INFORÁDIÓ
2021. február 26. péntek
Edina

európai tanács

charles michel

covid-19

oltás

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a koronavírus-járvány leküzdésének hosszabb távú stratégiájáról tartott brüsszeli sajtóértekezleten 2020. április 15-én.

Vihar készül a csütörtöki EU-csúcson az oltóanyagok lassú érkezése miatt

Infostart / Fóris György

Általános a felzúdulás az EU-országok vezetői körében az oltóanyagok lassú érkezése miatt, amit tovább szított a Pfizer bejelentése a termelés átmeneti visszafogásáról. A csütörtök esti csúcson éles kirohanásokat sem lehet kizárni.

Alapvetően az oltóanyag-program és a közös oltási útlevél kérdése alkotja a két formális napirendi pontját a csütörtök este 18 órakor kezdődő EU-huszonhetes videokonferenciának. Ám szakértők szerint előre látható, hogy ez is éppen elég lesz egy élénk vita kialakulásához.

Charles Michel, az Európai Tanács állandó elnöke, aki az esti vitát is értelemszerűen vezetni fogja, a résztvevőknek megküldött szokásos meghívólevelében a tagállamok közötti jobb koordinálás elősegítését és a legsikeresebb tagállami megoldások cseréjét jelölte meg az első pont kapcsán. Mint fogalmazott,

az oltások felgyorsítása az Európai Unióban jelenleg „abszolút prioritást élvez”, és a csütörtöki tanácskozás is ennek hivatott újabb lendületet adni.

A vitában először az Európai Bizottság elnökétől várnak helyzetjelentést a gyártókkal folytatott megbeszélések állásáról, a vakcinakibocsátás eddigi összmennyiségéről, valamint a további kiszállítások várható ütemezéséről. Ezt követi majd a tagállami észrevételek és tapasztalatok cseréje.

A jelek szerint az utóbbi akár zajosra is sikeredhet, mivel növekvő a frusztráltság tagállami körben a szállítmányok eddigi lassú érkezése miatt.

Domenico Arcuri, az olasz kormány járványügyi biztosa például egyenesen jogi eljárás kezdeményezését helyezte kilátásba a kimaradó szállítmányok miatt a Pfizer ellen,

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő pedig levélben fordult az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökeihez, határozott fellépésre szólítva fel őket a gyártókkal szemben.

Szakértők megjegyzik, hogy a hangulat a kiszállítások kapcsán eleve borús volt, mivel annak ütemét sok fővárosban lassúbbnak érezték egyes EU-n kívül országokban zajló oltási kampányokhoz képest. Mindezt tetőzte be az elmúlt napokban, hogy a BioNTech-Pfizer oltóanyag kapcsán a belga gyártó kapacitásbővítése miatt körülbelül két hétre az eddigiekhez képest is kibocsájtás-csökkentést jelentettek be. Ez különösen ott váltott ki felzúdulást, ahol már az első oltást beadták, és égetően szükségük lenne arra, hogy időre megkapják a szükséges mennyiségű szállítmányt a második oltáshoz is (Olaszországban és Lengyelországban is emiatt vált különösen harapóssá a hangulat).

További gondot okoz, hogy míg a Pfizer korábban 30 vakcina-dózishoz 6 fiolát mellékelt, újabban már csak ötöt küld, és ezért a felhasználók az elérhető mennyiség mintegy 20 százalékát nem tudják megfelelően kinyerni, holott a korábbiak alapján már számoltak vele. (Az utóbbi bírálatot a gyártó eddig azzal hárította el, hogy ők oltás-dózisokra – nem pedig fiolákra - kötöttek szerződést és azt leszállították.)

A Financial Times ennek kapcsán szerdán idézte az egyik tagország vezető beosztású brüsszeli EU-diplomatáját, aki úgy vélte, hogy

„nem elegendő, ha a bizottság egyszerűen csak koordinál”, sokkal többre, „450 millió európai polgár nevében határozott fellépésre” volna szükség a gyártók felé.

