Infostart.hu
eur:
362.97
usd:
317.33
bux:
140981.27
2026. július 18. szombat Frigyes
Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésének a jövő héten esedékes uniós csúcstalálkozót előkészítő vitáján 2020. szeptember 15-én. Borell közölte, hogy az Európai Uniónak szolidárisnak kell lennie Görögországgal és Ciprussal, ugyanakkor folytatnia kell a tárgyalásokat Törökországgal a Földközi-tenger keleti felében végzett török kutatófúrások keltette feszültség és bizonytalanság feloldása érdekében.
Nyitókép: MTI/AP pool/Francisco Seco

Az EU főkülügyére Moszkvába megy, pedig nem mindenki küldi

EU-tagországok és európai parlamenti képviselők sora szorgalmazza a Moszkvával szembeni nyomás fokozását, ezért megkérdőjelezik Josep Borrell pénteki moszkvai útjának időzítését is.

Legfrissebb fejleményként csütörtökön Lengyelország állandó brüsszeli EU-nagykövete, Andrzej Sadoś szólalt fel a brüsszeli EUobserverben megjelent írásában az Északi Áramlat-2 ellen, erősen kérdésesnek nevezve egyúttal Borrell múlt héten bejelentett most pénteki moszkvai látogatásának a bölcsességét.

Mint fogalmazott, amikor az orosz kormány saját népe ellen folytat de facto harcot, amikor szomszédos állam területét tartja törvénytelenül megszállva, amikor orosz kibertámadások, félretájékoztatási kampányok, és a hibrid-hadviselés különböző megnyilvánulásai jellemzik az orosz politikát, akkor nem biztos, hogy a „szokásos üzletmenet” („business as usual”) megközelítése a helyes.

Összességében Andrzej Sadoś szavai szerint távolról sem biztos, hogy most kellene odalátogatni, viszont – szerinte – biztos, hogy most az lenne a helyes és Moszkva által is megértett üzenet, ha azonnal felmondanák az Északi Áramlat-2 projektet.

Lengyelország nem az egyetlen, amelyik a jelen politikai helyzetben inkább a Moszkvával szembeni nyomásgyakorlásra – szankciók fenntartására, kapcsolatépítésnél feltételek megszabására – helyezné az uniós külpolitikai hangsúlyt. A balti országok e tekintetben (különösen Litvánia) legalább ennyire eltökélten ezt a vonalat követik, és egymást követő EP-határozatokból tudni lehet, hogy a többségi vélemény itt is hasonló álláspontot pártol.

A kép teljességéhez tartozik, hogy a tagországok többsége inkább kiváró vagy eleve együttműködésre hajló álláspontot képvisel inkább.

A maga részéről Josep Borrell uniós külpolitikai főmegbízott és egyúttal az Európai Bizottság külkapcsolati alelnöke a hét elején a Schuman Alapítvány online rendezvényén

azzal indokolta útját, hogy szerinte nem helyes a „nem szeretlek, hát inkább a sarokban maradok” megközelítés.

Az EU-val szomszédos országok mindegyikével igenis szükséges a párbeszéd fenntartása – érvelt a spanyol politikus, még akkor is, ha a fennálló kapcsolat némelyikkel „ellentmondásos”.

Mint mondta, „teljesen érthető”, ha egyes tagországok részben történelmi élményeik nyomán is eltérő módon értékelnek külkapcsolati relációkat. Példaként utalt arra, hogy az Egyesült Államok a lengyelek szemében a szabadság és demokrácia megtestesítője, Spanyolországban viszont sokan úgy tekintenek Amerikára, mint amelyik az utolsó percig támogatta Franco diktatúráját.

Mindez azonban szerinte nem zárja ki azt, hogy megőrizzék a kétoldalú kapcsolatokban az ügyek megvitatásának és tisztázásának lehetőségét. Mint amilyen most a Navalnij-ügy, vagy mint amilyen Borrell szerint az a gyakorlat, ahogyan Oroszország az utóbbi időben többször is kivonta bizonyos regionális beavatkozások kezelését – például Szíriában – az ENSZ kompetenciája alól, és például Törökországgal kettesben lépett csak fel.

Annak valószínűségét amúgy Borrell is csekélynek nevezte, hogy Navalnij ügyében látogatásával azonnal elérhet valamit,

de a témát úgymond napirenden kell tartani. Emellett pedig látogatása alkalmat adhat arra is, hogy ellenzéki meg civil szervezetek képviselőivel is találkozzon – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.17. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
Tisza-kormány: nagy változások jöhetnek a választási rendszerben, Forsthoffer Ágnes veszi át Sulyok Tamás feladatait

Tisza-kormány: nagy változások jöhetnek a választási rendszerben, Forsthoffer Ágnes veszi át Sulyok Tamás feladatait

Az elmúlt órákban több fontos belpolitikai és gazdaságpolitikai fejlemény is napvilágot látott: Magyar Péter a választójogi korhatár 16 évre csökkentését és a képviselői ciklusok korlátozását javasolja, miközben kiderült, hogy a Fidesz és a KDNP közel 1,7 milliárd forintot költött a 2026-os országgyűlési választásra. Eközben Kármán András pénzügyminiszter magyarázata szerint a parlament elé került átfogó adócsomag az adórendszer egyszerűsítését, az uniós szabályokhoz való igazodást és a befagyasztott uniós források felszabadítását célozza. Megállapodást kötött a MÁV és a Fővárosi Önkormányzat a rákosrendezői munkáslakások ügyében, így a vasúttársaság hozzájárulásával hamarosan megkezdődhetnek a bontási munkálatok a területen. Szombat estére Sulyok Tamás döntése is megszületett a 17. alaptörvény-módosításról és az államfői székből való távozásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×