Az Egyesült Államok kormánya nem csupán végleg leállította a még Donald Trump előző elnök utasítására kezdett németországi csapatkivonási terveket, de a Biden-adminisztráció kisebb léptékű kontingensnövelést is elhatározott.

A hírt Lloyd Austin új amerikai védelmi miniszter jelentette be, midőn kedden Berlinben találkozott német kollégájával, Annegret Kramp-Karrenbauerrel. E szerint

az amerikai kormány 500 fővel növeli 36 ezer fős németországi csapatai létszámát.

Az új egységek – amelyeket várhatóan idén ősszel telepítenek majd Weisbaden térségben – a kiberelhárítás és általában az elektronikus hadviselési képességek hatékony erősítését szolgálják majd, de helyet kapnak további harctéri tüzérségi és légi rakétaelhárítási komponensek is.

A tervbe vett intézkedés bejelentésekor Austin még jobban aláhúzta a Biden-adminisztrációnak a Trump-elnökségtől gyökeresen eltérő biztonságpolitikai és Európa-politikai megközelítését azzal, hogy a német védelmi tárca vezetőjével közösen tartott sajtóértekezleten megköszönte Annegret Kramp-Karrenbauernek, amiért Berlin láthatóan igyekszik többet költeni védelmi célokra.

Trump tavaly augusztusban jelentette be 11 900 amerikai katona kivonását a németországi Ramsteinből. Az intézkedést igyekezték Washingtonban úgy beállítani, mint ami úgymond rugalmasan reagált volna az új biztonsági kihívásokra (a kivont katonákat részben Olaszországba, részben Lengyelországba és esetleg más további európai NATO-tagállamba irányították volna). Valójában, a nemzetközi sajtóban és a nem hivatalos európai politikai közéletben is mindenki úgy beszélt az intézkedésről, mint a német kormány megleckéztetését célzó lépésről, amellyel az akkori elnök a német kormány szerinte túl alacsony katonai költségvetését akarta büntetni.

Biden hivatalba lépése után nem sokkal, februárban már utasítást adott a kivonulási tervek befagyasztására, majd ezt követően történt az inkább szimbolikus csapatnövelés bejelentése.

A fordulatot szakértők több tényező egybeesésével magyarázzák. Trump kivonási terve kezdettől fogva heves ellenállást váltott ki mindenekelőtt az amerikai törvényhozásban, ahol demokrata és republikánus oldalon egyaránt ellenezték az ötletet, többnyire úgy vélve, hogy egy ilyen lépést „bátorításnak” ítélnek majd Moszkvában.

A kongresszus éppen ezért a még Trump elnöksége idején elfogadott 2021. évi védelmi törvényében is kikötötte, hogy az Európában állomásozó amerikai csapatok létszáma nem csökkenhet 34 500 fő alá mindaddig, amíg a kongresszust részletes elemzésben nem tájékoztatják az intézkedésnek az európai biztonságra gyakorolt hatásáról.

Biden a maga részéről már a választási kampányban visszatérően bírálta elődje európai politikáját, és az EU–amerikai viszony gyökeres megújítását helyezte kilátásba elnökség idejére.

Mindezt hírmagyarázók szerint

az orosz–ukrán határon kialakult helyzet is megerősítette.

A demonstratív orosz csapatösszevonás kapcsán az elmúlt napokban a NATO-tól kezdve a vezető nyugati hatalmak többségéig sokan aggodalmuknak adtak hangot. Ez a körülmény egyúttal értelemszerűen növelte az európai biztonságra fókuszáló Biden-megközelítés támogatottságát az amerikai kongresszusban is.

Az amerikai védelmi miniszter a berlini kitérő után szerdán már Brüsszelben tárgyalt, ahol a NATO védelmi és külügyminiszterek tartanak együttes ülést, a téma pedig – az orosz–ukrán kérdéskörön túl – az amerikai csapatok őszi afganisztáni kivonása.