eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Kurd támadások Németországban

A terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) akciója lehet a németországi török intézmények elleni támadássorozat, az indíték pedig a török hadsereg szíriai hadművelete lehet - írta kedden a Der Tagesspiegel című német lap biztonsági forrásokra hivatkozva.

A lap szerint német biztonsági források úgy látják, hogy a PKK a kurdok lakta északnyugat-szíriai Afrínnál indított török hadművelet miatt változtat németországi stratégiáján, a korábban főleg elrejtőzésre és a kurd nemzet autonómiájáért folytatott küzdelem fáradalmainak kipihenésére használt országban egyre inkább a harcias fellépés felé fordul.

Ennek a váltásnak a megnyilvánulása lehet az Olajág nevű török hadművelet januári kezdete óta szervezett törökellenes tüntetések és erőszakos incidensek sora. A Der Tagesspiegelnek nyilatkozó források szerint meglehet, hogy a zavargásba torkolló megmozdulások és merényletek hulláma tovább emelkedik, és még inkább elmérgesedik a helyzet, mert bekapcsolódnak a PKK-val rokonszenvező német szélsőbaloldali csoportosulások.

Az erőszak azért jelenhetett meg, mert sok németországi kurdot erősen bánt, hogy békés megmozdulásaiknak nincs foganatja. Tovább fokozhatta dühüket, hogy kiderült, a török hadsereg Leopard típusú német harckocsikat vet be a kurdok elleni szíriai műveletben - írta a Der Tagesspiegel, kiemelve, hogy a PKK hívei Recep Tayyip Erdogan török elnök rendszerének támogatásával vádolják a német szövetségi kormányt.

Az Olajág hadművelet január 20-i kezdete óta megrongáltak vagy felgyújtottak több németországi mecsetet, amelyek a török állami vallásügyi hivatallal (Diyanet) szoros kapcsolatban álló németországi Török Iszlamista Vallási Intézmények Uniójának (Ditib) hálózatához tartoznak, és gyújtogatásos támadást hajtottak végre több török kulturális intézmény ellen is.

A PKK-t 1993 óta tartják nyilván terrorszervezetként Németországban, híveinek száma a legutóbbi, 2017-es becslések szerint 14 500 körül lehet.

Németországban nagyjából 1-1,2 millió kurd él, ők alkotják a második legnagyobb nemzetiségi csoportot a 82 milliós országban. Az első helyen a nagyjából 3 milliós török közösség áll.

Törökország az Olajág hadművelettel új frontot nyitott a 2011-ben kezdődött szíriai polgárháborúban. Ankara célja, hogy a kurdok visszaszorításával úgynevezett biztonságos zónát alakítson ki a határvidéken mintegy 30 kilométeres mélységben. A török hadsereg vezérkarának keddi közleménye szerint körbezárták Afrín városát.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×