Inkább Kolinda Grabar-Kitarovic számít favoritnak, hiszen a horvát választóközönség kapcsán elmondható, hogy a jobboldal van többségben – fogalmazott Juhász József dél-szláv szakértő az InfoRádiónak, és ezt mutatja az is, hogy Miroslav Skoro független jelölt és a kormányzó jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) hivatalos jelöltje együttesen több szavazatot kapott, mint a Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltje.

Ugyanakkor ez csak egy minimális előny, és nem garancia arra, hogy a hivatalban lévő államfő, Kolinda Grabar-Kitarovic győzni is fog

– tette hozzá a történész, aki szerint nagy kérdés még, hogy az szélsőjobboldali szavazótábort, amely a HDZ és a jelöltje ellen szavazott, az mennyire tud beállni mégis az államfő mögé. Kérdés az is, mit fog mondani maga Miroslav Skoro, aki vélhetően nem egyszeri fellépésnek tekinti a mostani indulását, miután már jelezte: pártot alapít és a jövőre esedékes parlamenti választásokon elindul. Így nem biztos, hogy ő maga is fel fogja hívni a választóit arra, szavazzanak a második körben a HDZ jelöltjére.

A verseny nyitott, de a mostani állás szerint egy kicsivel Kolinda Grabar-Kitarovicsnek van nagyobb esélye

– foglalta össze Juhász József.

A dél-szláv szakértő is egyetértett, hogy miután a vasárnapi elnökválasztás első fordulójában első helyen befutó Kolinda Grabar-Kitarovicshoz hasonlóan, a harmadik helyen végzett Miroslav Skoro is korábban a Horvát Demokratikus Közösség tagjaként politizált,

a tartalékok egyértelműen a jobboldalt szolgálják.

Hiszen legalább 60-65 százalékra becsülhető hosszabb távú átlagot tekintve a jobboldal szavazótábora, de persze ez függ a mozgósítástól. „Azt mondhatnánk, hogy egyszerű a dolog, de ez egyáltalán nem biztos, hogy működni fog” – jegyezte meg. Ráadásul a horvát elnökválasztásokon – a Tudjman-korszakot leszámítva – rendszerint az ellenzék jelöltje győzött, mintha a lakosság szinte a kohabitációra (megosztott kormányzati rendszer – szerk. megj.) szavazna az államfőválasztáskor, ami Kolinda Grabar-Kitarovic esetében is megfigyelhető volt, hiszen ő egy baloldali kormányzás (Zoran Milanovic, Szociáldemokrata Párt) idejében a baloldali elnökjelöltet győzte le nagyon minimális különbséggel, ami most is megtörténhet – emlékeztetett a történész. Ennek fényében igazából

a választásoknak a tétje talán nem is önmagában az államfői pozíció, ami Horvátországban is alapvetően ceremoniális, hanem az, hogy ez a választás mit üzen a jövő évben esedékes parlamenti választások tekintetében.

A magyar kormány szempontjából egyértelműen nem Zoran Milanovic a kedvezőbb befutó – tette hozzá a szakértő, hiszen, amikor ő volt a miniszterelnök, akkor sem volt felhőtlen a magyar–horvát viszony, Kolinda Grabar-Kitarovic és a mögötte álló Horvát Demokratikus Közösség egy jobb választásnak tűnhet. Azonban a HDZ és főként annak elnöke, Andrej Plenkovic államfő Brüsszel-orientált politikát folytat, ezzel szemben pedig Miroslav Skoro – ő a versenyből már kiesett – volt az, aki a visegrádi országok mai vezetőihez hasonló álláspontokat fogalmazott meg számos kül- és belpolitikai kérdésben.

A horvátországi elnökválasztás második fordulója január 5-én lesz, és az ünnepi időszak ellenére is egy

éles kampányidőszak várható

addig is, hiszen, bár inkább csak szimbolikus értelemben, de a tét valóban nagyon nagy – ismételte meg Juhász József, aki egy erőteljes, ha nem is kifejezetten durva kampányra számít, amely során nagy kérdés lehet, hogy Zoran Milanovic mennyire lesz képes kilépni abból a körből, hogy ő csak a baloldal jelöltje, amire már tett is utalást nyilatkozataiban, miszerint egész Horvátország elnöke akar lenni.

Erős kampányban érdekelt, de senkivel sem akar háborúzni.

Így számára valóban az a tét, mennyire tudja magát elválasztani az egykori miniszterelnöki korszakának jobboldali megítélésétől, és mennyire tudja magához vonzani azt a változás iránti potenciált, amellyel egyébként ő is, és Miroslav Skoro is kampányolt a HDZ és annak a jelöltje ellen. „Ünnep ide, ünnep oda, éles kampány várható” – hangsúlyozta a történész.