eur:
408.88
usd:
374.25
bux:
74343.85
2024. november 6. szerda Lénárd
Kolinda Grabar-Kitarovic jelenlegi államfőnek, a kormányzó jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltjének választási plakátja Zágrábban 2019. december 18-án, négy nappal a horvát elnökválasztás előtt. A felirat jelentése: optimizmus Horvátországért.
Nyitókép: MTI/EPA/Antonio Bat

Nagy küzdelem kezdődött reggel Horvátországban, a jövő évre is átnyúlik

A horvát sajtó szerint az egyik legizgalmasabb és legbizonytalanabb kimenetelű - kétfordulós - elnökválasztás elé néz Horvátország vasárnap.

Vasárnap tartják a független Horvátország hetedik elnökválasztását, amelyen tizenegy jelölt indul az államfői tisztségért, köztük a jelenlegi elnök, Kolinda Grabar-Kitarovic is. A horvát sajtó szerint az egyik legizgalmasabb és legbizonytalanabb kimenetelű - kétfordulós - elnökválasztás elé néz Horvátország december 22-én. A vasárnapi első forduló eredménye pedig nagyban befolyásolhatja, hogy a jelenlegi elnök megtarthatja-e pozícióját.

Kolinda Grabar-Kitarovic jelenlegi államfőnek, a kormányzó jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltjének választási plakátja Zágrábban 2019. december 18-án, négy nappal a horvát elnökválasztás előtt.
MTI/EPA/Antonio Bat
Kolinda Grabar-Kitarovic jelenlegi államfőnek, a kormányzó jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltjének választási plakátja Zágrábban. MTI/EPA/Antonio Bat

Közvélemény-kutatások szerint a vasárnapi első fordulóban egyetlen jelölt sem kapja majd meg a szavazatok több mint felét, így várhatóan második fordulót kell tartani a két legtöbb voksot begyűjtő jelölt részvételével. A második fordulót 2020. január 5-én tartják, ha szükség lesz rá.

A felmérések szerint három esélyes jelölt küzd majd azért, hogy bekerüljön a második fordulóba:

  1. Kolinda Grabar-Kitarovic jelenlegi államfő, a kormányzó jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) hivatalos jelöltje,
  2. Zoran Milanovic volt kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltje és
  3. Miroslav Skoro független jelölt, népszerű horvát népdalénekes és üzletember.

Grabar-Kitarovichoz hasonlóan Skoro is a jobboldali szavazók támogatására számít, ami miatt a kampányban jelentős vetélkedés alakult ki a két jelölt között, ami a HDZ-n belül is komoly feszültségeket okozott. Skoro korábban a HDZ parlamenti képviselője volt, valamint Pécsett horvát főkonzul a párt jóvoltából. A HDZ ezért nagyon rossz néven vette, hogy a horvát énekes - akit több konzervatív és klerikális politikai és civil alakulat is támogatásáról biztosított - a párt hivatalos jelöltje ellen indult az elnökválasztáson.

Miroslav Skoro független jelölt, népszerű népdalénekes és üzletember választási plakátja Zágrábban 2019. december 18-án, négy nappal a horvát elnökválasztás előtt.
 A felirat jelentése: térjünk vissza a horvát néphez - most vagy soha.
MTI/EPA/Antonio Bat
Miroslav Skoro független jelölt, népszerű népdalénekes és üzletember választási plakátja Zágrábban. A felirat jelentése: térjünk vissza a horvát néphez - most vagy soha. MTI/EPA/Antonio Bat

A HDZ-n belül sokan bírálják Andrej Plenkovic horvát kormányfő mérsékelt politikáját. Korábban Grabar-Kitarovic is ezt tette. Míg az államfő megpróbált közeledni a közép-európai országokhoz, ezen belül is a visegrádi négyekhez, Plenkovic szigorúan Brüsszelhez igazodó politikát folytatott. A konfliktus azután kezdett csendesedni a kormányfő és az államfő között, hogy közeledett az elnökválasztás időpontja, és Grabar-Kitarovicnak szüksége volt a HDZ támogatására.

