eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Sebastian Kurz, az ausztriai előrehozott parlamenti választásokon győztes Osztrák Néppárt elnöke (b) Savoyai Jenő herceg téli palotájába érkezik Bécsben 2019. november 8-án. Kurz Werner Koglerrel, az osztrák Zöldek vezetőjével tárgyalt a kormánykoalíciós kilátásokról. Alexander Van der Bellen osztrák államfő 2019. október 7-én adott kormányalakítási megbízást Kurznak.
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

Nagy izgalmakat hoz a január Ausztriában

A két ünnep között megegyezett egymással az Osztrák Néppárt és a Zöldek, így heteken belül megalakulhat az új bécsi kormány. Nyugati szomszédunknál szeptember végén volt a parlamenti választás.

Több mint három hónappal ezelőtt, szeptember 29-én volt az osztrák választás, amelyet 37 százalékos támogatottsággal a Néppárt nyert. Ez azonban nem volt elegendő a kormányalakításhoz, így az ideiglenes kabinet azóta is hivatalban van.

A klímavédelem előtérbe kerülésével jelentősen megerősödtek a Zöldek, amelyek a választáson a negyedik helyen végeztek. A megmérettetésen 14 százalékot értek el, de így is csak november elején kezdődtek meg a puhatolózó egyeztetések Sebastian Kurz pártjával.

Ausztriában még soha nem voltak kormányon a Zöldek.

Az előző kormány a Szabadságpárt korábbi elnöke, Hans-Christian Strache korrupciós botránya miatt bukott meg tavasszal.

A két párt programja egyébként nagyon sok mindenben eltér egymástól. Erről korábban Kurz mellett Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense is beszélt.

"Nagyon sok tartalmi kérdésben ellentétesek az álláspontok,

például az illegális migráció kérdésében, ahol a konzervatív párt szigorúbb határvédelmet és a munkaerőpiaci integrációba való nagyobb ösztönzést szorgalmaz, míg a Zöldek a határok kérdését vagy a szociális rendszer szigorítását embertelennek tartják" - fejtette ki az InfoRádiónak nyilatkozva.

Ezeket az ellentéteket mégis sikerült feloldani, így közvetlenül karacsony után múlt szombaton megszületett a két párt közötti megállapodás.

Sebastian Kurz a Salzburger Nachrichten napilapnak vasárnap azt nyilatkozta:

„a célvonalon még nem haladtunk át, de a koalíció útjában álló nagy akadályokat mindkét fél elhárította.”

A megállapodást aztán szerda este hivatalosan is megerősítette Kurz.

"Sikerült eredményt elérnünk a koalíciós tárgyalásokon; sikerült áttörést elérnünk és megegyeznünk a tartalmi kérdésekben" - mondta az ÖVP listavezetője, aki szerint nem volt egyszerű dolguk, mert a két párt programja tartalmilag nagyon eltérő.

Osztrák sajtóértesülések szerint a két párt között a bevándorlás és a költségvetés helyzete jelentette a vita fő tárgyát. A Politico azt írja, a miniszterelnök-jelölt folytatni szeretné a bevándorlással összefüggő keményebb politikát, míg a jövendőbeli koalíciós partnerei egy környezetvédelmi intézkedésekre irányuló beruházási csomagot szeretnének elfogadtatni.

Mint Kurz kifejtette, "kitűnő eredményt" értek el, sikerült mindkét párt programjából a legjobb elemeket átemelni a kormányprogramba, és ezzel mindkét párt tartja választási ígéreteit is. Példaként említette, hogy míg a Zöldek számára központi kérdés a klímaváltozás elleni küzdelem és az átláthatóság, a Néppárt adócsökkentést ígért, valamint következetes intézkedéseket az illegális migráció és a politikai iszlám elleni fellépésben. Ezek egyaránt benne lesznek a kormányprogramban - húzta alá Kurz.

"Sikerült áthidalni az ellentéteket, sikerült hidakat építeni" - mondta Werner Kogler, a Zöldek listavezetője. A politikus hangsúlyozta: Ausztriának egész Európában és nemzetközi viszonylatban is éllovasnak kell lennie a klímavédelemben, de hangsúlyos egyebek mellett az adórendszer átalakítása, a társadalmi egyenlőség és összetartás erősítése is. "Ausztria jövőjéről és az osztrák nép iránti felelősségről van szó" - fogalmazott.

A megállapodást szombaton még a zöldek mintegy 300 küldöttből álló kongresszusának is jóvá kell hagynia. Ha létrejön a "fekete-zöld" kormánykoalíció, akkor Ausztria történetében első alkalommal alakítanak szövetségi kormányt a konzervatívok a zöldekkel.

A kormányprogramból eddig annyi derült ki, hogy létrejön egy integrációs minisztérium, amelyet Sebastian Kurz egyik bizalmasa, Susanne Raab vezet majd. Ő eddig a külügyi tárca integrációs részlegének élén volt. A zöldek vezetése alá kerül viszont egy "szuperminisztérium", amely a környezetvédelem, a közlekedés, az energia, az infrastruktúra, a technológia és az innováció területéért felel majd a kormányban. Ezt a Global 2000 környezetvédő szervezet egykori vezetője, a 43 éves Leonore Gewessler irányítja majd várhatóan.

Első alkalommal kerülhet nő a konzervatív Klaudia Tanner személyében a katonailag semleges ország védelmi minisztériumának élére. A belügyi tárcát a szintén konzervatív Karl Nehammer vezetheti. A külügyminisztérium élén pedig várhatóan a helyén marad a külügyeket az ideiglenes kormányban irányító Alexander Schallenberg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×