Kihez vándorolnak május 6-án a szélsőjobboldali Nemzeti Front jelöltjére leadott szavaztok? - ez most az a kérdés, ami a politikusokat és az elemzőket leginkább foglalkoztatja. A harmadik helyre befutott Marine Le Pen ugyanis történelmi szintű eredményt ért el április vasárnap, és abban mindenki egyetért, hogy a második fordulóban ez a szavazóbázis fogja képezni a mérleg nyelvét.

A szocialista politikusok többsége és a média nyolcvan százaléka ugyan gyakrolatilag kész ténynek veszi Francois Hollande május 6-i győzelmét, az összesített számok azonban azt mutatják, hogy a baloldal a szavazatok 44 százalékát mondhatja magáénak, míg a jobboldalra szavazók aránya - a centrista Francois Bayrou és a szélsőjobboladli Marine Le Pen eredményét is ideszámítva - 54 százalékot tesz ki. A leköszönő államfő hívei alapvetően ebből a tényből kiindulva mondják azt, hogy a választás kimenetele teljesen nyitott.

Mivel a felmérések szerint a Nemzeti Front jelöltjére leadott 17,9 százaléknyi szavazat legalább 35 százaléka úgynevezett tiltakozó, azaz proteszt voks, most mindenki arra számít, hogy Nicolas Sarkozy a hátralévő két hétben hangsúlyosan jobboldali kampánnnyal igyekszik majd ezt a réteget megszólítani. A szakértők azt mondják, amennyiben a Le Penre szavazóknak csupán 50 százaléka pártol át Sarkozyhez, úgy Hollande biztosan megnyeri a választásokat. Ha azonban arányuk meghaladja a 60 százalékot, úgy a leköszönő elnök újraválasztása egyáltalán nem zárható ki.

Az első forduló legnagyobb újdonsága egyébként kétségtelenül az, hogy a Nemzeti Front valószínűleg végleg kikerült a politikai karanténból, a szocialisták is tisztában vannak ugyanis azzal, hogy Marine Le Pennek a szegényebb rétegek egy részét is sikerült megszólítania. Ez a választói kategória érzi ugyanis a legkiszolgáltatottabbnak magát a globalizáció következtében mindinkább eltűnő nemzeti határok és a bevándorlás miatt. Francois Hollande vasárnapi megnyilatkozásából arra lehet következtetni, hogy ő maga is igyekszik majd ezt a választói réteget megszólítani.

Hétfői retorikáját tekintve a baloldal továbbra is a Sarkozy-ellenességre játszik, kormánypárti oldalon azonban azt mondják: Francois Hollande-nak most végre színt kell vallania választási programját illetően. Márpedig az egyebek mellett az atomerőműpark jelentős csökkentését, illetve a Franciaországban élő külföldiek szavazati jogának a biztosítását is tartalmazza. Mindkét kérdés rendkívül érzékenynek számít Franciaországban, és ezeket Sarkozy hatásosan ki is aknázhatja.

A hétfő kora reggeli órákhoz képest egyébként Nicolas Sarkozy eredménye enyhén javult: a belügyminisztérium végleges adatai szerint a szavazatok 27,18 százalékát szerezte meg, ami azt jelenti, hogy a 28,63 százalékot elért Francois Hollande mindössze 1,45 százalékkal előzi őt meg.