"Megegyeztünk a tárgyalások dátumairól, lebonyolításának részleteiről és prioritásairól" - mondta Barnier az általa termékenynek nevezett ülést követő brüsszeli sajtóértekezleten.
A volt francia miniszter ismét leszögezte, hogy a jövőbeli kapcsolatokról kizárólag akkor kezdődhetnek meg a tárgyalások, ha a megfelelő ütemben haladnak az egyeztetések a kilépéssel kapcsolatos legfőbb kérdésekről.
Hozzátette, a közösen megszabott határidők (lásd alább) kemények, de tarthatók. "Az Egyesült Királysággal fogunk dolgozni, nem pedig ellene" - fogalmazott.
David Davis brit Brexit-ügyi miniszter kijelentette: szilárd alapokat tudtak lefektetni a további egyeztetésekhez, mindkét oldal elkötelezett, hogy mihamarabb felszámolják a bizonytalanságot, törekszenek a lehető legjobb eredményre. Hosszú még az út, de a kezdet ígéretes - vélekedett.
Theresa May brit miniszterelnök az EU közelgő csúcstalálkozóján ismertetni fogja kormánya álláspontját, és részletes ajánlatot tesz kollégáinak a szigetországban élő uniós állampolgárok jogairól, jövő hétfőn pedig nyilvánosságra hozzák majd az erről szóló dokumentumot.
Davis hangsúlyozta,
országa nem marad tagja az uniós belső piacnak, távozni fognak a vámunióból is,
és szabadkereskedelmi megállapodást szeretnének majd kötni az Európai Unióval. Kiemelte: a kiválási folyamat nem zárulhat le anélkül, hogy egyezményre jutnának a jövőbeli kapcsolatokról.
A tájékoztatás szerint a felek egyebek mellett abban állapodtak meg, hogy
négyhetes tárgyalási fordulókat tartanak július 17-i, augusztus 28-i, szeptember 18-i és október 9-i kezdettel, angol és francia nyelven.
Az első négy fordulónak az állampolgári jogok, az Egyesült Királyság fennmaradó pénzügyi kötelezettségei, illetve az ír-északír határellenőrzés kérdései lesznek a középpontjában - írták a találkozót követően közzétett dokumentumban, amelyben kitértek emellett az átláthatóság biztosításának szükségére is.
Az Egyesült Királyságban tavaly júniusban tartottak népszavazást arról, hogy az ország továbbra is az Európai Unió tagja maradjon-e. A referendumon a választók 52 százaléka a kilépésre szavazott.
Theresa May március 29-én jelentette be hivatalosan országa kilépési szándékát. Az 50. cikkely kétévi időtávlatot irányoz elő a kilépés feltételeiről szóló tárgyalásokra, ennek alapján a britek tagsága 2019 márciusában szűnhet meg, hacsak a felek nem állapodnak meg a folyamat meghosszabbításáról.
