Infostart.hu
eur:
384.19
usd:
328.46
bux:
121308.37
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
Détárné Molnár Andrea, a Szeghalmi Járási Hivatal hivatalvezetője átadja az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyagát Juhász Lajos háziorvosnak a vésztői orvosi centrumban 2021. február 17-én.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

India először magát látja el oltással, a nyugati szállítmány késhet

Az Indiában gyártott AstraZeneca-vakcinából rendelő országok könnyen azzal találhatják magukat szemben, hogy az oltóanyag szállítása késlekedik, mivel a Szérumintézetnek mostantól az ország igényeit kell előtérbe helyeznie.

Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közösen fejlesztett oltását gyártó Szérumintézet vezetője, Adar Poonawalla a Twitteren írt arról, hogy mostantól felsőbb utasításra az indiai vakcinaigényt priorizálnia kell, amit a külföldre szánt adagok gyártásával egyensúlyban kell megoldania. A tweet a valóságban azt jelenti, hogy a közelmúltban a WHO által is engedélyezett, Indiában Covishield néven ismert oltás nehezebben jut majd ki az országból, mivel mostantól a hatalmas ország lakosságának igényei az elsők. Arról nem nyilatkozott, hogy kitől kapták ezt az utasítást, és további kommentárt sem kívánt hozzáfűzni a leírtakhoz, írta a CNBC.

A két oltás egyike

A Covishield az Indiában jelenleg adható két oltás egyike, amellyel vészhelyzeti használatbavételi engedéllyel a lakosságot oltják.

Első körben 300 millió ember, zömmel egészségügyi dolgozók, valamint 50 év fölöttiek és kiemelten veszélyeztetettek immunizálása a cél.

A másik adható oltás helyi fejlesztés, a Bharat Biotech terméke, ezt a klinikai tesztek futtatásával párhuzamosan oltják már élesben is.

Indiában február 20-ig 10,8 millió embert oltottak be, de a tervek szerint a következő hónapokban gyorsítani akarnak az immunizáció ütemén.

Szegény országoknak is szánják

A Covishieldet a WHO engedélyével a szervezet COVAX nevet viselő kezdeményezésén keresztül a világ alacsonyabb bevételű országaiban is adhatják már. Az év első felében 300 millió adagot kívánt az AstraZeneca a vakcinából 145 szegény országnak juttatni a COVAX-on keresztül. Ez az oltás jóval olcsóbb, mint a Pfizer vagy a Moderna szere, és nem is igényel olyan különleges tárolási és szállítási körülményeket, így Afrikában is könnyebb vele oltani.

A vakcina közben kanadai engedélyeztetés előtt is áll, a Szérumintézet pedig egy másik oltásból, a Novavax amerikai gyógyszergyár termékéből is egymilliárd adagot tervez gyártani még az idei évben.

Az indiai titok

Indiában eközben napról napra meglepő mértékben javul a koronavírus-helyzet. Az 1,4 milliárd fővel a világ legnépesebbjének számító országában valamivel tízezer fölött van a napi új esetek száma - ez a járványgörbe csúcsán bőven kilencvenezer fölött volt.

A kutatók még nem tudják, mi állhat a javulás hátterében

- ugyanakkor tény, hogy a járvány kezdete óta népszerűsítik az országban a maszkviselést, de a meleg és párás időjárás is közrejátszhat a dologban, akárcsak az, hogy az országban eleve sokféle betegség van jelen és a higiénés viszonyok sem ideálisak. Lehetséges, hogy az indiaiak immunrendszerének erőssége is közrejátszik abban is, hogy a napi halottak száma száz alatt marad. Fiatal is a lakosság, ugyanakkor érthetetlen, hogy épp akkor kezdtek a számok csökkenni, amikor a józan ész szerint, a hindu ünnepek idején emelkedniük kellett volna. Egyelőre nem tudni, mi az indiai titok, de most az oltásra nagy hangsúlyt helyez az ország.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Washington rakétákat telepíthetne Grönlandra – újabb részletek a NATO-Trump alkuról

Washington rakétákat telepíthetne Grönlandra – újabb részletek a NATO-Trump alkuról

Donald Trump az este váratlan megegyezésről számolt be: alkut kötött a NATO-főtitkárral Grönland ügyében, és ezért nem vezeti be a több nyugat-európai állam ellen a beígért büntetővámokat. Órákkal korábban még azt követelte, hogy azonnal induljanak tárgyalások Grönland eladásáról. Később több interjúban is beszélt a megállapodásról.
inforadio
ARÉNA
2026.01.22. csütörtök, 18:00
Palkovics László
mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Alaposan elromlott a hangulat a világ tőzsdéin, tegnap az amerikai piacok október óta nem látott esést szenvedtek el, miután Donald Trump még a hétvégén vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek ellenzik, hogy az USA megszerezze Grönlandot. Európai vezetők elfogadhatatlannak nevezték az elnök fenyegetéseit, és válaszlépéseket ígértek. Donald Trump ma a Davosi Világgazdasági Fórumon beszélt, és kijelentette, hogy nem fog erőszakot alkalmazni Grönland megszerzésére, este pedig már bejelentette, hogy sikerült megállapodást kötnie. Az elnök kijelentései enyhítették a nyomást a lejtmenetben lévő európai tőzsdéken, majd Amerikában hozzájárultak ahhoz, hogy pluszban zárjanak a vezető részvényindexek. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×