Skoro élesen bírálja a jelenlegi kormányt. Egyik legfőbb célja, hogy kiterjessze az államfői hatalmat, és megváltoztassa az alkotmányt. Mint mondta, a december 22-i választás lesz a nulladik népszavazás azon népszavazások sorában, amelyeket indítani fog, ha elnökké választják, azért, hogy "visszaadja a népnek a hatalmat". Az első referendum, amelyet ki fog írni, Andrej Plenkovic horvát kormányfő leváltása lesz - mondta. A horvát törvények erre egyelőre nem adnak lehetőséget.

Közvélemény-kutatások szerint, ha Grabar-Kitarovic és Milanovic jut be a második fordulóba, az államfőnek nagyobb esélye van a győzelemre,

mindazonáltal, ha Skoróval kell megküzdenie, már nem olyan jók a kilátásai. Szakértők szerint a HDZ egyébként fegyelmezett szavazóbázisán belül ez esetben szakadás alakulhat ki.

A legfrissebb felmérések szerint Grabar-Kitarovic az első helyen végezne az első fordulóban 27,4 százalékkal, bár több hónapja csökken a népszerűsége. A második helyen Milanovic áll 24 százalékkal, míg a harmadik helyen Skoro végezne 23 százalékkal.

Az említett esélyes jelölteken kívül a hivatalos kampányban még bemutathatta programját Mislav Kolakusic független jelölt, EP-képviselő, Dejan Kovac független jelölt, Anto Dapic, a Jobbra (Desno) párt jelöltje, Dario Jurican független jelölt, Katarina Peovic, a Munkás Front (Radnicka Fronta) párt jelöltje, Ivan Pernar parlamenti képviselő, az Ivan Pernar Párt (SIP) jelöltje, Dalija Oreskovic a Start párt jelöltje és Nedjeljko Babic, a Hrvatska Stranka Svih Cakavaca, Kajkavaca és Stokavaca észak-horvátországi regionális párt jelöltje.

Közülük talán a legszínesebb egyéniség és a horvát sajtó kedvence Dario Jurican, filmrendező, szatirikus jelölt. Jurican korábban Zágráb polgármesterének nevével, Milan Bandicként indult volna a választásokon, hivatalosan meg is változtatta azt, de később a bíróság visszavonta az engedélyt. A filmrendező azért változtatta Bandicra a nevét, hogy kifigurázza a polgármestert, valamint felhívja a figyelmet a korrupcióra, amely szerinte mélyen gyökerezik a horvát társadalomban. Bandic ellen számos bírósági eljárás folyik hivatali visszaélés miatt, a polgármester többször volt már előzetes letartóztatásban, ennek ellenére tavaly, az önkormányzati választásokon a hatodik mandátumát nyerte el. Bandic saját országos pártja, a Munka és Szolidaritás Párt biztosítja a kormányzó koalíció számára a többséget a parlamentben.

A kedd este a köztelevízióban megtartott vita, amelyen mind a tizenegy jelölt részt vett, politikai szakértők szerint nem változtatott a már eddig kialakult véleményeken. A több mint két és fél órás vitában a jelöltek egy percben mondhatták el programjukat. Válaszolhattak olyan kérdésekre, hogy miként küzdenének a korrupció ellen, milyen politikát folytatnának Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban, támogatják-e Szerbia EU-csatlakozását, és kivezényelnék-e a hadsereget a határokra a migrációs válság kezelésére. Néhány világnézeti kérdésben is kifejthették véleményüket, mint például az abortusz, az iskolai hitoktatás ügyében, vagy azzal kapcsolatban, hogy az élet menetén vagy melegfelvonuláson vennének-e részt szívesebben.

Horvátországban a kormány és a parlament a fő végrehajtó, illetve döntéshozó szerv, de az elnök beleszólhat a külpolitikai irányvonal alakításába. Az államfőt közvetlenül választják meg, mandátuma öt évre szól, és jórészt protokolláris feladatok ellátására korlátozódik. A horvát alkotmány értelmében az elnök legfeljebb kétszer választható meg.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: érkeznek az eredmények, az exit poll már befutott

Amerikai elnökválasztás 2024: érkeznek az eredmények, az exit poll már befutott

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik, a felmérésekben fej-fej mellett álltak a jelöltek, hamarosan azonban tisztábban fogunk látni, hiszen elkezdődött az első eredmények áramlása. Egy óra múlva számos kulcsfontosságú államban zárulnak az urnák, Georgiából pedig hamar befuthatnak az első adatok. Ideális esetben holnap reggelre már sejthetjük, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×