Csakis így lehet szavatolni, hogy nyárig a lakosság 70 százalékát valóban beoltsák, miként az a bizottság kedden bejelentett tervében szerepel – tette hozzá.

Mindez sokak szerint előrevetíti a csütörtök esti vita várható légkörét és alakulását. Amihez a maga nemében egyesek szerint csípős adalék lehet, hogy Morawiecki az említett levelében kilátásba helyezte, hogy

a csúcson „alapos tisztázást vár”

azon értesülések kapcsán is, amelyek a napokban tudni vélték, hogy Németország állítólag több millió adag oltóanyagot közvetlenül is megrendelt az EU szinten leszerződött gyártóktól. Ha ez így van, az alapjaiban kérdőjelezheti meg a tagországok közötti szolidaritást és a lojális együttműködést – tette hozzá a lengyel miniszterelnök.

Korábban Ursula von der Leyen bizottsági elnök úgy kommentálta a vonatkozó híreket, hogy nincs tudomása ilyen német ügyletről, de még ha született is külön megállapodás Berlin és a gyártó között, az utóbbi csak akkor teljesítheti az addicionális német igényt, ha már a teljes EU-megrendelést kielégítették.

A második napirend, az oltási útlevél intézményesítése a már korábban jelzett módon szintén komoly véleménykülönbségeket vetít előre. Emlékezetes, hogy Michel

arra a két kérdésre vár választ a résztvevőktől, vajon elviekben egyet tudnak-e érteni ilyen okmány közösségi szintű bevezetésével, és ha igen, mikortól

(az uniós lakosság milyen arányú beoltottsága után)?

Megfigyelők mindehhez hozzáteszik, hogy legalább ennyire ellentmondásos annak megítélése, mire is jogosíthasson fel pontosan egy ilyen oltási igazolás, illetve hogyan kerülhető el, hogy ne váljanak intézményesítetten másodosztályú állampolgárokká azok, akiket nem oltottak be. (Ne legyen szakadás az EU-n belül – figyelmeztetett több EU-országbeli vezető, köztük Angela Merkel kancellár is.)

Újabban éppen ezért az oltás kapcsán egyre többször már úgy fogalmaznak, hogy ezután is mindenki szabadon utazhat majd például, csak akinek még nincs oltása, arra érkezés után jó eséllyel karantén vár, míg a beoltott ezt elkerülheti.

Michel amúgy meghívólevelében egy harmadik leendő témát is megemlített a csütörtök esti tanácskozáshoz: a támogatásra szoruló harmadik – Európai Unión kívüli – országok segítésének kérdését.

Emlékezetes, hogy

az EU közvetlen szomszédságában élő – nyugat-balkáni, vagy ex-szovjet – országok kormányai visszatérően szorgalmazzák az uniós oltási programok valamilyen variánsának a kiterjesztését rájuk is,

hangsúlyozva, hogy enélkül még sokáig nem juthatnának oltóanyaghoz, éppen a mindent „lenyúló” európai megrendelések miatt.

Mindezt fejelte meg az ENSZ Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatójának, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusznak a napokban tett elkeseredett kirohanása a világ gazdagabb országai ellen, amelyek szerinte ignorálják, hogy Afrikában például eddig alig két tucat oltást adtak még csak be, és egyelőre esély sem látszik az itt élő népeknek vakcinákhoz jutni. Az általa „vakcinanacionalizmusként” jellemzett helyzet szerinte „a morális bukás szélére sodorja a világot”.

Charles Michel, aki korábban (fejlődő országokkal való együttműködés koordinálásért felelős) belga miniszterként, majd miniszterelnökként, mindig nagy jelentőséget tulajdonított különösen az EU-afrikai – valamint általában a harmadik világhoz fűződő – kapcsolatok ápolásának, a jelek szerint most is súlyt kíván majd helyezni a kérdés ilyen vetületének a szem előtt tartására is.

Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/John Thys
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018