatók valójában mitől voltak betegek.

Si Csengli, a virológiai intézet frissen felbukkant betegségekkel foglalkozó részlegének vezetője korábban arról számolt be, hogy

az intézet egy munkatársának vérében sem találtak antitesteket,

a koronavírussal foglakozó kutatócsoportban pedig nem voltak személycserék az elmúlt időszakban.

Darázsfészek az eredet kérdése

A WHO koronavírus eredetét kutató nemzetközi szakértőcsoportja februárban arról számolt be, hogy nagyon valószínűtlennek tartják azt, hogy a vírus laborból szökött volna ki. Peter Ben Embarek, a WHO-misszió vezetője akkor azt mondta, hogy a koronavírus eredetének azonosítására irányuló munka a denevérekben lévő természetes előfordulásra utal, de nem tartja valószínűnek, hogy Vuhanból indult volna útjára a vírus. A WHO vezetője Tedrosz Gebrejeszusz ugyanakkor azt követően, hogy 14 ország, közte az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát a WHO-jelentés tartalmával kapcsolatosan, arról nyilatkozott,

egyetlen lehetőséget sem söpörtek le az asztalról.

Tarik Jasarevic, a WHO szóvivője hétfőn arról beszélt, most döntenek a következő lépésekről: az állattenyésztés és a labor irányába is lehetséges a további vizsgálódás. Az Egyesült Államokban és a Biden-adminisztráció ugyanakkor egy szóvivő tájékoztatása szerint súlyos kérdéseket akar feltenni a vírus eredetéről, politika- és befolyásmentes eredményekre vár.

Megy az adok-kapok

A laborból kiszökött vírus teóriája már tavaly felmerült: miközben Kína igyekezett megakadályozni a vírus terjedését, pletykák született – a konzervatív Washington Times-ban arról is írtak, hogy Kína biológiai hadviselési politikájának részeként egy laborban születhetett meg az új koronavírus.

Tudományos kérdés helyett diplomáciai vitává vált az, honnan származik a vírus,

hamarosan már úgy emlegette a laborteóriát Tom Cotton republikánus szenátor, hogy semmilyen bizonyítéka nem volt arra.

2020 márciusában ugyanakkor Licsian írta azt Twitterén, hogy a koronavírus amerikai betegség is lehet, amelyet az amerikai katonák hurcolhattak be Kínába egy néhány hónappal korábbi látogatás alkalmával. Ő sem támasztotta alá semmivel a teóriát. Nem sokkal ezek után kezdtek Amerika szövetségesei szorgalmazni egy teljesen független vizsgálatot a koronavírus eredetére vonatkozóan.

De nem csak a politika tartja a felszínen a máig nem tisztázott kérdést. Május közepén 18 neves tudós írt közös publikációt a mérvadó Science tudományos folyóiratban arról, hogy vegyék komolyan a laboratóriumból kiszabadult vírus elméletét.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Magyarics Tamás: nehéz helyzetben Donald Trump, fontos döntést kell meghoznia

Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy megtámadja-e Iránt, vagy sem – közölte a Fehér Ház szóvivője. Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora szerint az amerikai elnöknek bel- és geolpolitikai, valamint energiaellátási szempontokat is mérlegelnie kell a beavatkozás kapcsán.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.23. hétfő, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
Trump végső határidőt adott Iránnak, nukleáris katasztrófa fenyeget – Pénteki percről percre híreink az Irán-Izrael háborúról

Trump végső határidőt adott Iránnak, nukleáris katasztrófa fenyeget – Pénteki percről percre híreink az Irán-Izrael háborúról

A Fehér Ház június 19-én jelentette be, hogy Donald Trump hamarosan döntést hoz arról, hogy az Egyesült Államok mit lép Iránnal kapcsolatban. Karline Leavitt szóvivő annyit konkretizált, hogy legkésőbb két hét múlva minden kiderül, eddig dönt az amerikai elnök a beavatkozásról. Dmitrij Medvegyev 2008 és 2012 között volt Oroszország első embere, és máig befolyásos szerepelőként jelenik meg a médiában. Ezúttal a Jeruzsálem és Teherán között zajló háborút értékelte, elsősorban abból a szempontból, hogy milyen következményekkel járhat az izraeli légierő bombázása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×