Infostart.hu
eur:
385.2
usd:
331.88
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Recep Tayyip Erdogan török államfő (b) és Donald Trump amerikai elnök megbeszélést tart a washingtoni Fehér Ház Ovális Irodájában 2019. november 13-án.
Nyitókép: MTI/AP/Evan Vucci

A fegyvervásárlás és a határon rekedt dzsihadista ügye is téma volt Trump és Erdogan találkozóján

"Régi jó barátjának" nevezte a török államfőt Donald Trump amerikai elnök, aki szerda délután a Fehér Házban fogadta Recep Tayyip Erdogant.

Erdogan még Washingtonba érkezése előtt azt nyilatkozta, hogy egyetért Donald Trumppal a fennálló vitás kérdések megoldásának fontosságában.

Donald Trump a tárgyalások előtt a Fehér Házban újságíróknak azt mondta: Észak-Szíriában tűzszünet van, Ankara és a kurdok vezette erők tiszteletben tartják az erre vonatkozó megállapodást. Az elnök hangsúlyozta azt is, hogy a Szíriában lévő amerikai haderő biztosította az olajmezők biztonságát.

Trump kifejtette: Erdogan elnökkel megvitatják Ankara orosz fegyvervásárlásait és Törökországnak az F-35-ös amerikai vadászrepülő-programból történt felfüggesztését is.

Törökország Sz-400-as orosz légvédelmi rakétarendszer megvásárlásáról kötött szerződést Moszkvával, júliusban meg is kapta az első szállítmányt, de még nem aktiválta a rendszert.

Washington már korábban is nehezményezte az ügyletet és válaszul befagyasztotta Ankara részvételét az amerikai F-35-ös harcirepülő-programban, vagyis nem ad el a törököknek F-35-ös vadászbombázókat. Az amerikai kormányzat amiatt aggódik, hogy a bombázóval kapcsolatos érzékeny információk az orosz hírszerzéshez kerülhetnek, és Washington aggodalmait vasárnap Robert O'Brien amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó fogalmazta meg ismételten egy televíziós interjúban. "A NATO-ban nincs helyük orosz fegyverrendszereknek, és Törökország szankciókat kockáztat vásárlásukkal - jelentette ki O'Brien.

Az újságírók megkérdezték Erdogant arról az amerikai állampolgárról, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet egyik elfogott dzsihadistájáról is, akit visszaküldtek az Egyesült Államokba, de egyelőre Görögország és Törökország között rekedt. "Ha ott ragadt a határnál, az már nem a mi ügyünk. Mi továbbra is visszaküldjük őket" - fogalmazott a török elnök.

Törökország hétfőn kezdte meg az elfogott dzsihadisták repatriálását szülőföldjükre, s az első terrorista egy amerikai állampolgár volt. A török-görög határhoz szállították, de Görögország nem engedte be, a törökök pedig nem engedik vissza őt a határtól.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
2022 réme újra fenyeget - A szakadék szélére lökte a közel-keleti konfliktus az EU-ba igyekvő országot

2022 réme újra fenyeget - A szakadék szélére lökte a közel-keleti konfliktus az EU-ba igyekvő országot

A tegnapi nap folyamán szintet lépett a közel-keleti konfliktus eszkalációja, miután a NATO-tagállam Törökország légterében is iráni rakéta jelent meg. A háborús fenyegetés szélesedése mellett ráadásul a konfliktus gazdasági következményei is jelentősek, mivel a Hormuzi-szoros lezárása egyszerre emelte meg a globális olaj- és gázárakat. Törökország nagy energiaimport-függősége és a már eleve törékeny stabilitása miatt gazdasági szempontból is a sokk egyik legnagyobb vesztese lehet: az energiaársokk gyorsan rontaná a külső egyensúlyt, nyomás alá helyezné a lírát és újragyorsíthatná az inflációt. Bár Ankara adócsökkentéssel és devizapiaci beavatkozással próbálhatja tompítani a csapást, egy tartós energiasokk könnyen kikezdheti a dezinflációs pályát és tovább lassíthatja a már amúgy is fékeződő gazdasági növekedést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×