A csúcstalálkozó alapvetően a változásoknak megfelelően zajlott - mondta az InfoRádiónak Csoma Mózes, hozzátéve: nagyon pozitívnak tekinthető az, hogy

az elmúlt két évben tapasztalható feszültségnek vége szakadt.

Csoma Mózes szerint rendkívül sok szimbolikus momentum zajlott le a csúcstalálkozón, szimbolikusnak tekinthetjük mondjuk azt, hogy a két vezető, Kim Dzsong Un és Mun Dzse In mindenkitől távol a demilitarizált övezet egy külön részén találkozott, és több, mint egy órás négyszemközti beszélgetést folytatott.

"A két vezető egy közös sétát tett a délutáni szekcióban, és ennek részeként került sor erre a megbeszélésre.

Minden lehetséges módon próbálta a két országrész demonstrálni az összetartozást, a politikai rendszereken való felülemelkedést"

- mondta Csoma Sándor, hozzátéve, hogy a szimbolikát jelképezi az is, hogy hagyományos, tradicionális katonai ruházatot viselő díszőrséget követve vonult be a két vezető a Béke Házába.

"Ezzel is azt próbálták demonstrálni, hogy egyazon történelemnek, egyazon közös múltnak a képviselői"

- hangsúlyozta Csoma, majd elmondta, hogy a közösen megfogalmazott nyilatkozat értelmében az idei év végéig szeretnék a békeszerződést megvalósítani, de a békeszerződés nem csak a két koreai állam döntésétől függ, hiszen a koreai háborúnak részese volt az Egyesült Államok és Kína is. Ennek értelmében a békeszerződésnek egy tágabb, szélesebb keretű nemzetközi dokumentumnak kell lennie. legyen.

"Mindez találkozik az amerikai kormány érdekeivel, hisz

a Trump-adminisztrációnak is célja az, hogy valamivel bekerüljön a történelemkönyvekbe, valamilyen nagy tettnek a végrehajtását fel tudja mutatni"

- summázta Csoma Sándor.