Az új államfő az eskütételkor mondott beszédében azt hangoztatta, hogy folytatja elődje politikáját. Hozzátette, hogy Nazarbajev véleménye kulcsfontosságú lesz a döntések meghozatalában, és javasolta azt is, hogy kapja meg a tiszteletbeli szenátor címet. Nazarbajev örökké a nép atyja marad - hangsúlyozta.

Kaszim-Zsomart

kezdeményezte, hogy a fővárost, Asztanát a lemondott elnökről nevezzék el Nurszultannak, és minden megyei város központi utcája ugyancsak a nevét viselje.

Azt is felvetette, hogy a közintézményekben kötelező kellékként maradjon meg Nazarbajev fényképe.

Megmarad a politikai befolyása

Kazahsztán elnöke, a 78 éves államfő március 19-i lemondása előtt harminc évig volt a közép-ázsiai ország elnöke, és ezután is számottevő politikai befolyással fog rendelkezni.

Az olajban rendkívül gazdag közép-ázsiai országot közel harminc éven át irányító államfő ugyanis

elnöki címén kívül minden más tisztségét megtartja, így továbbra is ő marad a Nemzet Vezetője, a Nemzetbiztonsági Tanács és a kormányzó párt elnöke, valamint tagja marad az Alkotmánytanácsnak is.

Rögtön ki is nevezte utódját: a következő elnökválasztásig a szenátus elnöke, Kaszimzsomart Tokajev gyakorolja az államfői feladatokat. Elemzők egyébként arra számítanak, hogy az elnökválasztáson Nazarbajev egyik rokona lesz a befutó.

„A független Kazahsztán története első pillanataitól kezdve együtt dolgoztunk. Ő egy őszinte, felelősségteljes és elkötelezett ember. Teljes mértékben támogatja országunk jelenlegi bel és külpolitikáját. Hiszem, hogy rábízhatjuk Tokajevre az ország irányítását” - mondta az idős államférfi.

A Kreml szóvivője, Dimitrij Peszkov a nap folyamán bejelentette: Nazabarjev lemondása előtt telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Váratlan bejelntését egy másik meglepő döntése előzte meg: február végén leváltotta teljes kormányát, mivel azok nem váltották valóra gazdaságélénkítő programját.

Az 1940-es születésű, vasipari munkásból lett államférfi politikai pályáját 1969-ben, Komszomol-titkárként kezdte. 1984 és 89 között a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság minisztertanácsát vezette, mígnem megválaszották a kommunista párt központi bizottsága első titkárának.

1990-ben felvételt nyert a Szovjet Kommunista Párt Politikai Bizottságába is. Ebben az évben vezették be Kazahsztánban az elnöki rendszert, s a parlament Nazabarjevet választotta államfőnek, amelyet az 1991 decemberi elnökválasztáson a szavazók is megerősítettek.

Bár a kazah alkotmány csak kétszer engedélyezi az államfői mandátum meghosszabbítását, egy 2012-es alkotmánymódosítás lehetővé tette számára, hogy akárhányszor újraválasztható legyen.