Infostart.hu
eur:
372.17
usd:
338.84
bux:
138298.98
2026. november 20. péntek Jolán

Di Maio: "Macron és Merkel a szolidaritásról prédikált Itáliának, és aztán nem is válaszoltak a segítségkérésünkre"

Luigi di Maio olasz kormányfőhelyettes, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) vezetője kiállt koalíciós partnere, Matteo Salvini belügyminiszter, a Liga elnöke mellett, aki ellen a szicíliai Agrigento ügyészsége vizsgálatot indított azért, mert öt napig nem engedte meg több mint száz illegális bevándorlónak, hogy elhagyja a Catania kikötőjében veszteglő mentőhajót.

A közösségi hálózatokon vasárnap közzétett videóban Luigi di Maio hangsúlyozta, a belügyminiszter a kormánnyal egyetértésben döntött úgy, hogy a Diciotti hajóval érkezett migránsok nem léphetnek partra. Közös vele a politikai felelősségünk - mondta az M5S vezetője cáfolva, hogy a római kormányban törést okozott a Diciotti-ügy.

Az olasz parti őrség hajója hétfőn kötött ki a szicíliai Catania kikötőjében. Fedélzetéről csak a vasárnapra virradó éjszaka szállhattak le a migránsok, akik közül százat az olasz püspöki kar (Cei), 20-20 főt pedig Albánia és Írország fogad be. További 25 migránst olasz kórházakban ápolnak. A migránsokat először a szicíliai Messina regisztrációs központjába (hot spot) vitték, innen osztják szét őket.

Luigi Di Maio úgy fogalmazott, hogy Európa nem segített Olaszországnak.

"Macron és Merkel a szolidaritásról prédikált Itáliának, és aztán nem is válaszoltak a segítségkérésünkre" - hangoztatta az olasz miniszterelnök-helyettes. Leszögezte, Olaszország a partjaira érkező következő migránscsoport esetében is az EU-tagállamok közötti szétosztást fogja kérni. Megjegyezte, "még a nyárnál is forróbb ősz várható" Róma és Brüsszel kapcsolatában, mivel Róma élhet vétójogával az európai költségvetés megszavazásakor, ha az unió nem tanúsít rugalmasságot a tervezett olasz pénzügyi-gazdasági csomaggal szemben. Korábban Luigi Di Maio azt is felvetette, hogy Róma leállítja az uniós befizetéseket.

Agrigento ügyészsége hivatali visszaélés, túszejtés, törvénytelen őrizetbe vétel címén indított vizsgálatot az olasz belügyminiszter és kabinetfőnöke ellen. A vádak megalapozottságáról az úgynevezett miniszteri bíróság dönt, amelynek 90 nap áll rendelkezésére. Elvetheti vagy engedélyezheti az eljárás elindítását: utóbbi esetben az olasz parlamentnek Matteo Salvini szenátori mandátuma visszavonásáról is szavaznia kell. Hosszú, de nem precedens nélküli eljárásról van szó.

Luigi Di Maio ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy Salvininek a helyén kell maradnia, de az ügyészség függetlenségét is tiszteletben kell tartani.

Elemzők szerint az ügyészség és a politika közötti "összecsapás" a kilencvenes évekbe repítette vissza Olaszországot. Ezzel egy időben Matteo Salvini szigorú migrációs politikája még jobban erősítette az általa vezetett Liga támogatottságát, miközben a gyengülő M5S a Liga után fut egyszer támogatva, máskor elhatárolódva kormányzati szövetségesétől.

Arra a felvetésre, hogy miután a migránsok többségét olaszországi egyházi intézményekben helyezik el, mégiscsak Olaszországban maradnak, Di Maio azt mondta, így a migránsok befogadása anyagilag nem az olasz államot terheli.

Ivan Maffeis bíboros, a Cei szóvivője úgy nyilatkozott, hogy Olaszország nyomást igyekezett gyakorolni Európára, amely "gyenge" választ adott. Kijelentette, nem szabad a szegények rovására politizálni. Olasz sajtóértesülések szerint a Vatikán péntektől egyeztetett az olasz hatóságokkal a migránsok befogadásáról, többek között a belügyminisztériummal is. Ez az első alkalom, hogy az olasz püspöki kar ennyire közvetlenül beleavatkozik az olaszországi migrációs politikába.

Címlapról ajánljuk

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×