A NATO-bővítési lehetőségek áttekintésére szánt munkavacsora előtti sajtótájékoztatóján Anders Fogh Rasmussen főtitkár elmondta, hogy a kilenc hónap múlva esedékes csúcstalálkozó a szervezet jövőbeni szerepét igyekszik majd kijelölni. A miniszterek egyetértettek: az atlanti szövetségnek megfelelő képességeket, illetve erős partneri kapcsolatokat kell kialakítania ahhoz, hogy meg tudjon felelni a jövő kihívásainak.

Azt is megerősítették - folytatta Rasmussen -, hogy az Egyesült Államok és az európai szövetségesek kapcsolatrendszere továbbra is a közös biztonság alapja. A főtitkár beszámolója szerint további nagy teendő az afganisztáni misszió mérlegének megvonása és az Afganisztán melletti elkötelezettség új fejezetnyitásának előkészítése.

A NATO vezette nemzetközi haderő (ISAF) 2014 végén kivonul Afganisztánból, és az új misszióhoz, amely - jóval kisebb létszámmal - már nem a harci feladatokra, hanem a kiképzésre, támogatásra és tanácsadásra összpontosítana, egyelőre nem jöttek létre a szükséges jogi keretek. Hamid Karzai afgán elnök ugyanis vonakodik aláírni az amerikai-afgán biztonsági megállapodást, amelyet aztán a NATO-katonák afganisztáni jogállásáról szóló megállapodásnak (SOFA) kellene követnie.

A NATO-külügyminiszterek most azzal az üzenettel fordultak az afgán elnökhöz, hogy - miután az afgán törzsi vezetőket és véneket tömörítő loja dzsirga már egyetértését nyilvánította az amerikai-afgán megállapodással - késlekedés nélkül írja alá a dokumentumot, ellenkező esetben előállhat az a helyzet, hogy nem lesz idő megtervezni a 2014 utáni időszakra szóló új nemzetközi küldetést. Afganisztán így nem csupán a katonai támogatás folytatásától esne el, hanem jelentős pénzügyi segítségtől is.

A Karzaihoz intézett üzenetre az afgán kormányzatnak szerdán rögtön módja is lesz válaszolni: a külügyminiszteri tanácskozás második napjának egyik ülését az ISAF-haderőben részes nem NATO-tagállamok bevonása mellett az afgán külügy- és belügyminiszter részvételével tartják meg.

A szerdai ülésnapon a másik nagy téma a NATO-orosz viszony lesz, amelyet Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel közösen tekintenek át.

Mint arra Rasmussen a kedd esti sajtótájékoztatón utalt, az afganisztáni harci küldetés befejezése egyebek közt azzal a következménnyel is jár majd a NATO-ra nézve, hogy megszűnik a mindennapos tapasztalatszerzés a különböző országokból érkezett NATO-katonák együttes alkalmazása terén. A NATO-zsargonban interoperabilitásnak nevezett képességek éles helyzetben történő rendszeres gyakorlásának kiesése miatt a szövetség kénytelen lesz az eddiginél több hadgyakorlatot tartani.

Az ukrajnai helyzetről elfogadott nyilatkozatban a külügyminiszterek elítélték a hatóságok által a békés tüntetők ellen alkalmazott mértéktelen erőszakot. Felszólították Ukrajnát - amely jelenleg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöki tisztét látja el -, hogy tegyen eleget nemzetközi kötelezettségeinek, biztosítsa a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságot.

Az atlanti szövetség szerint a kormányoldal és az ellenzék közötti párbeszéden túl a reformfolyamatnak is meg kell kezdődnie Ukrajnában. A miniszterek emellett leszögezték, hogy Ukrajnát továbbra is a NATO fontos partnerének tekintik, és e partnerséget a demokratikus értékek alapján kívánják folytatni.

A NATO továbbra is segíteni fogja az ukrajnai reformfolyamatot - áll a közös nyilatkozatban.

Rasmussen után tartott sajtótájékoztatóján John Kerry amerikai külügyminiszter is külön kitért Ukrajnára, és leszögezte: a feleknek békés párbeszédet kell folytatniuk egymással, "a mai Európában nincs helye erőszaknak". Ugyanakkor arra is felszólította a kijevi vezetést, hogy "hallgassa meg" azoknak az ukránoknak a hangját, akik szabadságban és jólétben akarnak élni.