Infostart.hu
eur:
367.18
usd:
322.84
bux:
149155.36
2026. szeptember 29. kedd Mihály
Friedrich Merz volt frakcióvezető, Annegret Kramp-Karrenbauer pártfőtitkár és Jens Spahn egészségügyi miniszter (b-j), a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökjelöltjei a bemutatkozásukat szolgáló nyolc regionális pártértekezlet egyikén Lübeckben 2018. november 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/David Hecker

Máris felsorakoztak Angela Merkel utódjelöltjei

A három aspiráns közül egyik sem biztos abban, hogy egy kézben kell maradnia az ország és a párt vezetésének.

Ismét megpályázná a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségét Friedrich Merz, aki a legutóbbi elnökválasztó kongresszuson a második helyen végzett - írták csütörtökön német lapok. A politikus környezetéből származó értesülések szerint Freidrich Merz úgy érzi, hogy erős a támogatottsága a tagság körében.

Az egyelőre nem ismert, hogy a pártelnöki tisztség mellett a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltjének szerepét is magának szánja-e.

A CDU konzervatív szárnyához sorolt politikus a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lap hírportáljának nyilatkozva nem kívánta megerősíteni vagy cáfolni a sajtójelentéseket. Mint mondta, a CDU-ban nyugodt körülmények között meg kell beszélni, hogyan tovább, és nem szabad elhamarkodni a döntéseket.

Friedrich Merz mellett a 2018-as elnökválasztás harmadik indulója,

Jens Spahn egészségügyi miniszter is jelezte, hogy érdekelheti egyik, másik vagy mindkét feladat.

Az ugyancsak a konzervatív szárnyhoz sorolt és a CDU fiatal nemzedékéhez tartozó politikus hírportálokon idézett nyilatkozatában kiemelte: mindig is azt mondta, hogy készen áll személyes hozzájárulással segíteni a CDU-t, hogy továbbra is nagy néppárt, a német politika meghatározó ereje legyen. Nem részletezte, hogy az elnöki tisztségre, a kancellárjelöltségre vagy mindkettőre gondol-e.

Friedrich Merz és Jens Spahn mellett

Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai tartományi kormányfőt is a távozó pártelnök, Annegret Kramp-Karrenbauer lehetséges utódjelöltjeként tartják számon.

A CDU liberális, leginkább Angela Merkel kancellár, volt pártelnök körül csoportosuló irányzatához sorolt politikus egyelőre közvetve sem jelezte szándékait.

Így még senki sem jelentette be nyilvánosan és egyértelműen, hogy átvenné a CDU vezetését és/vagy a CDU/CSU közös kancellárjelöltje kíván lenni a következő szövetségi parlamenti (Bundetsag-) választáson. Friedrich Merz egy csütörtöki berlini nyilvános rendezvényen is kitérő választ adott a lehetséges szerepét firtató kérdésekre. Mint mondta, szeretne segíteni pártjának, és kapcsolatban áll Armin Laschettel, Jens Spahnnal és Annegret Kramp-Karrenbauerrel is. Jelezte, hogy

a CDU néhány hónapon belül rendkívüli kongresszust tarthat.

A párt körüli fejlemények azt is jelentik, hogy tovább folytatódik Angela Merkel fokozatos kivonulása a politikából és a CDU munkájából. Ezzel kapcsolatban egy csütörtöki, a Handelsblatt című üzleti lap hírportálján ismertetett felmérés kimutatta, hogy a CDU-szavazók 46 százaléka szerint a "Merkel utáni" CDU kevésbé lesz vonzó párt, és 23 százalék azt tervezi, hogy nem is szavaz többé a kereszténydemokratákra.

Annegret Kramp-Karrenbauer hétfőn jelentette be, hogy nem kíván kancellárjelöltként indulni, és távozik a CDU elnöki tisztségéből, amint kiválasztották a párt következő vezetőjét. Elmondta, hogy az elnöki tisztséget és a kancellárjelölti szerepet ugyanannak a politikusnak kell betöltenie, és mindkét ügyről a párt következő, decemberre tervezett kongresszusán kell dönteni.

A CDU-ban vitát váltott ki, hogy milyen eljárással és milyen ütemezéssel válasszanak vezetőt. Az egyik fő álláspont szerint minél hamarabb le kell zárni az ügyet, a másik szerint bőven elég a decemberi kongresszuson elnököt választani és kancellárjelöltet állítani, azért is, mert az "elhasználódás" veszélye fenyegetné a kancellárjelöltet, ha már másfél évvel a 2021 őszére tervezett Bundestag-választás előtt be kellene kapcsolódnia a politikai küzdelembe.

A kancellárjelöltet a CDU-val együtt állító

CSU szerint nem szabad elhúzni a folyamatot, egy hosszan tartó vetélkedés, egy "szépségverseny" nem tenne jót a pártszövetségnek

- fogalmazott Markus Söder CSU-elnök, bajor tartományi kormányfő.

