Charles Michel ET-elnök javaslata több tételen is vágna a következő hétéves keretkötségvetésben (Multiannual Financial Framework – MMF), ám megjegyzendő, a tagállamok ennek ellenére is több forráshoz juthatnak.

A Bruxinfo főszerkesztője, Gyévai Zoltán az InfoRádiónak nyilatkozva emlékeztetett, voltaképpen egy csomagról van szó, de mégis kettőről, hiszen a keretköltségvetés kiegészül egy 750 milliárd eurós újjáépítési csomaggal. És miután az Európai Bizottság szándékosan több pénzt szedne be bizonyos tételekre, mint például az unió befektetési-, illetve innovációs programjára (Horizon Europe), ezért Charles Michel, hogy spóroljon, miután a kohéziós- és agrárpolitikai kiadásokból a tagállamok nem kívántak engedni, más tételeken húzott a következő MMF-ben – magyarázta a szakember.

A szakértő a kelet- illetve közép-európai bírálatokkal kapcsolatban – amelyek arra irányulnak, hogy fegyelmezettségük ellenére kevesebb forrásra számíthatnak Brüsszeltől, mint azok a mediterrán országok, amelyek lazábban kezelik a büdzséjüket –, megjegyezte:

az európai uniós támogatási logika többnyire azon alapszik, hogy azokon segít, akik a leginkább rászorulnak,

példaként említve, hogy a kelet-európai tagok is régóta komoly összegeket kapnak a felzárkóztatásra.

Mutatkozhat némi érdekellentét, tette hozzá Gyévai Zoltán, de a legtöbb tagállam már egyetért, hogy a déli országok esetében, amelyeket a válság sokkal mélyebben érintett, szükség van arra, hogy a „hónuk alá nyúljanak”. Ilyen módon az olaszokra és a spanyolokra fordítják a mostani források jelentős részét, bár jelentős adósságokkal rendelkeznek, és még a korábbi válságot sem heverték ki teljesen - magyarázta,

Újjáépítési alap

Gyévai Zoltán az InfoRádió érdeklődésére arra is kitért, Charles Michel óvatosan nyúlt hozzá Ursula von der Leyen 750 milliárd eurós, májusban bejelentett mentőcsomagjához, láthatóan a fő pilléreit nem akarta bántani. Ennek értelmében megmaradt a javasolt keretösszeg, ahogyan a vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök vitatott aránya is, ami a rászoruló tagállamoknak kedvez.

Másfelől berakott olyan szigorító elemeket a csomagba, amelyek a nettó befizető országok számára jelenthetnek garanciákat. Ilyen például, hogy az Európai Bizottságénál szigorúbb lehet a feltételrendszer:

az Európai Tanácsnak kell majd döntést hoznia a pénzek lehívásait célzó tagállami tervekről.

De az elosztási kritérium rendszerében is változtatna Charles Michel, aminek

Varsóban és Budapesten nem biztos, hogy örülni fognak

– jegyezte meg. Ugyanis, korábban az EB olyan kritériumokat választott, amelyeknek a válsághoz nem sok közük volt, miszerint az azt megelőző munkanélküliségi mutatókat tartották irányadónak. Az ET elnöke ezen most úgy finomított, hogy a keret 70 százalékát 2021 és 2022 között a Bizottság által javasolt elveknek megfelelően osztanák szét, de 30 százalékot visszatartana 2023-ra, amikor is tartanának egy felülvizsgálatot, és már az alapján osztanák szét a fennamradó összeget, hogy kit mennyire „vágott haza” a válság – fogalmazott Gyévai Zoltán.

A témáról bővebben is szó szerda este 7 óra után az IndfoRádió Brüsszeli hét című műsorában.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!