Infostart.hu
eur:
385.25
usd:
331.82
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Koronavírus-elleni védőoltás kap egy autóban ülő asszony a Coors Field baseballstadion parkolójában létesített oltóközpontban a Colorado állambeli Denverben 2021. január 24-én.
Nyitókép: MTI/AP/The Denver Post/Helen H. Richardson

Hónapokat ugranak előre az oltási sorban az amerikai vakcinavadászok

Viszonylag kis erőfeszítéssel jutnak oltáshoz akkor, amikor még a veszélyeztetettek vakcinázása tart: a maradék oltásokra pályáznak fiatal amerikaiak.

"Jó érzés, hogy beoltottak, és így nem ment veszendőbe a vakcina sem" – mondja Isabelle Medina, egy egészséges, huszonöt éves amerikai nő, aki nem akarta kivárni, hogy akkor oltsák, amikor a fiatal, alapbetegség nélküli amerikaiak erre számíthatnak. Nyár előtt szeretett volna immunitást szerezni, hogy újra tudjon dolgozni, ráadásul biztonságban. A filmipari munkáját elvesztő fiatal nő úgy döntött, a "felesleges" oltásokra fog vadászni – írja a CNN.

Az Egyesült Államokban patikákban is oltanak: Medina egyszerű módszere arra épült, hogy délután odaáll egy gyógyszertár elé, arra várva, hogy záráskor az esetlegesen megmaradt oltásokat felajánlják neki. Néhány órányi álldogálásba került, hogy ez be is következzen: este nyolc adag védőoltás maradt meg, amelyet Medinának és vele várakozó barátnőjének, valamint az idő közben mögöttük kialakuló sorban állóknak ajánlottak fel. A terv működött, Medina és barátnője ma már a beoltottak közé tartozik.

A hozzájuk hasonlóan gondolkodó amerikaiakat zavarják az arról szóló hírek, hogy a nap végén esetleg kidobják a megmaradt oltóanyagot, és várni sem akarnak a sorukra. Szemükben ez valódi win-win szituáció:

ők be lesznek oltva, az oltóanyag nem megy pocsékba.

A jelenség azonban az amerikai rendszer hiányosságára hívja fel a figyelmet. A kezdeti ütemezés lassacskán haladt, s míg a vakcinavadászok szerencsésnek érezhetik magukat, azok, akiknek nincsen lehetőségük és idejük arra, hogy hasonlóan trükközzenek, úgy érezhetik, nem fair, hogy mások kihasználják a fennmaradó oltások elosztásának szervezetlenségét. Természetesen kritizálják is őket ezért, de az érintettek szerint annál, amit tesznek, sokkal rosszabb lenne, ha az oltások a szemétbe kerülnének.

Szerencse is kell

A vakcinavadászatra órákat, esetleg napokat kell áldozni arra várva, hogy az embernek jusson valamiből, amiből nem is biztos, hogy marad a nap végére. Idő, pénz, kapcsolatok és szerencse kell a sikerhez, de sokak szerint így is megéri: a vadászok Facebook-csoportokat is alakítanak, amelyekben megosztják egymással tapasztalataikat és gyakorlatukat.

Brad Johnson, az egyik ilyen csoport vezetője azt mondja,

egy izraeli barátjától kapta az ötletet a módszerre

– ott is hasonló információs csoportokban osztják meg azt, hol várható felesleges adagok felbukkanása. Ezeket ugyanis az oltási rendet figyelmen kívül hagyva azoknak ajánlották föl, akik épp elérhetők voltak a környéken.

Jelenleg 1,3 millió adagnyi oltást adnak be naponta az Egyesült Államokban: ebben az ütemben folytatva nyárra alakulhat ki a 75 százalékos átoltottság az országban. Bár hatalmas a kereslet az oltásra, a híradásokban többször szerepelt, hogy egyes oltóhelyeken a nap végén ki kellett önteni a megmaradt adagokat, mert nem tudták volna időben beadni őket. A Pfizer vakcinája két, a Modernáé pedig tizenkét órán át maradhat szobahőmérsékleten.

Nem tiszta helyzet

Az oltáselosztás normál rendjét átugrani mindenképp etikai dilemma – igaz, a fenti példák egészen mások, mint azé a washingtoni kórházé, mely száz adományozóját "hívta meg" oltásra, vagy azé a hollywoodi orvosé, akit tehetős kliensei bombáznak azzal, hogy szerezzen nekik vakcinát. Igaz, nem is olyan tiszta helyzet ez, mint amely nemrég egy seattle-i kórházban következett be, ahol a fagyasztó meghibásodása miatt kellett a kiolvadt oltásokat azonnal, bárkiknek beadni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Mi lesz Iránban, ha az amerikai–izraeli támadások nem érnek el rezsimváltást? Hogy zajlik az utódlás? „Az iráni állam berendezkedésének vannak demokratikus elemei, a legfőbb vezetőt például a szakértők gyűlése választja meg, annak tagjait pedig a nép választja” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel–Kelet-szakértő.

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, két új ország léphet be a háborúba - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, két új ország léphet be a háborúba - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Izrael szárazföldi inváziót kezdett Libanon déli részén, a harcok folyamatosak a Hezbollah erőivel. Emellett limitált katonai műveletet folytatnak Szíriában is, Daraá térségében. Izraeli hírszerzési források szerint a jemeni húszik is beszállhatnak hamarosan a háborúba, Szaúd-Arábia már készül a támadásra, ellentámadásra. Amerika és Izrael is legalább még egy, de inkább még két hétig tartó háborúzásra készül a Közel-Keleten. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni, közel-keleti háború csütörtöki fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×