Egy évvel Emmanuel Macron elnökké választása után egymást érik a legkülönbözőbb konfliktusok Franciaországban. Hétfőn a parlamentben izzott a hangulat a Szíriában végrehajtott francia bombázások miatt, a szavazás nélküli vitanapon az akciót számos ellenzéki politikus „illegálisnak”, „a nemzetközi jog lábbal tiprásának” nevezte.

Egy másik, egyre éleződő politikai feszültség a kormány akotmánymódosítási terve kapcsán körvonalazódik, amely a parlament jogosítványait korlátozná, miközben nagyobb mozgásteret adna a kormány számára. A képviselőház kormánypárti, illetve a szenátus ellenzékhez tartozó elnöke hetek óta kampányolnak az elképzelés ellen.

Ugyancsak politikai feszültség forrása az új bevándorlási törvény tervezete, amely némiképp szigorítaná a migrációt, ám azt a jobboldali ellenzék túl enyhének, a baloldaliak viszont túlságosan durvának találják. Több, korábban szocialista színekben politizáló kormánypárti képviselő azzal fenyegetőzik, hogy nem szavazza meg a törvényt, miközben az utcán baloldali szervezetek és egyesületek a migránsok befogadása mellett tüntetnek.

Apropó tüntetések. Az utóbbi napokban valósággal felpörgött a különböző demonstrációk intenzitása Franciaországban. A vasutasok több mint egy hete sztrájkolnak a vasúti reform ellen tiltakozva, az Air France-nál kilencedik napja akadozik a munka a repülőszemélyzet bérkövetelései miatt, miközben számos egyetem működését baloldali diákok bénítják meg. Ez utóbbiak az ellen tiltakoznak, hogy a kormány véget akar vetni a korábbi, sorshúzás alapú szelekciós eljárásnak. Az új elképzelés szerint a jövőben az egyetemek vezetése racionálisabb, a lehetőségek, a jelentkezők pontszáma, sőt képességei alapján választhatnák meg a hallgatókat.

Mindezzel gyakorlatilag egyidőben zajlik a nyugat-franciaországi Nantes közelében lévő Notre-Dame-des-Landes nevű község melletti több hektáros terület visszafoglalása különböző szélsőbaloldali és anarchista csoportoktól. A területre több évtizeddel ezelőtt repülőteret tervezett az állam, ám azt a projekt ellen ma már „zadistákként” nevezett tiltakozók elfoglalták.

Megválasztását követően Emmanuel Macron úgy döntött, hogy a repülőteret mégsem építik meg, a területfoglalókat pedig távozásra szólította fel, hogy mint fogalmazott, a környéken vissza lehessen állítani a törvényes rendet. Ezt az érintettek nagy része azonban megtagadta, így kitoloncolásukra egy hete nem kevesebb, mint 2500 csendőrt vezényeltek ki. Az összecsapások a mai napig tartanak, a „zadisták” molotov koktélokkal és egyéb, házi készítésű fegyverekkel szállnak szembe a rend őreivel, akik közül eddig több mint hatvanat meg is sebesítettek.

Arról pedig már csaknem mindenki megfeledkezett, hogy az Afrika és Madagaszkár között található, Franciaország 101. megyéjeként számon tartott Mayotte-szigetén továbbra is polgárháború-közeli viszonyok uralkodnak a migráció miatt. A 250 ezer fős, 98 százalékban színesbőrű és muzulmán lakosság február végén általános sztrájkba kezdett, ami részben a mai napig tart, ily módon tiltakozva a szomszédos Comore-szigetekről hozzájuk özönlő migránsok okozta felfordulás ellen.