Sajtóértesülések szerint Annegret Kramp-Karrenbauer a következő napokban kezdi meg az egyeztetést a lehetséges pártelnökjelöltekkel és kancellárjelölt-aspiránsokkal, és arra törkedik majd, hogy nyílt vita nélkül, a legfelső vezetés szintjén kötendő informális megegyezéssel határozzanak a pozíciókról. Markus Söderrel a pénteken kezdődő müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferecnián találkozik, amelyen védelmi miniszterként vesz részt.

Annegret Kramp-Karrenbauert 2018 decemberében választották meg a CDU elnökének. Friedrich Merzet csupán 35 szavazattal - 517:482-es végeredmény mellett - előzte meg a szavazás döntő, harmadik fordulójában, amelyen már csak ketten indultak. Vezetésével a CDU választói támogatottsága nem erősödött. Személyes népszerűsége megválasztása óta alacsony, nem sikerült a választók számottevő részét meggyőznie arról, hogy megfelelő kancellárjelölt, illetve kancellár lehet belőle.

Távozásának közvetlen előzménye a Türingia tartomány helyi törvényhozásában (Landtag-) tartott miniszterelnök-választás, amelyen a CDU helyi, tartományi szervezetének képviselői a szövetségi vezetőség iránymutatásával ellentétesen jártak el, a választás harmadik fordulójában nem tartózkodtak ugyanúgy, mint az első két fordulóban, hanem a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) jelöltjére szavaztak. Az FDP-s jelöltre, Thomas Kemmerich-re szavaztak az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali párt képviselői is - kihátrálva saját jelöltjük mögül -, így a politikus saját pártja, valamint a CDU és az AfD együttes támogatása révén nyerte el a miniszterelnöki tisztséget. A párton belül és kívül is felháborodást okozott, hogy a CDU és az AfD együtt biztosított többséget a jelöltnek. A CDU türingiai szervezete a szövetségi vezetőség azon elképzelését sem tette magáévá, hogy a kormányfőválasztás révén keletkezett válságot előrehozott Landtag-választással kell megoldani.

Címlapról ajánljuk
Őrizetbe vették Hankó Balázst, vallomást tett, majd Kecskemétre vitték

Őrizetbe vették Hankó Balázst, vallomást tett, majd Kecskemétre vitték

Őrizetbe vették Hankó Balázs országgyűlési képviselőt hétfőn Budapesten a Hír Tv információi szerint. Ügyvédje elmondta: a volt miniszter vallomást tett. Hankó Balázst éjszaka Kecskemétre vitték, ott fogják lefolytatni gyanúsítotti kihallgatását.

„Elszalasztott esély volt ez, elmaradt egy piros” – visszhangok az északír–magyar után

Noha még nem rúgott gólt a Nemzetek Ligája-sorozatban, Schäfer András pozitív várakozásokat fogalmazott meg az észak-írország 0-0-s döntetlent elemezve, Csinger Márk szerint kéne egy gólt találni. Willi Orbán ezzel egyetértve úgy látja, jól játszik a magyar válogatott, csak épp peches. Marco Rossi egy piros lapot hiányolt a meccsen Bolla Bendegúz sérülésekor.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
Tisza-kormány: Seszták Miklós őrizetben, új jelöltet keres Baka András

Tisza-kormány: Seszták Miklós őrizetben, új jelöltet keres Baka András

Őrizetbe vették Seszták Miklós korábbi fejlesztési minisztert, miután az Országgyűlés felfüggesztette a mentelmi jogát; Hankó Balázs és Magyar Péter mentelmi jogát szintén felfüggesztették. Magyar Péter parlamenti felszólalásában az ügyészség iránti közbizalom helyreállításáról beszélt, a választás előtt kiosztott több mint 17 milliárd forintnyi kulturális támogatás egy részét tiltott pártfinanszírozásnak nevezte, Seszták ügyében pedig több mint 11 milliárd forintnyi kenőpénzről beszélt. Saját ügyét politikai provokációnak nevezte, és közölte, hogy kihallgatása esetén maga is feljelentéseket tesz. Baka András köztársasági elnök új jelöltet keres a legfőbb ügyészi posztra, miután az Országgyűlés másodszor is elutasította Szathmáry Zoltán jelölését. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal négy kiemelt jelentőségű büntetőügyet vett saját hatáskörbe, amelyek egy minisztert, önkormányzati szereplőket és a Szuverenitásvédelmi Hivatalt érintik, milliárdos korrupciós, illetve hűtlen kezelési gyanúkkal. Új nyomozati iratok kerültek elő az ukrán „aranykonvoj” ügyében is, amelyek szerint Orbán Viktor korábbi miniszterelnök adhatott utasítást a 27 milliárd forintos vagyon tavaszi lefoglalására; a nyomozás szálai magas rangú titkosszolgálati vezetőkhöz és Szathmáry Zoltán testvéréhez is elérnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×