A csütörtökön kezdődő brüsszeli EU-csúcsnak a brit reformelvárásokkal kapcsolatos kompromisszumkeresés lesz a fő témája. David Cameron brit miniszterelnök már elérte azt, hogy az unió hajlandóságot mutasson arra, hogy kedvezményeket tegyen. A brüsszeli csúcson már csak három témában, az EU-s munkavállalók szociális juttatásainak korlátozásában, az eurózónán belüli és kívül EU-tagok közti kapcsolatban, és "az egyre szorosabb egység" kérdésében kell megegyezniük az uniós vezetőknek ahhoz, hogy egy kompromisszumos megoldást találjanak London reformigényeinek kielégítésére. A kérdés csak az, hogy, ha Nagy- Britannia különleges bánásmódban részesül, az nem teremt-e precedenst más EU-tagok számára - teszi fel a kérdést Leonard.

Egyes tagországokat kifejezetten zavarja, hogy Nagy-Britanniával kivételeznek, mert attól tartanak, az Egyesült Királyság "populista precedenst" teremthet, amin felbátorodva más uniós országok is különleges bánásmódot követelhetnek maguknak, és bármikor referendumot tarthatnak az uniós tagságról. Marine Le Pen, a francia, jobboldali Nemzeti Front vezetője a brit EU-tagságról szóló népszavazással összefüggésben korábban kijelentette, ha köztársasági elnökké választják, követni fogja London példáját. Ez sok EU-tagot megijesztett, különösen annak fényében, hogy Görögország az utóbbi öt évben kétszer is "referendummal zsarolta meg" az uniót a mentőcsomagokkal összefüggésben - írta az ECFR igazgatója.

Más EU-tagok amiatt aggódnak, hogy a Londonnak tett kedvezményekkel Európa "egy nagyon brit típusú modelljére" bólintanak rá. Aggályaik azzal is indokolhatóak, hogy bár Írország és Dánia korábbi követelései - amelyekre egyesek a brit reformigények előzményeiként tekintenek - országra szabottak voltak, az Egyesült Királysággal való megállapodás viszont mindenkit érint - olvasható a Politico.eu-n megjelent írásban.

A cikk ismerteti, hogy a Magyarországot, Csehországot, Lengyelországot és Szlovákiát tömörítő visegrádi csoport támogatja, hogy Nagy-Britannia az unió tagja maradjon, mivel Cameronra hasonló gondolkodású vezetőként tekintenek, és szeretnék az Egyesült Királyságban munkát vállaló állampolgáraik érdekeit megvédeni. A V4-ek jelenleg utolsó kétségbeesett erőfeszítésükkel a nem brit állampolgárokra vonatkozó szociális juttatások korlátozását próbálják megakadályozni - írta Leonard.

Hozzátette: ha a V4-ek sikerrel járnak, a javaslatcsomag kevésbé tűnhet majd vonzónak olyan országok számára, mint Ausztria és Dánia, amelyek lehetőséget látnak a brit reformokban, hogy saját területükön is hasonló korlátozásokat vezessenek be az uniós bevándorlás szabályozására.

Az ECFR tavaly nyáron kezdte felmérni az uniós tagországok megítélését London négy reformjavaslatáról. A gazdasági kormányzás, a versenyképesség, a szuverenitás, valamint a szociális juttatások és szabad mozgás terén javasolt brit reformok megítélését három kategóriára osztották: meg van győzve, valamelyest meg van győzve, és nincs meggyőzve. A tavaly nyári adatok alapján nem úgy tűnt, hogy London el tudja érni, amit akar. Az utóbbi hat hónapban azonban a tagországok véleménye megváltozott, a februári adatok pedig jelentős különbségről tanúskodnak.

A cikk példaként Csehországot hozta fel: az ország tavaly nyáron még csak egy reformjavaslatot támogatott, egyet elutasított, és két másikról nem tudott véleményt formálni. Fél évvel később azonban már mind a négy reformjavaslatról "meg volt győzve", akárcsak Ausztria. Magyarországon és Észtországon kívül (amelyeknek nem változott a véleménye nyár óta) mindegyik EU-tag módosította véleményét. Jelenleg kilenc uniós ország támogatja mind a négy reformjavaslatot: Ausztria, Horvátország, Ciprus, Csehország, Dánia, Finnország, Görögország, Írország és Luxemburg.

Leonard szerint szeptemberben még egy EU-tagot sem győzött meg Nagy-Britannia érvelése a reformokról. Azóta ez azért is sokat változott, mert többen ráébredtek, hogy mi múlik a reformokon. Különösen az meglepő az igazgató szerint, hogy Németország, Franciaország és Ausztria is érdeklődést tanúsít az iránt, hogy az ellátásra vonatkozó megszorítások miként vonatkoznának rájuk.

A cikk szerint sok EU-s ország most döbben csak rá, hogy London reformjavaslatai sokkal nagyobb változást hozhatnak az EU-ban, mint azt bárki gondolta volna.

Leonard szerint a tagországok azt remélik, a reformokról szóló tárgyalások után a britek a maradásról fognak dönteni, és végre megértik, az EU-tagok mennyire is ragaszkodnak az Egyesült Királysághoz.