Infostart.hu
eur:
386.43
usd:
331.74
bux:
120216.44
2026. január 14. szerda Bódog
Friedrich Merz volt frakcióvezető, Annegret Kramp-Karrenbauer pártfőtitkár és Jens Spahn egészségügyi miniszter (b-j), a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökjelöltjei a bemutatkozásukat szolgáló nyolc regionális pártértekezlet egyikén Lübeckben 2018. november 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/David Hecker

Máris felsorakoztak Angela Merkel utódjelöltjei

A három aspiráns közül egyik sem biztos abban, hogy egy kézben kell maradnia az ország és a párt vezetésének.

Ismét megpályázná a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségét Friedrich Merz, aki a legutóbbi elnökválasztó kongresszuson a második helyen végzett - írták csütörtökön német lapok. A politikus környezetéből származó értesülések szerint Freidrich Merz úgy érzi, hogy erős a támogatottsága a tagság körében.

Az egyelőre nem ismert, hogy a pártelnöki tisztség mellett a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltjének szerepét is magának szánja-e.

A CDU konzervatív szárnyához sorolt politikus a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lap hírportáljának nyilatkozva nem kívánta megerősíteni vagy cáfolni a sajtójelentéseket. Mint mondta, a CDU-ban nyugodt körülmények között meg kell beszélni, hogyan tovább, és nem szabad elhamarkodni a döntéseket.

Friedrich Merz mellett a 2018-as elnökválasztás harmadik indulója,

Jens Spahn egészségügyi miniszter is jelezte, hogy érdekelheti egyik, másik vagy mindkét feladat.

Az ugyancsak a konzervatív szárnyhoz sorolt és a CDU fiatal nemzedékéhez tartozó politikus hírportálokon idézett nyilatkozatában kiemelte: mindig is azt mondta, hogy készen áll személyes hozzájárulással segíteni a CDU-t, hogy továbbra is nagy néppárt, a német politika meghatározó ereje legyen. Nem részletezte, hogy az elnöki tisztségre, a kancellárjelöltségre vagy mindkettőre gondol-e.

Friedrich Merz és Jens Spahn mellett

Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai tartományi kormányfőt is a távozó pártelnök, Annegret Kramp-Karrenbauer lehetséges utódjelöltjeként tartják számon.

A CDU liberális, leginkább Angela Merkel kancellár, volt pártelnök körül csoportosuló irányzatához sorolt politikus egyelőre közvetve sem jelezte szándékait.

Így még senki sem jelentette be nyilvánosan és egyértelműen, hogy átvenné a CDU vezetését és/vagy a CDU/CSU közös kancellárjelöltje kíván lenni a következő szövetségi parlamenti (Bundetsag-) választáson. Friedrich Merz egy csütörtöki berlini nyilvános rendezvényen is kitérő választ adott a lehetséges szerepét firtató kérdésekre. Mint mondta, szeretne segíteni pártjának, és kapcsolatban áll Armin Laschettel, Jens Spahnnal és Annegret Kramp-Karrenbauerrel is. Jelezte, hogy

a CDU néhány hónapon belül rendkívüli kongresszust tarthat.

A párt körüli fejlemények azt is jelentik, hogy tovább folytatódik Angela Merkel fokozatos kivonulása a politikából és a CDU munkájából. Ezzel kapcsolatban egy csütörtöki, a Handelsblatt című üzleti lap hírportálján ismertetett felmérés kimutatta, hogy a CDU-szavazók 46 százaléka szerint a "Merkel utáni" CDU kevésbé lesz vonzó párt, és 23 százalék azt tervezi, hogy nem is szavaz többé a kereszténydemokratákra.

Annegret Kramp-Karrenbauer hétfőn jelentette be, hogy nem kíván kancellárjelöltként indulni, és távozik a CDU elnöki tisztségéből, amint kiválasztották a párt következő vezetőjét. Elmondta, hogy az elnöki tisztséget és a kancellárjelölti szerepet ugyanannak a politikusnak kell betöltenie, és mindkét ügyről a párt következő, decemberre tervezett kongresszusán kell dönteni.

