Három Észak-Rajna-Vesztfáliából származó jelölt közt dől el, ki vezetheti tovább a német CDU-t, és a kérdés most még egyáltalán nem tekinthető eldöntöttnek, mondta Kiss. J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem Németország-szakértő tanára az InfoRádióban.

A három jelölt közül Friedrich Merz a párt értékkonzervatív szárnyához tartozik, a gazdasági neoliberalizmus híve, meggyőződéses atlantista politikus, akinek több konfliktusa is volt az elmúlt években Angela Merkellel. Ellenfeleinek egyike Armin Laschet, aki Észak-Rajna-Vesztfália, a legnépesebb, mintegy 18 millió fős tartomány miniszterelnöke. Kettejük mellett Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságának az elnöke indul még a posztért.

"A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint Merz vezet 29 százalékkal, de a másik két jelölt, Röttgen és Laschet is feljövőben van 25 százalékkal.

Itt kezd minden érdekessé válni, mert úgy tűnik, hogy a CDU vezetése és a kancellári hivatal közvetve próbálja a választási esélyeket befolyásolni.

Merz győzelme nem jósolható biztosra, annál is inkább, mert a jelöltek közötti vitában egyre erősebb hangsúly helyeződött arra a szempontra, hogy olyan jelöltnek kell győznie, aki kormányzati tapasztalattal rendelkezik. E tekintetben Laschet van előnyben, hiszen egyszerre tartományi miniszterelnök és az észak-rajna-vesztfáliai CDU vezetője" - mondja Kiss J. László.

Mindez nemcsak azért érdekes, mert maga a tartomány népessége nagy, hanem mert nagyon sok olyan strukturális problémával is küzd - közte a migrációval vagy a szén felhasználásából való kiszállással -, mint Németország egésze. Ezek által tehát Laschet előnyben van, míg Friedrich

Merznek gyakorlatilag nincs kormányzati tapasztalata

és a médiában sem szerepel annyit, mind megbízása és szerepei folytán Laschet, vélekedik a szakértő.

Kiss J. László szerint az is fontos kérdés, hogy vajon a pártelnök egyben a CDU kancellárjelöltje is lesz-e?

"Merkel bejelentette, hogy a ciklus lezárultakor, azaz szeptember 21-én már nem indul a kancellári címért, a politikai életből teljesen visszavonul. A pártelnök az eddigi tapasztalatok szerint mindig kancellárjelölt is volt egyben, de ez a két dolog most szétvált" - magyarázta a szakértő. A jelenlegi ügyvezető elnök, Annegret Kramp-Karrenbauer ugyanis majdnem egy éve bejelentette, hogy nem indul a kancellárjelöltségért és lemond tisztségéről, de ügyvezető elnökként marad a párt élén. Ez a személyi bizonytalanság a CDU-n belül is vákuumot hozott létre. Több vezető CDU-politikus hangsúlyozta azt, hogy a párt elnöke nem feltétlenül kancellárjelölt is egyben. Az elnökválasztással ennek a kérdésnek a nyitottsága nem szűnik meg.

Arról, hogy a magyar kormány szempontjából kinek a megválasztása lenne jó, Kiss J. László a következőket mondta: "Sok kérdésben van közelség Merz pozíciójához, ilyen a migráció.

Most zajlott le egy vita, melyben Merz azt hangsúlyozta: a humanitárius katasztrófa nem oldható meg úgy, hogy a menekülteket, migránsokat az Európai Unió határáról Németországba viszik.

Ha lehet, akkor ezekről a kérdésekről az Európai Unió határainál, illetve helyben kell dönteni. A menekültpolitikában határozott vonal figyelhető meg: Markus Söder, a Bajor Keresztényszociális Unió vezetője és bajor miniszterelnök fogalmazta meg, hogy ez vissza is hozhatja a CDU és a CSU közti vitát a kérdésben, az árkok mélyülésével, holott az idő szava épp a CDU nagyobb egységessége lenne. Merz ezen túl klímapolitikájában a külön út helyett azt hangsúlyozza, koordinálni kell a többi országgal, illetve a pénzügyi politika szilárdságában hisz, továbbá vissza akar térni a deficit nélküli költségvetési politikához, ha a pandémia elmúlik" - sorolta, hozzátéve, Laschettel is vannak harmonizálható pontok. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy Angela Merkel kancellár közvetett, de erőteljesen érzékelhető támogatása egyértelműen Armin Lascheté.