A Berliner Morgenpost című lap beszámolója szerint Heiko Maas igazságügyi miniszter megkérte európai uniós kollégáit, hogy

kezeljék elsőbbséggel a német jogsegélykérelmeket

és gondoskodjanak a német igazságügyi hatóságok által kiadott európai elfogatóparancsok gyors végrehajtásáról.

Minisztertársainak írt levelében kiemelte, hogy a hét végi zavargásokról készült fényképek és videofelvételek elemzéséhez is szükséges az uniós partnerek támogatása, mert

az erőszakos akciókban több száz külföldi vett részt.

Nemcsak a hamburgi bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonásáról van szó, hanem a megelőzéséről is. Az együttműködést olyan módon kell továbbfejleszteni, hogy a következő csúcstalálkozó helyszínére már ne tudjanak lecsapni "az európai zavargásturizmus" résztvevői - írta a szociáldemokrata (SPD) miniszter.

Hozzátette, hogy ezek az emberek és a szélsőséges politikai mozgalmak tagjai mindenekelőtt az internet révén hangolják össze határokon átívelő tevékenységüket, ezért a velük szembeni fellépéshez is nemzetközi összefogás kell. Szervezkedésüket minden országban dokumentálni kellene, és a bizonyítékokat el kellene juttatni az érintett ország hatóságaihoz.

A péntek-szombati csúcstalálkozó alatt történt zavargásokkal összefüggésben kiadtak 51 elfogatóparancsot és őrizetbe vettek 186 embert, köztük 132 német, továbbá 8 francia, 7 olasz, 5 svájci, 4-4 török és orosz, 3 lengyel és 2-2 holland, spanyol és portugál állampolgárt. További 225 embert előállítottak, köztük 67 külföldit, akik 13 különböző országból érkeztek.

A zavargások résztvevőit a többi között súlyos testi sértéssel, rongálással, gyújtogatással gyanúsítják. A hamburgi rendőrségen külön nyomozócsoportot állítottak fel az ügyek feltárására. A város ügyészségének keddi tájékoztatása szerint egy 27 éves német férfit emberölési kísérlettel gyanúsítanak, amiért lézernyalábot irányított egy rendőrségi helikopterre, hogy elvakítsa a pilótát. A pilóta szemsérülést szenvedett.

A zavargásokban csaknem 500 rendőr megsebesült. Ők jutalmat, a műveletben részt vevő több mint húszezer további rendőr pedig 2-3 nap rendkívüli szabadságot kap. Egy sor társadalmi kezdeményezés is indult támogatásukra, például Hamburg új koncertpalotájában az Elbphilarmonie-ban - ahol ünnepi hangversenyt tartottak a Húszaknak - csütörtökön a rendőrök tiszteletére rendeznek hangversenyt. Több hotel ingyen ad szállást a csúcstalálkozóra más tartományokból átvezényelt rendőröknek, hogy elmehessenek a koncertre.

A zavargások károsultjainak megsegítésére a szövetségi kormány és a tartományi rangú Hamburg kormánya létrehoz egy pénzalapot, amelyből az ígéretek szerint gyorsan, a lehető legkevésbé bürokratikus módon adnak támogatást. A károk az első becslések szerint elérik a millió eurós nagyságrendet.

A rendbontások nyomán elkezdődött viták egyik fő témája a hamburgi városvezetés felelőssége. Olaf Scholz SPD-s első polgármester - a tartományi kormány vezetője - ugyan elismerte, hogy nem sikerült teljesíteni a biztonság fenntartásáról szóló ígéreteket, de nem akar lemondani.

"Ezt a győzelmet nem adom meg az erőszakos szélsőségeseknek" - mondta a politikus a Stern című hírmagazinnak.

Hangsúlyozta, hogy téves az az értelmezés, miszerint a jogállam kudarcát és egy törvényen kívüli terület kialakulását jelenti, hogy a rendőrök péntek éjjel több óráig nem hatoltak be a Schanzenviertel nevű városrész azon utcáiba, amelyekben a rendbontók barikádokat emeltek, gyújtogattak és a rendőrökre támadtak.

Mint mondta,

"az állam nem mondott csődöt",

és a rendőrség mindent megtett a G20-csúcs biztonságos lebonyolításáért. A Schanzenviertelben azért nem tudták azonnal helyreállítani a rendet, mert nem számoltak annak a bűnözői típusnak a megjelenésével, amelynek képviselői a negyedben dühöngtek. A rendőrségnek gátlástalan, az indulataiknak szabad folyást engedő emberekkel volt dolguk, akik "elképzelhetetlen brutalitással, és a gerilla harcmodorra hasonlító fellépéssel" tevékenykedtek - mondta Olaf Scholz a Stern szerdai számában megjelenő interjúban az előzetesen közölt részletek szerint.

Egy kedden ismertetett reprezentatív felmérés szerint a németek többsége kiáll Hamburg vezetője mellett. A Bild című lapban közölt adatok alapján 58,9 százalék pártolja, hogy Olaf Scholz a hivatalában maradjon, míg 26,4 százalék szerint távoznia kellene.