A CDU-ban vitát váltott ki, hogy milyen eljárással és milyen ütemezéssel válasszanak vezetőt. Az egyik fő álláspont szerint minél hamarabb le kell zárni az ügyet, a másik szerint bőven elég a decemberi kongresszuson elnököt választani és kancellárjelöltet állítani, azért is, mert az "elhasználódás" veszélye fenyegetné a kancellárjelöltet, ha már másfél évvel a 2021 őszére tervezett Bundestag-választás előtt be kellene kapcsolódnia a politikai küzdelembe.

A kancellárjelöltet a CDU-val együtt állító

CSU szerint nem szabad elhúzni a folyamatot, egy hosszan tartó vetélkedés, egy "szépségverseny" nem tenne jót a pártszövetségnek

- fogalmazott Markus Söder CSU-elnök, bajor tartományi kormányfő.

Sajtóértesülések szerint Annegret Kramp-Karrenbauer a következő napokban kezdi meg az egyeztetést a lehetséges pártelnökjelöltekkel és kancellárjelölt-aspiránsokkal, és arra törkedik majd, hogy nyílt vita nélkül, a legfelső vezetés szintjén kötendő informális megegyezéssel határozzanak a pozíciókról. Markus Söderrel a pénteken kezdődő müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferecnián találkozik, amelyen védelmi miniszterként vesz részt.

Annegret Kramp-Karrenbauert 2018 decemberében választották meg a CDU elnökének. Friedrich Merzet csupán 35 szavazattal - 517:482-es végeredmény mellett - előzte meg a szavazás döntő, harmadik fordulójában, amelyen már csak ketten indultak. Vezetésével a CDU választói támogatottsága nem erősödött. Személyes népszerűsége megválasztása óta alacsony, nem sikerült a választók számottevő részét meggyőznie arról, hogy megfelelő kancellárjelölt, illetve kancellár lehet belőle.

Távozásának közvetlen előzménye a Türingia tartomány helyi törvényhozásában (Landtag-) tartott miniszterelnök-választás, amelyen a CDU helyi, tartományi szervezetének képviselői a szövetségi vezetőség iránymutatásával ellentétesen jártak el, a választás harmadik fordulójában nem tartózkodtak ugyanúgy, mint az első két fordulóban, hanem a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) jelöltjére szavaztak. Az FDP-s jelöltre, Thomas Kemmerich-re szavaztak az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali párt képviselői is - kihátrálva saját jelöltjük mögül -, így a politikus saját pártja, valamint a CDU és az AfD együttes támogatása révén nyerte el a miniszterelnöki tisztséget. A párton belül és kívül is felháborodást okozott, hogy a CDU és az AfD együtt biztosított többséget a jelöltnek. A CDU türingiai szervezete a szövetségi vezetőség azon elképzelését sem tette magáévá, hogy a kormányfőválasztás révén keletkezett válságot előrehozott Landtag-választással kell megoldani.

Címlapról ajánljuk
Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

A magyar uniós forrásokhoz való hozzáférésről szóló tárgyalások gyakorlatilag befagytak, mivel az Európai Bizottság a magyar választásokig ezekben a kérdésekben nem kíván döntést hozni – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt Brüsszel az orosz–ukrán konfliktusban elfoglalt pozíciójáról, de jure és de facto hadviselésről, miként a Mercosur-megállapodással és a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos magyar álláspontról is.

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Kevesen hiszik el, ami az amerikai gazdaságban történik

Kevesen hiszik el, ami az amerikai gazdaságban történik

Az elmúlt hónapokban szinte mindenki ugyanazt a sztorit árazta: a tavaly őszi munkaerőpiaci megtorpanás után az amerikai növekedés óhatatlanul hűl, a Fed pedig előbb-utóbb kénytelen lesz alkalmazkodni. Ebbe a keretbe a piac kényelmesen bele tudta rendezni a következő lépéseit. Csakhogy az utóbbi hetekben több, első ránézésre “mellékes” adat érkezett, amelyek együtt már nem illenek ebbe a képbe. Ha egymás mellé tesszük őket, egy teljesen más forgatókönyv rajzolódik ki, és ez nem csak a kamatvárakozásokról szól, hanem arról is, hogy a részvénypiac mit fog félreérteni a következő hónapokban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×