Sikeres volt a magyar elnökség. A horvát csatlakozási tárgyalások lezárása történelmi jelentőségű. Nagy nyomást kellett gyakorolni a többi tagállamra, hogy a gazdasági válság és a görög krízis közepette 28 tagú lehessen az EU. Egyszer sem volt igazi ütközés az Európai Parlament és a magyar elnökség között. Nem mindig értettünk egyet, de az ügyek kezelése professzionális volt.

Azért egy összeütközés csak volt. Az Európai Parlament végül nem hagyta jóvá a magyar elnökség alatt a 6-os jogszabálycsomagot.

Én nem hiszem, hogy ez az volt. A magyar elnökség megoldott mindent, egyetlen kérdést kivéve. Egy konfliktusos pont van: a megelőzés automatizmusa. Szerintem ezt a kérdést az egyik oldalon az Európai Parlamentnek, a másik oldalon Németországnak és Franciaországnak kell megoldania. De minden más kész, és végül lesz megoldás is.

Úgy nyilatkozott, hogy az Európai Parlament többsége támogatni fogja Horvátország csatlakozását. De mit gondol, vajon a horvát emberek akarnak csatlakozni?

Ez rajtuk múlik. De szerintem akarnak, ha belátják, mit nyertek ezzel a 2004-ben és 2007-ben csatlakozó országok. Nem tudok egyetlen akkor csatlakozó országról sem, amelyik szomorú lenne, hogy így döntött. Horvátországnak most esélye van, hogy az EU tagja legyen - vagy maradhat a Balkán része, de az volt a múltban is. Szóval én bízom a horvátok döntésében.

Említette Görögországot. Azzal, hogy a görög parlament elfogadta végül a kiigazító csomagot, elhárult a veszély?

Ez még nem a megoldás szerintem, még szükség van időre. Uniós szinten ki kell építenünk olyan mechanizmusokat, amelyek fokozzák a megelőzést, hogy ilyen helyzetek ki se alakulhassanak. Ezt szolgálja a 6-os csomag is. De szükség van időre Görögországban is, hogy végrehajtsák a strukturális változtatásokat. Ez még fontosabb, mint a mentőcsomag.

Milyen várakozásokkal tekint a lengyel elnökségre? Õk is sikeresek lesznek?

Igen, azt hiszem. Régóta készülnek az elnökségre. Ahogyan Magyarország, ők is először töltik be ezt a tisztséget. Amin Lengyelországnak felül kell emelkednie, az a régi és az új Európa közti külpolitikai felfogásbeli különbség. Ennek jó példája az oroszokkal való viszony. Azok a fiatal tagállamok, amelyek közelebb élnek az orosz határokhoz történelmi és földrajzi okok miatt, más véleményen vannak, mint a régi tagok. És a lengyeleknek látniuk kell ezt, hogy most esély van az uniós külpolitika újraformálására, egy jobb közös külpolitika kialakítására.

A transzatlanti hét javíthatja a kapcsolatokat Magyarország és az Egyesült Államok között? Elképzelhető, hogy a kelet-közép-európai térség ismét az amerikai figyelem középpontjába, vagy annak közelébe kerül?

Elképzelhető. Magyarország és az USA kapcsolata szoros, de látni kell, hogy az európai országok csak együtt, mint Európai Unió lehetnek egyenrangú partnerei az Egyesült Államoknak. A politikai és gazdasági hatalom Ázsiában nagyon fejlődik, de Amerikát és Európát közös értékek és érdekek fűzik össze, ezért szerintem ezt a kapcsolatot kell erősíteni, és ezért Magyarország most sokat tett.

Ázsiában Kínára gondol?

Érthető, hogy sokan gazdasági kapcsolatokra törekszenek Kínával, hiszen az egy nagy piac, de óvatosnak kell lenni, hogy ne alakuljon ki függőség Kínával a gazdasági és költségvetési problémák miatt. Itt én azt hiszem, inkább egymással kell együttműködnünk, és a transzatlanti kapcsolatokat kell erősítenünk, hogy Kína ezt az erős gazdasági erejét ne használhassa fel arra, hogy uralmat szerez.