Még idén megköthetik az Észak- és Dél-Korea közötti békeszerződést, amelyre közösen vállalt kötelezettséget a két ország vezetője nemrég tartott csúcstalálkozóján - mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója.
A csúcstalálkozó alapvetően a változásoknak megfelelően zajlott - mondta az InfoRádiónak Csoma Mózes, hozzátéve: nagyon pozitívnak tekinthető az, hogy
az elmúlt két évben tapasztalható feszültségnek vége szakadt.
Csoma Mózes szerint rendkívül sok szimbolikus momentum zajlott le a csúcstalálkozón, szimbolikusnak tekinthetjük mondjuk azt, hogy a két vezető, Kim Dzsong Un és Mun Dzse In mindenkitől távol a demilitarizált övezet egy külön részén találkozott, és több, mint egy órás négyszemközti beszélgetést folytatott.
"A két vezető egy közös sétát tett a délutáni szekcióban, és ennek részeként került sor erre a megbeszélésre.
Minden lehetséges módon próbálta a két országrész demonstrálni az összetartozást, a politikai rendszereken való felülemelkedést"
- mondta Csoma Sándor, hozzátéve, hogy a szimbolikát jelképezi az is, hogy hagyományos, tradicionális katonai ruházatot viselő díszőrséget követve vonult be a két vezető a Béke Házába.
"Ezzel is azt próbálták demonstrálni, hogy egyazon történelemnek, egyazon közös múltnak a képviselői"
- hangsúlyozta Csoma, majd elmondta, hogy a közösen megfogalmazott nyilatkozat értelmében az idei év végéig szeretnék a békeszerződést megvalósítani, de a békeszerződés nem csak a két koreai állam döntésétől függ, hiszen a koreai háborúnak részese volt az Egyesült Államok és Kína is. Ennek értelmében a békeszerződésnek egy tágabb, szélesebb keretű nemzetközi dokumentumnak kell lennie. legyen.
"Mindez találkozik az amerikai kormány érdekeivel, hisz
a Trump-adminisztrációnak is célja az, hogy valamivel bekerüljön a történelemkönyvekbe, valamilyen nagy tettnek a végrehajtását fel tudja mutatni"
A posztszovjet térség szakértője az InfoRádióban Európa várható szerepéről is beszélt a most zárult orosz-ukrán-amerikai tárgyalási kör után, de az amerikaiak most még önállóan egyeztetnek – előbb Vlagyimir Putyinnal, majd Volodimir Zelenszkijjel.
„Történelmi lépések a magyar nők védelmében; szigorítjuk a büntetőjogszabályokat, fellépünk a kapcsolati erőszak minden formája ellen, megváltoztatjuk a szívhangrendeletet, fellépünk a menstruációs szegénység ellen, eltöröljük az esemény utáni tabletta vénykötelességét, megerōsítjük a várandós nők támogatását. Kezdeményezzük az Isztambuli Egyezmény ratifikálását” – bejelentések tömege Magyar Pétertől a Facebookon.
Haladnak a béketárgyalások: Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a tegnap lezárult, Abu-Dzabiban tartott egyeztetések komoly előrelépést jelentenek, viszont az ukrán fél által javasolt tűzszünetre továbbra is nemet mond Moszkva. Ma Oroszországba repül Donald Trump diplomáciai csapata: arról akarják meggyőzni a Kremlt, hogy engedjék oda a tárgyalóasztalhoz az EU küldötteit is. A fronton elérték az oroszok Szlovjanszk agglomerációját: a keleti Mikolaivka település határán már szólnak a fegyverek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború csütörtöki eseményeivel.
A kínai elnök csütörtökön, Pekingben, a kínai forradalmi vezető, Szun Jat-szen születésének 160. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen beszélt Tajvan jövőjéről.
8 °C
