10 °C
Schillerová a cseh közszolgálati hírtelevízió vitaműsorában kedden késő este azt mondta, hogy ebből az összegből
- 216 milliárd koronát (2916 milliárd forint) tesznek ki a gazdaságot közvetlenül támogató intézkedések,
- a bankkölcsönökre nyújtott állami garanciák értéke 951,5 milliárd korona (12 845 milliárd forint).
- További 22 milliárd koronás (297 milliárd forint) támogatást az adóelőlegek elhalasztása és más hasonló intézkedések jelentenek.
Ez összesen a bruttó hazai termék (GDP) 20,7 százaléka, ami Csehországot "azon országok közé sorolja, amelyek a legtöbbet ruháznak be gazdaságuk megmentésébe, és nemcsak európai szinten" - jelentette ki a pénzügyminiszter a televízióban.
"Ezek teljesen hiteltelen számok. A támogatási programok nem működnek, főleg a kisebb vállalkozók panaszkodnak, hogy kérvényeiket elutasítják" - reagált a miniszter által elmondottakra Zbynek Stanjura, az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) alelnöke, frakcióvezetője. Megjegyezte, hogy az ODS szintén készített egy gazdasági javaslatcsomagot, amelyet a képviselőház elé terjeszt.
Marian Jurecka, az ellenzéki KDU-CSL elnöke méltatta ugyan a kormány gazdasági döntéseit, de bírálta, hogy azok megvalósítása gyakran adminisztratív akadályokba ütközik és nagyon lassú. Szerinte nagyobb mértékben kellene támogatni az önfoglalkoztatókat és a kisvállalkozókat.
A civil szektor által márciusban felállított gazdasági tanács, a KoroNERV-20, kedden kiadott közleményében azt állítja, hogy Csehország eddig kevesebbet fordított gazdasága megmentésére, mint az Európai Unió más tagállamai. A KoroNERV-20 szerint a cseh kormány közvetlen segítsége a gazdaságnak a GDP 0,7 százalékát teszi ki, míg Németországban ez az arány a GDP 6,9 százaléka. Magyarországon ez a mutató 0,4 százalék.
A közvetett támogatásoknál a cseh mutató a GDP 0,3 százaléka, a német 14,6 százalék a magyar pedig 8,3 százalék. Az állam által vállalt garanciáknál a cseh mutató 16 százalék, Németország (38,2 százalék) után a legmagasabb. A KoroNERV-20 kimutatása szerint a magyar állam eddig nem vállalt garanciákat cégek pénzügyi helyzetének megsegítése érdekében.
A cseh kormány hétfőn úgy döntött, hogy az idei költségvetés hiányát 300 milliárd koronára emeli. Az eredeti tervezett hiány 40 milliárd korona volt. Schillerová megerősítette, hogy a szükséges pénzt Csehország állampapírok kibocsátásával teremti elő. Leszögezte: ez nem okoz gondot a kormánynak, hiszen a cseh államadósság jelenleg egyike a legalacsonyabbaknak az Európai Unióban.
Csehországban szerda reggel 7033-ra emelkedett a koronavírussal fertőzöttek száma, a keddi növekmény valamivel száz felett van. A cseh hatóságok azt állítják, eddig ellenőrzés alatt tartják a járvány terjedését.
Szükségállapot: a koalíció sem egységes
Közben vita robbant ki a koronavírus-járvány miatt elrendelt szükségállapot meghosszabbításáról. cseh kormány március 12-én rendelt el harmincnapos szükségállapot, amely április 11-én lejárt. Meghosszabbításához a parlament engedélye kellett. A kormány április elején azt kérte az alsóháztól, hogy a szükségállapotot újabb harminc nappal hosszabbítsa meg. Ezt azonban az ellenzéki pártok túl hosszúnak tartották és rövidebb időszakot javasoltak. A parlamenti alsóház végül is a kommunisták javaslatát fogadta el, és a szükségállapotot április 30-ig hosszabbították meg. Most újabb parlamenti döntésre van szükség.
Öt cseh ellenzéki párt - ODS, Kalózpárt, KDU-CSL, TOP 09 és a STAN - szerdán közös nyilatkozatot adott ki, amelyben azt állítják, hogy nem látnak okot a szükségállapot meghosszabbítására. Az egyszerűbb és központosított közbeszerzés, amely a belügyminisztérium legfőbb érve a hosszabbítás mellett, szerintük a vonatkozó törvény módosításával rendezhető. Az ellenzék azt állítja, hogy a kormány, bár erre többször is felszólították, eddig semmiféle más nyomós okot nem hozott fel az intézkedés meghosszabbítása mellett. Bírálják ugyanakkor azt, hogy kormánykoalíció képviselői nyíltan vitatkoznak az intézkedésről.
"Már két hete az volt az álláspontunk, hogy nincs szükség a szükségállapot meghosszabbítására. A meghosszabbítás melletti érveket azóta sem hallottunk" - jelentette ki Petr Fiala, az ODS elnöke, képviselőházi alelnök. Hasonló véleményt fogalmazott meg Ivan Bartos, a Kalózpárt elnöke is. Vít Rakusan, a STAN elnöke úgy véli: eljött az ideje, hogy véget vessenek az állampolgári jogok korlátozásának. Marian Jurecka, a KDU-CSL elnöke pedig a járványhelyzet javulásával érvel.
Az Andrej Babis kormányfő vezette ANO mozgalomban egyelőre nincs végleges álláspont a szükségállapot tekintetében - mondta Jaroslav Faltynek frakcióvezető újságíróknak. A kormányfő kedden este a Prima kereskedelmi televíziónak nyilatkozva viszont azt mondta, "jelenleg nem látok okot a szükségállapot meghosszabbítására".
Jan Hamácek belügyminiszter, a koalíciós Cseh Szociáldemokrata Párt elnöke a Twitteren reagált Babis szavaira. Hangúlyozta: ő továbbra is fenntartja véleményét, hogy a szükségállapot meghosszabbítására szükség van, de "a kormányfő egytértése nélkül ez nem lehetséges". A kormánykoalíciót kívülről támogató kommunisták a szükségállapot kétheti meghosszabbítását javasolják.
"A kormánynak ilyen fontos dolgokban először meg kellene egyeznie, és álláspontját csak azután lenne szabad közölnie a polgárokkal" - bírálta az egymásnak ellentmondó kormányzati kijelentéseket Petr Fiala.
