Emil Boc lemondásának egyik oka, hogy most már lassan több mint egy hónapja tartanak a kisebb-nagyobb tüntetések, illetve az ellenzék parlamenti bojkottja, amely meglehetősen nehéz helyzetbe hozta a kormányt. A szenátusban a kormányoldal mindössze egy fős többséggel rendelkezett, ami Verestói Attila RMDSZ-es szenátor tartós betegsége miatt nehézzé tette a többség létrehozását.

A miniszterelnök távozásának hosszú távú oka az, hogy a kormánypárt, a Demokrata Liberális Párt elemzői valószínűleg arra a következtetésre jutottak, hogy ahhoz, hogy az idei helyhatósági és parlamenti választásokon ne szenvedjenek túlzott vereséget, meg kell szabadulni a kormányzás "koloncától".

Az Alkotmánybíróság két hete elutasította azt a megoldást, hogy összevonják a helyhatósági és a parlamenti választásokat. A miniszterelnök pártja abban bízott, hogy a polgármesterek helyi ereje biztosítani fogja a parlamenti mandátumok megszerzését is.

Románia rendelkezik egy 5 milliárd eurós elővigyázatossági készenléti hitelkerettel az IMF-től. Emil Boc a lemondását többek között azzal is indokolta, hogy meg szeretné óvni az ország gazdasági stabilitását, ugyanakkor az IMF küldöttségének vezetője azt mondta, hogy Románia a legjobb úton halad a "feszes" 2012-es költségvetési terv teljesítése felé. Akkor most jó vagy rossz állapotban van a román gazdaság?

Románia válságának majdnem semmi köze sincs a világgazdasági válsághoz. Romániában akkor is válság lett volna, ha nincs világgazdasági válság. Románia gazdasága nincs jó helyzetben. Az igaz, hogy számos tényező, például az államadósság kérdésében látszólag jól áll az ország, de  az infrastruktúrától kezdve az ipari struktúráig az egész rendszer romookban hever.

Nem sikerül lazítani a választás évében az eddig folytatott megszorító politikán. Márpedig a román társadalom annyira kizsigerelt állapotban találkozott a válsággal, hogy nincs milyen nadrágszíjat meghúzni. Valószínűleg majd az új kormánynak kell megtennie olyan lépéseket, amelyeket majd a mostani kormánypárt kvázi ellenzékből bírálhat, hogy ők másképp csinálták volna, ha a "gonosz ellenzék" nem kényszerítette volna ki a kormányfő lemondását.

Lehet-e az új kormánynak a többsége a parlamentben? Tudják majd irányítani az országot?

Két háza van a parlamentnek. A szenátusban nagyon nehéz a helyzet. A képviselőházban megvan a többség, és ha nem lesznek tömeges átlépések, tehát, ha a kormányváltás nem jár a Demokratikus Liberális Párt szétesésével, akkor meglesz a többség. Nem tartom azt sem kizártnak, hogy folytatják azt a módszert, amelyei Emil Boc, nevezetesen, hogy úgynevezett kormányzati felelősségvállalással fogadják el a törvényeket, vagyis benyújtja a kormány, nincs parlamenti vita, módosítókat csak korlátozottan lehet benyújtani, és az ellenzéknek egy fegyvere van: három napon belül megtámadhatja bizalmatlansági indítvánnyal a kormányt. Hogy ez mennyire volt hatékony módszer, azt mutatja, hogy 13 vagy 14 törvényt fogadtak el ilyen módon - két év alatt. Tehát nem tartom kormányozhatatlannak az országot, ha sikerül a jelenlegi többség számára elfogadható miniszterelnököt találni.