Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Akik nem engednék be korlátozás nélkül a kelet-európai munkavállalókat Angliába

A brit Munkáspárt ma már nem engedné be korlátozás nélkül a közép- és kelet-európai EU-tagállamokból érkező munkavállalókat - közölte szerdán Ed Miliband, a brit baloldal legnagyobb parlamenti erejének vezetője, gyakorlatilag elismerve, hogy kormányzati időszaka alatt a párt hibázott, amikor nem alkalmazta a lehetséges korlátozásokat.

Miliband a 2010-es választások óta ellenzékben politizáló Munkáspárt szerdán sugárzott politikai hirdetésében kijelentette: túl sok a brit munkapiacra külföldről érkező, alacsony képesítésű munkavállaló, akiknek számát le kell szorítani. A Labour miniszterelnök-jelöltje szerint ez azt jelenti, hogy a lehetséges leghosszabb ideig érvényesíteni kell az átmeneti korlátozásokat az EU-ba újonnan felveendő kelet-európai országokkal szemben, és megfelelő módon be kell tartatni a minimálbér-előírásokat, hogy ne lehessen a hazai munkavállalókat olcsóbb külföldi munkaerővel helyettesíteni.

Miliband szerint "nem lehet előítéletesnek nevezni" azokat, akiket aggaszt a bevándorlás mértéke.

A Munkáspárt vezetőjének szerdán kifejtett véleménye a közép-kelet-európai EU-állampolgárok nagy-britanniai munkavállalásának kérdéséről szinte szó szerint megegyezik a kormányzó Konzervatív Párt álláspontjával.

David Cameron konzervatív párti miniszterelnök ugyanis már több ízben kijelentette, hogy ha a 2004-es EU-bővítés idején a konzervatívok lettek volna kormányon, korlátozták volna a munkaerő-beáramlást az akkor felvett közép- és kelet-európai tagállamokból. Cameron több alkalommal egyértelművé tette azt is, hogy a jelenlegi brit kormány a jövőbeni EU-bővítések során uniós taggá váló országok esetében élni fog a munkavállalási célú bevándorlás átmeneti korlátozásának lehetőségével.

A Konzervatív Párt vezető politikusai részéről az utóbbi hónapokban többször elhangzottak olyan nyilatkozatok is, hogy az uniós társállamokból érkezők szabad nagy-britanniai munkavállalásának teljes rendszerét általános felülvizsgálatnak kell alávetni.

Nagy-Britannia volt a legnagyobb olyan nyugati EU-tagország, amely 2004-ben a lehetséges átmeneti létszámkorlátozásokkal nem élve, azonnal megnyitotta munkapiacát az akkor uniós taggá vált nyolc közép-kelet-európai ország, köztük Magyarország előtt. A korabeli Labour-kormány évi 5-13 ezer betelepülővel számolt a térségből, ez az előrejelzés azonban rendkívül pontatlannak bizonyult. A brit belügyminisztérium becslései szerint legalább 800 ezer - a saját céget alapító egyszemélyes vállalkozókkal együtt több mint egymillió - kelet-európai munkavállaló érkezhetett Nagy-Britanniába a 2004-es bővítés óta, kétharmaduk Lengyelországból. A magyar munkavállalók számát 50 ezer körülire becsülik.

Nem hivatalos becslések szerint ugyanakkor a 2004 óta Nagy-Britanniában megfordult keleti EU-munkavállalóknak legalább a fele már hazatért, nem utolsósorban az utóbbi évek ismétlődő brit recessziói miatt.

Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Teljesen leválnának 2045-re a fosszilis energiáról – Megvalósítható az ambíciózus német terv?

Teljesen leválnának 2045-re a fosszilis energiáról – Megvalósítható az ambíciózus német terv?

Ambiciózus menetrendet vázolt fel a fosszilis energiahordozókról való leválásra Németország: a legnagyobb európai gazdaság 2045-re teljes klímasemlegességet érne el. A terv egyszerre szolgál klímavédelmi és gazdaságstratégiai célokat, hiszen a megújuló energiaforrások, az elektromos közlekedés és a hőszivattyúk elterjedése az energiafüggetlenséget és a költségek mérséklését is segítheti. A megvalósítás azonban óriási feladat: több tízmillió lakás fűtési rendszerét kell átalakítani, az ipart és a közlekedést villamosítani, miközben az energiaellátás biztonságát is garantálni kell. Bár a német útiterv világos irányt jelöl ki, számos kulcskérdésre egyelőre nem ad megnyugtató választ – a kérdés így az, hogy a gazdaság műszaki és infrastrukturális felkészültsége, valamint az innováció képes lesz-e lépést tartani a politikai ambíciókkal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×