Infostart.hu
eur:
381.79
usd:
325.04
bux:
125197.21
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
Biztonsági őrök állnak a Vuhani Virológiai Intézet épületének bejáratánál az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi, a koronavírus eredetének felkutatásával megbízott szakértőinek látogatása előtt Hupej tartomány székvárosában, Vuhanban 2021. február 3-án.
Nyitókép: MTI/AP/Ng Han-kuan

Kína tagadja a kutatók megfertőződését – máig nem tiszta honnan jött a vírus

Kína vehemensen tagadja a Wall Street Journal arra vonatkozó értesülését, hogy a Vuhani Virológiai Intézet több kutatója is megbetegedett volna nem sokkal azelőtt, hogy az első koronavírusos tüneteket produkáló beteget diagnosztizálták az országban 2019. december 8-án.

Teljesen valótlannak nevezte Csao Licsian külügyi szóvivő a Wall Street Journal (WSJ) azon értesülését, miszerint a Vuhani Virológiai Intézet három kutatója is megbetegedett volna 2019 őszén. A korábban nyilvánosságra nem hozott amerikai értesüléseken alapuló közlés szerint a három tudós olyan tüneteket produkált, amelyek szezonális megfázásra és az új koronavírusra egyaránt jellemzőek lehetnek, írja a The Guardian.

"Az Amerikai Egyesült Államok folyamatosan életben tartja a laborból kiszökött vírus teóriáját... Érdekli őket vajon a nyomon követhetőség, vagy csak el akarják terelni valamiről a figyelmet?" – fogalmazott Licsian.

Egy labormunkatárs sem volt beteg

A WSJ cikke nem sokkal azelőtt jelent meg, hogy a WHO szakértői ismét összegyűltek volna annak érdekében, hogy meghatározzák a vírus eredetével kapcsolatos kutatások új irányvonalát. A CNN mindentől függetlenül hétfőn a hírszerzésről szerzett információkra támaszkodva arról számolt be, hogy a hírszerző közösség még mindig nem tudja, hogy a kutatók valójában mitől voltak betegek.

Si Csengli, a virológiai intézet frissen felbukkant betegségekkel foglalkozó részlegének vezetője korábban arról számolt be, hogy

az intézet egy munkatársának vérében sem találtak antitesteket,

a koronavírussal foglakozó kutatócsoportban pedig nem voltak személycserék az elmúlt időszakban.

Darázsfészek az eredet kérdése

A WHO koronavírus eredetét kutató nemzetközi szakértőcsoportja februárban arról számolt be, hogy nagyon valószínűtlennek tartják azt, hogy a vírus laborból szökött volna ki. Peter Ben Embarek, a WHO-misszió vezetője akkor azt mondta, hogy a koronavírus eredetének azonosítására irányuló munka a denevérekben lévő természetes előfordulásra utal, de nem tartja valószínűnek, hogy Vuhanból indult volna útjára a vírus. A WHO vezetője Tedrosz Gebrejeszusz ugyanakkor azt követően, hogy 14 ország, közte az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát a WHO-jelentés tartalmával kapcsolatosan, arról nyilatkozott,

egyetlen lehetőséget sem söpörtek le az asztalról.

Tarik Jasarevic, a WHO szóvivője hétfőn arról beszélt, most döntenek a következő lépésekről: az állattenyésztés és a labor irányába is lehetséges a további vizsgálódás. Az Egyesült Államokban és a Biden-adminisztráció ugyanakkor egy szóvivő tájékoztatása szerint súlyos kérdéseket akar feltenni a vírus eredetéről, politika- és befolyásmentes eredményekre vár.

Megy az adok-kapok

A laborból kiszökött vírus teóriája már tavaly felmerült: miközben Kína igyekezett megakadályozni a vírus terjedését, pletykák született – a konzervatív Washington Times-ban arról is írtak, hogy Kína biológiai hadviselési politikájának részeként egy laborban születhetett meg az új koronavírus.

Tudományos kérdés helyett diplomáciai vitává vált az, honnan származik a vírus,

hamarosan már úgy emlegette a laborteóriát Tom Cotton republikánus szenátor, hogy semmilyen bizonyítéka nem volt arra.

2020 márciusában ugyanakkor Licsian írta azt Twitterén, hogy a koronavírus amerikai betegség is lehet, amelyet az amerikai katonák hurcolhattak be Kínába egy néhány hónappal korábbi látogatás alkalmával. Ő sem támasztotta alá semmivel a teóriát. Nem sokkal ezek után kezdtek Amerika szövetségesei szorgalmazni egy teljesen független vizsgálatot a koronavírus eredetére vonatkozóan.

De nem csak a politika tartja a felszínen a máig nem tisztázott kérdést. Május közepén 18 neves tudós írt közös publikációt a mérvadó Science tudományos folyóiratban arról, hogy vegyék komolyan a laboratóriumból kiszabadult vírus elméletét.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: Donald Trump ismert forgatókönyhöz nyúlhat, Grönland lehet az „új Guantánamo”

Magyarics Tamás: Donald Trump ismert forgatókönyhöz nyúlhat, Grönland lehet az „új Guantánamo”

Az esetleges tárgyalások során az is opció lehet, hogy az Egyesült Államok tartós bérletet kap Grönlandon időkorlátozások nélkül, de a felek más olyan megoldást is találhatnak, amivel biztosított lehet Európa védelme – mondta az InfoRádióban az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. A külpolitikai szakértő szerint a geopolitikai szempontok mellett gazdasági okokból is fontos lenne az USA-nak Grönland megszerzése, mert a ritkaföldfémek és más nyersanyagok ottani kitermelésével csökkenhetne a Kína-függőség.

Új szabályokat kell megtanulniuk a motorosoknak és a rollereseknek – szabályváltozások, észrevételek a KRESZ-professzortól

Az új KRESZ-tervezet számos változást tartalmaz, melyek a motorosokat és az elektromos rollerrel közlekedőket is érintik. Pető Attila az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, a javaslatok megfelelők és észszerűek, az viszont már más kérdés, hogy az érintettek mit szólnak és mennyire lesznek partnerek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.23. péntek, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×