A Közel-Kelet szakértő szerint nem lesz háború Irán és Szaúd-Arábia között. Gazdik Gyula erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt.
„A főhercegnek tisztában kell lennie azzal is, ha elindít egy ilyen háborút, akkor az ő hatalmi stabilizálási törekvései bizonytalanná válnak.
Egy ilyen háború elindítása kiszámíthatatlan belpolitikai következményekkel járhat.
Nagyon sok ellensége van a királynak, pláne a fiának, akik lehet, hogy ezt felhasználnák a helyzet megváltoztatására.”
Iránhoz képest Jemen sokkal kisebb katonai feladat, a szaúdi hadsereg mégsem tudja döntésre vinni az ottani konfliktust – hívta fel a figyelmet N. Rózsa Erzsébet, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.
„Nem is hiszem, hogy Szaúd-Arábia katonai képességgel bírná most azt, hogy egy másik háborút indítson. Másik fontos kérdés, hogy
mit akarna elérni, mit akarna megszerezni.
Azon kívül, hogy le tudják rombolni egymást, túl sokra nem megy. Területi követelések nincsenek. Nem az a helyzet, mint Irak és Irán közötti nyolcéves háborúban.”
N. Rózsa Erzsébet emlékeztetett: a fiatal szaúdi herceg meghirdette a mérsékelt iszlámhoz való visszatérés politikáját.
„Ez körülbelül a non plus ultra. Az a Szaúd-Arábia, ami egy konzervatív, radikális iszlámértelmezésre lett alapítva, ha az alapító ideológiáját kivesszük belőle, sok minden lehet, de nem Szaúd-Arábia, egy ország, amit egy családról neveztek el.”
Szaúd-Arábia még nem mondott le arról, hogy Jement ismét kettészakítják – mondta Gazdik Gyula.
„Amikor Szaúd-Arábia létrejött, 1934-ben, három tartományt lecsípett Jementől. Ahogy később kiderült, ezek ásványi kincsekben gazdag tartományok.”
Gazdik Gyula hozzátette: a jemeniek nem mondtak le arról, hogy ezek a területek egyszer visszakerüljenek.
Erőfitogtatás és generációváltás
A közel-keleten az elmúlt napok politikai eseményei mögött a regionális erőviszonyok átrendezése, Szaúd-Arábia központi szerepének megerősítése áll – mondta Gazdik Gyula. A Közel-Kelet szakértő hozzátette, ebbe a sorba illik bele a libanoni miniszterelnök lemondása, vagy egyesek szerint lemondatása is.
„Különböző elemzők egyértelműen jelezték, hogy a libanoni helyzet kiélezésével is Irán pozícióit szerették volna gyengíteni, Hezbollah ellen fordítani a nemzetközi közvélemény haragját.”
A szaúdi média híradásaiban azt igyekszik bizonyítani, hogy a lemondott libanoni miniszterelnök nincs házi őrizetben, szabadon utazik. Keddi hír, a Szaúd-Arábiával rossz viszonyban lévő katari Al-Jazeera hírtelevízió azt állította, hogy a jemeni elnököt is házi őrizetbe helyezték a szaúdiak – tette hozzá Gazdik Gyula.
„Szaúd-Arábia kapcsolatrendszere, nemzetközi környezete most más, mint korábban. Olyan amerikai elnök van, aki szorosan támogatja az uralkodó irányvonalát. Kevés konkrétumot tudunk, de azt igen, hogy Trump veje előre be nem jelentett látogatást tett Szaúd-Arábiában. Szombaton utazott el, akkor kezdődtek az események. Azzal indokolta az elutazását, hogy a felesége születésnapjára haza akar érni. Ez sikerült is, de közben Rijadban és más városokban elkezdődtek az események.”
N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense azt mondta, a folyamatok a szaúdi generációváltásnak tudhatók be.
„A mostani ifjú, egyesszámú trónörökös harminckét éves. Úgy tűnik, nagyon ambiciózus, vannak elképzelései, amelyeket ugyan nem mindig látszik úgy, hogy sikerül is megvalósítania. Az egyik ilyen egy meghirdetett óriási gazdasági reform, amiből már egy csomó visszalépés is történt.”
A másik markáns irányvonal, hogy a főherceg mint erőskezű katonai vezető mutassa meg magát, ennek tudható be például a jemeni háború és Irán regionális szerepének gyengítése – mondta N. Rózsa Erzsébet.
