eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 5. vasárnap Adrián, Györgyi

Orbán Hollandiában tárgyalt

Mind Hollandia, mind Magyarország érdeke a másik ország sikere, aminek részben az az oka, hogy Hollandia a második legnagyobb befektető ország Magyarországon - állapította meg Mark Rutte holland és Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtöki hágai találkozóján.

Mint Szijjártó Péter, Orbán Viktor kormányfő szóvivője tájékoztatta az MTI-t Hágában, a magyar miniszterelnök világossá tette Mark Ruttének, hogy a gazdaság versenyképességében az adózás fontos szerepet játszik, és mivel a magyar kormány az ország gazdaságát Közép-Európa és majd egész Európa legversenyképesebb gazdaságává akarja tenni, bevezette a térség legalacsonyabb adóinak rendszerét.

A kormányfők megbeszélésén szó volt Horvátország EU-csatlakozásáról. A magyar EU-elnökség egyik fontos célkitűzése volt, hogy június végéig lezáruljanak a tárgyalások. Budapest várja, hogy az Európai Bizottság pénteken jelentésében jóváhagyja a tárgyalások lezárását - mondta Szijjártó.

A miniszterelnök holland partnerének beszélt arról, hogy a gazdasági kormányzást lehetővé tevő hatos jogszabálycsomag már az Európai Parlament előtt van. Az EP-képviselők kétezer módosító indítványt nyújtottak be e csomaghoz. "Fontos vállalásunk volt, hogy eljuttatjuk eddig az állapotig e törvénytervezeteket. Ehhez a holland miniszterelnök gratulált, de akárhol járunk Európában, mindenhol gratulációt és megbecsülést kapunk. Most fontos, hogy elérjünk egy olyan kompromisszumot, amely mind az Európai Tanácsnak, mind az EP-nek elfogadható".

A szóvivő beszámolt Orbán Viktor és a holland parlamenti alsóház elnökének találkozójáról is, amelyen a magyar miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország az Európai Unió soros elnökeként számos feladatot el tudott végezni azok közül, amelyeket kitűzött maga elé, de ehhez kellett Hollandia támogatása, és szükséges lesz ezután is ahhoz, hogy az unió a legfontosabb ügyeket meg tudja oldani. Szijjártó Péter szerint a nagyon fontos ügyek között szerepel például Horvátország uniós csatlakozása, vagy Románia és Bulgária belépése a schengeni övezetbe.

A szóvivő idézte Gerdi Verbeet parlamenti elnököt, aki azt mondta: nagy örömére szolgált, hogy sok holland látogatott el az Európa Kulturális Fővárosa pécsi programjaira, hiszen ez is a két ország közötti kapcsolatok intenzívebbé tételét szolgálta.

A Verbeettel való találkozó után Orbán Viktor a hágai törvényhozás Európa-ügyi bizottságának vendége volt, s a nyilvános beszélgetés bevezetőjében azt hangsúlyozta: a magyarok jól emlékeznek arra, és hálásak azért, hogy Hollandia szolidáris volt velük, támogatta őket a kommunista uralom idején is. Számos holland egyházi szervezet segítette a magyarokat, az 1956-os forradalom részvevőit, az elnyomott egyházi közösségeket - mondta a miniszterelnök.

Orbán visszaemlékezett első miniszterelnöksége idejére, amikor szerinte úgy tűnt, hogy tíz év múlva az Európai Unió lesz a világ egyik legversenyképesebb térsége. Ehhez képest ma pesszimista, néha úgy tűnik számára, mintha az unióban az emberek elveszítették volna a hitüket abban, hogy az EU versenyképes lehet. Ezért határozott úgy Magyarország, hogy mint soros EU-elnök, az unió előtt álló legnehezebb feladatokat tűzi ki maga elé - mondta Orbán.

Egy kérdésre válaszolva kijelentette: Az Európai Unió csak abban az esetben lehet versenyképes, ha belső munkaerőpiacán szabad az áramlás, ezt az áramlást nem szabad korlátozni. Elmondta, hogy számára a munkaerőpiac szempontjából a választóvonal nem az unió régi és új tagországai között húzódik, hanem az EU állampolgárai és az unión kívüliek között. Mint mondta, nagyon konzervatív és óvatos azzal kapcsolatban, hogy az unió kívülről fogadjon tömegesen munkavállalókat.

A romák társadalmi integrációjáról szólva Orbán Viktor kijelentette: az Európai Unióban most először készült erre program, noha annak végrehajtása a nemzeti kormányok felelőssége lesz. A romák esetében a legnehezebb feladat - főleg Magyarországon - arra ösztönözni őket, hogy ismét megjelenjenek a munkaerőpiacon. Közmunkák szervezésével az állam feladata lehetőséget teremteni számukra arra, hogy dolgozzanak és ezért bért kapjanak, ne pedig segélyen éljenek - jelentette ki a kormányfő.

Szerbiáról és Koszovóról szólva Orbán Viktor egyetértett az egyik bizottsági tag azon felvetésével, hogy veszélyes az EU számára felvenni tagjai sorába bármely olyan országot, amelynek területi vitája van egy másik entitással, mert ebben az esetben az unió csupán a ciprusihoz hasonló problémát importál.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Kiszivárgott Trump súlyos terve, máris újabb segélyt kaphatnak az ukránok - Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Kiszivárgott Trump súlyos terve, máris újabb segélyt kaphatnak az ukránok - Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Szombaton kiderült, hogy Donald Trump újbóli megválasztása esetén a NATO-tagállamokat arra kényszerítené, hogy védelmi kiadásaikat a GDP 3 százalékára emeljék, reagálva ezzel az Oroszország és Kína jelentette fenyegetésekre, miközben az Ukrajnának nyújtott támogatást nem számítaná bele ebbe a keretbe. Eközben a G7 országok vezetői tárgyalásokat folytatnak egy olyan javaslatról, amelynek értelmében Ukrajnának 50 milliárd dollár értékű segélyt nyújtanak, amit az Európában befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből finanszíroznának. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×