A havannai Finlay Vakcinaintézet berendezései talán nem a legmodernebbek, azonban az itt dolgozók szaktudására már nem lehet az avítt jelzőt használni. A kutatók éjt nappallá téve dolgoznak itt a Soberana 2 nevet viselő koronavírus elleni oltás fejlesztésén: Kuba saját vakcinája úgynevezett konjugált védőoltás, amelyben az antigénhez egy fehérjét is kapcsolnak, hogy stabilabb és biztonságosabb legyen a vakcina. A vakcinát heteken belül több tízezer önkéntes bevonásával kezdik tesztelni, írja a BBC.
Vicente Vérez Bencomo, az intézet vezetője szerint a klinikai tesztek első fázisa nagyon fontos és biztató eredményekkel zárult, a sziget kormánya ezen felbuzdulva azt tervezi, hogy az ország teljes lakosságát ezzel a oltással fogják immunizálni még az év vége előtt. Sajótájékoztatón beszélt arról, hogy a kubaiak beoltatása a prioritás számukra: még
2021-ben 100 millió adagot akarnak gyártani az oltásból, ami a bő 11 millió lakosú állam igényeit messzemenőkig ki tuja majd elégíteni.
Képesek is erre
A cél igencsak ambiciózus, de egyben nagyon reális is: az országnak harmincéves tapasztalata van immunológia és a biotechnológia terén. A nyolcvanas években Castro Kubája fejlesztette az első meningitis-B oltást, a Finlay intézetet ekkoriban alapították annak érdekében, hogy valahogy megoldást találjanak az amerikai embargó okozta problémák egy részére.
Ha valamilyen amerikai szabadalmat nem tudtak megszerezni, akkor az intézetben láttak neki a megfelelő szer fejlesztésének.
Nemzetközi segítség nélkül ugyanakkor nem lesznek képesek 100 millió adag gyártására: Vérez kanadai és európai, a kontinensen belül olasz és francia kapcsolatokról beszél az oltás kapcsán, amerikai részvételről egyelőre nincsen szó, bár abbéli reményét fejezte ki, hogy ez még majd változhat.
Rossz járványhelyzet
Kuba az első latin-amerikai ország lehet, amely saját vakcinával áll elő, erre pedig igencsak szüksége is van. A járványadatok romlanak, a napi fertőzésszám ezer fő fölötti, ami már nagyon megterheli Kuba egészségügyi rendszerét. Tavaly az év közepén reptereinek lezárásával és következetes információs kampánnyal sikerült megállítania az országnak a koronavírus terjedését, de azóta megismerték a második hullám jelenségét.
A Pánamerikai Egészségügyi Szervezet kubai képviselője, José Moya szerint ugyanakkor nem drámai a helyzet, az történt Kubában, ami mindenhol máshol is: nyitni kellett, és ennek meglett a következménye.
Rossz időpont a reformokhoz
Kuba gazdasági kilátásai ugyanakkor elég vészjóslóak a koronavírusnak betudhatóan: a turizmus természetesen óriásit zuhant, az emberek manapság
sorban állnak az utcán azért, hogy élelmiszerekhez juthassanak.
A kormány ezt a pillanatot választotta ki arra, hogy régóta halogatott reformokat vezessen be - például a vállalkozói engedélyek kiváltásának területén, illetve a kettős valutarendszer megszüntetésével -, amelyek hosszú távon a gazdaságot szolgálják ugyan, de most a legrosszabb pillanatban keserítik meg az emberek életét. Akinek nincsenek külföldi rokonai, akik támogatnák őket a jelenlegi helyzetben, nehezen élik meg a mostani szituációt. A Soberana 2 hatására hamarabb jöhetne az újranyitás, és a lehetetlen helyzetben élő családok számára ez reményt ad.
.jpg)
