Infostart.hu
eur:
367.65
usd:
335.16
bux:
144606.96
2026. november 18. szerda Jenő
Notre-Dame-des-Landes, 2018. április 10.Rendőrök és a notre-dame-des-landes-i repülőtér-építési projekt ellen tiltakozó környezetvédők összecsapása a Nantes várostól északra fekvő Notre-Dame-des-Landes település határában 2018. április 10-én. A francia rendőrök előző nap megkezdték az építési területet elfoglaló környezetvédők eltávolítását. (MTI/EPA/Thibault Vandermersch)
Nyitókép: THIBAULT VANDERMERSCH

Óriási feszültségek Franciaországban

Tartós politikai és társadalmi feszültségek elé néz a francia politikai vezetés, legalábbis erre következtetnek elemzők a jelenlegi belpolitikai állapotok alapján.

Egy évvel Emmanuel Macron elnökké választása után egymást érik a legkülönbözőbb konfliktusok Franciaországban. Hétfőn a parlamentben izzott a hangulat a Szíriában végrehajtott francia bombázások miatt, a szavazás nélküli vitanapon az akciót számos ellenzéki politikus „illegálisnak”, „a nemzetközi jog lábbal tiprásának” nevezte.

Egy másik, egyre éleződő politikai feszültség a kormány akotmánymódosítási terve kapcsán körvonalazódik, amely a parlament jogosítványait korlátozná, miközben nagyobb mozgásteret adna a kormány számára. A képviselőház kormánypárti, illetve a szenátus ellenzékhez tartozó elnöke hetek óta kampányolnak az elképzelés ellen.

Ugyancsak politikai feszültség forrása az új bevándorlási törvény tervezete, amely némiképp szigorítaná a migrációt, ám azt a jobboldali ellenzék túl enyhének, a baloldaliak viszont túlságosan durvának találják. Több, korábban szocialista színekben politizáló kormánypárti képviselő azzal fenyegetőzik, hogy nem szavazza meg a törvényt, miközben az utcán baloldali szervezetek és egyesületek a migránsok befogadása mellett tüntetnek.

Apropó tüntetések. Az utóbbi napokban valósággal felpörgött a különböző demonstrációk intenzitása Franciaországban. A vasutasok több mint egy hete sztrájkolnak a vasúti reform ellen tiltakozva, az Air France-nál kilencedik napja akadozik a munka a repülőszemélyzet bérkövetelései miatt, miközben számos egyetem működését baloldali diákok bénítják meg. Ez utóbbiak az ellen tiltakoznak, hogy a kormány véget akar vetni a korábbi, sorshúzás alapú szelekciós eljárásnak. Az új elképzelés szerint a jövőben az egyetemek vezetése racionálisabb, a lehetőségek, a jelentkezők pontszáma, sőt képességei alapján választhatnák meg a hallgatókat.

Mindezzel gyakorlatilag egyidőben zajlik a nyugat-franciaországi Nantes közelében lévő Notre-Dame-des-Landes nevű község melletti több hektáros terület visszafoglalása különböző szélsőbaloldali és anarchista csoportoktól. A területre több évtizeddel ezelőtt repülőteret tervezett az állam, ám azt a projekt ellen ma már „zadistákként” nevezett tiltakozók elfoglalták.

Megválasztását követően Emmanuel Macron úgy döntött, hogy a repülőteret mégsem építik meg, a területfoglalókat pedig távozásra szólította fel, hogy mint fogalmazott, a környéken vissza lehessen állítani a törvényes rendet. Ezt az érintettek nagy része azonban megtagadta, így kitoloncolásukra egy hete nem kevesebb, mint 2500 csendőrt vezényeltek ki. Az összecsapások a mai napig tartanak, a „zadisták” molotov koktélokkal és egyéb, házi készítésű fegyverekkel szállnak szembe a rend őreivel, akik közül eddig több mint hatvanat meg is sebesítettek.

Arról pedig már csaknem mindenki megfeledkezett, hogy az Afrika és Madagaszkár között található, Franciaország 101. megyéjeként számon tartott Mayotte-szigetén továbbra is polgárháború-közeli viszonyok uralkodnak a migráció miatt. A 250 ezer fős, 98 százalékban színesbőrű és muzulmán lakosság február végén általános sztrájkba kezdett, ami részben a mai napig tart, ily módon tiltakozva a szomszédos Comore-szigetekről hozzájuk özönlő migránsok okozta felfordulás ellen.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×