Infostart.hu
eur:
357.48
usd:
313.61
bux:
142467.45
2026. július 13. hétfő Jenő
Nyitókép: Pixabay

Nőnek az esélyei egy normális európai turistaszezonnak

Több tagállam is megkezdte, vagy a napokban megkezdi a nyitást az idegenforgalomban, miközben „normális szezon” esélyeivel biztat az Európai Bizottság is.

Portugália most hétfőtől csaknem valamennyi Schengen-tag, továbbá Nagy-Britannia előtt is megnyitotta határait idegenforgalmi célú látogatások céljából. Görögország már múlt héten nyitott, és hasonló lépésre készül Spanyolország is. A potenciális látogatók között Hollandia jelentette be legutóbb korlátozások megszüntetését több utazási viszonylatban is.

Mindeközben gombamód terjed a két vagy több ország közötti megállapodások rendszere az oltási igazolások kölcsönös elismeréséről és nyomában egymás állampolgárainak beengedéséről. Az EU belső piaci biztosa, Thierry Breton pedig egy legutóbbi nyilatkozatában megerősítette: arra számít, hogy a héten megszülethet az uniós oltási tanúsítvány bevezetéséhez szükséges megállapodás az EU intézményei között. Összességében

a 2021-es nyári turistaszezon „lényegében visszatérhet a normálishoz”.

A korlátozások megszüntetése persze egyelőre sehol sem totális, csupán az eddigi általános utazási tiltás beszüntetéséről, és a feltételek könnyebb teljesíthetőségéről van szó.

Portugália

Az országban például minden kétévesnél idősebb személy esetében érvényes oltáshoz, vagy 72 óránál nem régebbi negatív PCR-teszthez kötik a belépési engedély megadását, feltéve, hogy a származási országban a 100 ezer lakosra jutó fertőzöttségi arány nem haladja meg az ötszázat.

Lisszabon az utóbbi alapján zárja ki egyelőre a nyitásból a Cíprusról, Hollandiából, Horvátországból, Litvániából és Svédországból érkezőket. Mindenki más a Schengen-övezetből szívesen látott, ha megfelel a minimumfeltételnek. (Cserébe totális beutazási zárlat van érvényben India, Dél-Afrika és Brazília viszonylatában – az utóbbi amúgy komoly érvágás Portugália számára tekintettel a hagyományosan jelentős gazdasági és történelmi brazil kapcsolatokra.)

Görögország

Június 1-től egyelőre saját belső zöld kártyás utazási rendszer lesz érvényben, aminél persze szintén elvárás az érvényes oltás (Athénban ideszámítják az orosz vakcinát is), a negatív teszt, vagy a fertőzöttségből történt igazolt gyógyulás dokumentálása. Az országba érkezőknek elektronikus formában meg kell adniuk elérhetőségüket és végső célpontjukat, hogy nyomon követésük szükség esetén biztosítható legyen.

Athénban nagyon bizakodnak a forgalom várható gyors felpörgését illetően, amit alátámasztani látszik, hogy

a görög idegenforgalmi minisztérium szerint az előző hétvégén a görögországi repülőtereken máris több mint 23 ezer turista érkezését regisztrálták.

Sajtójelentések megjegyzik, hogy tavaly a turistaforgalom mintegy 80 százalékkal visszaesett.

Gyarapszik a júniusban bekapcsolódó országok száma

Thierry Breton mindezekre is utalva jelentette ki egy múlt hét végén Portugáliában tartott konferencián (Fórum a fenntartható turizmusról), hogy minden jel szerint jók az esélyek egy normális európai turistaszezon idei biztosításának. Ehhez szerinte biztosítékot ígér egyfelől a növekvő európai oltottság és az a tény, hogy az oltóanyag-ellátás a belátható jövőben is folyamatosan növekedni fog az Unió területén, másfelől pedig a leendő oltási igazolás, a zöld digitális tanúsítvány várhatóan közeli intézményesítése.

Breton az utóbbi kapcsán úgy vélte, hogy a tagállami felkészülés a bevezetésre jól halad. A tagállamok múlt héten lényegében megadták zöld jelzésüket a projekt elindításához, néhány tagország esetében kell még csak apróbb pontosításokat elvégezni, és

egyre több ország jelezte készségét, hogy részt vegyenek a leendő kártya júniusi próbaüzemében

(pilot projekt).

Az idő szoríthatja rá a feleket a megegyezésre

Ezzel egy időben az EU francia belső piaci biztosa „határozott bizakodásának” adott hangot, hogy május végéig lezárulhat a szükséges jogszabályi háttér elfogadása is az Európai Parlament, az Európai Bizottság, és a tagállamok EU-tanácsa között.

Ezen a ponton főként bizonyos parlamenti követelések miatt állt eddig az egyeztetés – az egyik ilyen akadályt az az EP-elvárás jelenti, hogy az EU honatyái ingyenes tesztlehetőséget szeretnének elérni a még nem beoltottak számára, ennek elfogadása azonban teljes körű tagállami egyetértésen múlik -, de az időnyomás brüsszeli remények szerint itt is segít majd áttörlést elérni.

Végső esetben pedig tartalékmegoldásként az is elképzelhető, hogy kellő egyetértés híján a május 24-25-i EU-csúcs esetleg „saját kézbe” veszi a kérdés kezelését: átmenetileg ejtik a jogszabály megalkotását, és EU-huszonhetes egységes európai tanácsi javaslattal fordulnak közvetlenül a nemzetállami hatóságokhoz, hogy azonos elvek mentén lássanak hozzá a kártya megvalósításához.

Címlapról ajánljuk
Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Magyar Péter miniszterelnök 13 órakor beszédet mond napirend előtt, a képviselők hétfőn szavazhatnak az Alaptörvény 17. módosításról, amelyben Sulyok Tamás államfő megbízatásának végét is kimondják. „A köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja azt. Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás” – írta a miniszterelnök Facebook-oldalán. Kedden visszaállíthatják a pedagógusok sztrájkjogát.
Költekezni kellene, de nem akárhogyan – itt az új költségvetési csapda az Európai Unióban

Költekezni kellene, de nem akárhogyan – itt az új költségvetési csapda az Európai Unióban

Az energiaárak újabb megugrása stagflációs csapdába szorítja az eurózónát: az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése 2026-ra már egy százalék alatti növekedést vár, miközben az infláció 3 százalékra gyorsulhat. Idén még enyhe költségvetési élénkítés rajzolódik ki a növekvő védelmi kiadásokból és az energiatámogatásokból, mivel azokat részben ellensúlyozza az uniós helyreállítási alap (RRF) utolsó pénzeinek felhasználása. De 2027-ben az RRF kifutása és a fiskális szabályok visszatérése akár a GDP 0,5 százalékának megfelelő megszorítást hozhat. Az Európai Bizottság elemzői figyelmeztetnek, hogy az általános árkompenzáció költséges és inflációgerjesztő, ezért a támogatásoknak célzottnak, ideiglenesnek és kivezethetőnek kell lenniük. Magyarországot különösen súlyosan érinti a helyzet, mivel a magas költségvetési hiány, az uniós SAFE-hitelből való kiszorulás és az eurózóna lassulása egyszerre szűkíti a mozgásteret.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×