Szimbolikus dátumot választott váratlan afganisztáni látogatásához Barack Obama - katonái pontosan egy éve ütöttek rajta Oszama bin Ladenen és ölték meg máig vitatott körülmények között az al-Kaida vezetőjét. Kommentátorok szerint nemcsak a külpolitika, de az amerikai elnökválasztási kampány is közrejátszhatott az időzítésben.
Bin Laden sokáig Afganisztánban rejtőzött és ezért indított háborút 2001-ben George Bush az afganisztáni tálib vezetés ellen.
A Hamid Karzai afgán elnökkel kötött mostani egyezmény az Egyesült Államok és Afganisztán stratégiai együttműködését szabályozza 2014, a külföldi csapatok kivonása után egy olyan helyzetben, amikor a szövetségesek viszonyára leginkább a kutya-macska barátság kifejezés illik.
A Korán-égetések, a tálib harcosok holttesteinek megalázása és egy amerikai katona állítólagos vérengzése miatt a lakosság sok helyen gyűlölt megszállóként tekint a külföldiekre.
Az alku értelmében az amerikaiak kivonhatják csapataikat, de hídfőállásuk marad az országban, Afganisztán úgymond szuverén állam marad és további anyagi támogatásra számíthat - szemben az első afgán háborúval, amikor a Szovjetunió távozása után a mudzsahedeket támogató amerikai források elapadtak.
Úgy tűnik, a harci misszió befejezése után is akár 20 ezer amerikai katona maradhat az országban - erről azonban még tárgyalások folynak.
Jelenleg 88 ezer amerikai és 40 ezer koalíciós katona tartózkodik Afganisztánban, de jövőre a NATO-vezetésű erők átadják a harci feladatok irányítását az afgán hadseregnek.
Bin Laden halálának évfordulóján Obama egyik volt beosztottja azt állította, hogy az al-Kaida vezér meg akarta öletni az amerikai elnököt és David Petraeus tábornokot, az afganisztáni koalíciós erők, korábban az iraki koalíciós erők főparancsnokát, a CIA jelenlegi igazgatóját. Az illetékes, Michael Leiter, a Nemzeti Terrorelhárító Központ volt főnöke ugyanakkor elismerte: a tervezett gyilkosság nem volt bin Laden legfontosabb terve, ami arra utalt, hogy egy nagyobb, szeptember 11-i támadást idéző akcióról álmodott inkább.