eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Látogató a római Colosseumban 2021. február 1-jén, amikor újranyithatnak a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások részeként zárva tartásra ítélt vendéglátóhelyek és múzeumok Olaszországban.
Nyitókép: MTI/AP/LaPresse/Cecilia Fabiano

Orosz vakcina: részben Magyarország nyomába lépne Olaszország is

Az olasz egészségügy nem zárkózik el a tartományok kérésétől.

A két legnépesebb tartománnyal, Lombardiával és Lazióval az élen az olasz régiók a Szputnyik V orosz vakcina alkalmazását szorgalmazzák a koronavírus elleni küzdelemben a többi oltás akadozó szállítása miatt - jelentette az olasz sajtó csütörtökön.

A nemrégiben lemondott kormány egészségügyi minisztere, Roberto Speranza, valamint a járványügyi biztos és a tartományok képviselői szerda esti internetes megbeszélésen a régiók az orosz vakcina minél gyorsabb engedélyezését szorgalmazták. Az oltóanyagok több forrásból való beszerzését sürgették az eddig rendelt vakcinaszállítmányok hetek óta tartó késése miatt, amely - hangoztatták - az egész eddigi oltási programot felborította.

A legnagyobb napilap, a Corriere della Sera az egészségügyi miniszter válaszát idézte, miszerint "nem szabad tartani egyes oltóanyagoktól származásuk miatt".

Roberto Speranza ugyanakkor hozzátette, hogy Olaszország az orosz vakcina esetében is megvárja az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezését.

Az Il Foglio beszámolója szerint a közel hatmillió lakosú Lazio egészségügyi tanácsosa, Angelo D'Amato kijelentette, "ha az orosz vakcina működik, használjuk". D'Amato

Magyarország példáját említette, hangoztatva, hogy a "geopolitikát a pandémiától külön kell választani".

A fővárosban, Rómában a tesztelések és az ezeken kiszűrt új fertőzöttek aránya továbbra is tíz százalék körüli.

A járványtól leginkább sújtott, tízmilliós Lombardia tartományi alelnöke és egyben egészségügyi felelőse, Letizia Moratti szintén az orosz vakcina előtti nyitást kezdeményezte.

A sajtóban közölt hivatalos adatok szerint Olaszország április közepéig több mint 13,5 millió dózist akar beszerezni a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinaszállítmányaiból:

kétmilliót februárban, négymilliót márciusban, további nyolcmillió ampullát áprilisban várnak.

Köztük vannak az eddig késett, valamint új szállítmányok is. A vakcinát a nyolcvan év feletti lakosság létszáma szerint osztják szét a tartományok között. A korosztályhoz több mint négymillióan tartoznak. Később a nyolcvan év alattiak következnek, akiknek számát hatmillióra teszik a 74 és 79 év közötti korosztályban.

Február 8-tól az AstraZeneca is ellátja Olaszországot. Ezt az oltóanyagot az ötvenöt év alattiak kapják,

elsőként az oktatásban dolgozók, a fegyveres erők és a rendfenntartó erők tagjai, továbbá a börtönök dolgozói és rabjai.

A bejelentések szerint a lakossági vakcinázást a tartományok a háziorvosi rendelőkben indítják el, minden oltásért tíz eurót fizetnek a rendelőnek, és majdnem harminc eurót, ha az orvos házhoz megy oltani.

Az olasz gyógyszerügynökség (Aifa) ezzel egy időben engedélyezte a gyógyult betegek úgynevezett monoklonális antitestjeinek használatát is.

  • December vége óta 2,2 millióan kaptak oltást, közöttük több mint 867 ezren már a második dózisban is részesültek.
  • A halálos áldozatok száma csütörtökön átlépheti a 90 ezret.

A lombardiai Varese Covid-19 betegséggel foglalkozó kutatóközpontja bejelentette, hogy a dél-afrikai és a brazíliai vírusmutáció is jelen van a térségben.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×