A 39 éves ausztrál férfi nevét az év elején még szinte senki sem ismerte: ehhez képest ma a teljes nyilvánosság prófétájaként tisztelik. Assange korábban vezette a Time című amerikai magazin idei listáját, ahol az olvasók szavazhatnak, hogy szerintük ki érdemli meg az Év embere címet idén. (A lap szerkesztősége persze felhívja a figyelmet, hogy döntésüket ettől a szavazástól függetlenül hozzák meg.)

A listát szombaton Recep Erdogan török miniszterelnök vezette 184 607 szavazattal. Õt követi Assange (143106 szavazat), a harmadik pedig Lady Gaga, aki 124 ezer szavazatot mondhat magáénak. A negyedik helyezettnek már "csak" 60 ezer voks jutott, a Facebook-alapító Mark Zuckerbergnek pedig be kell érnie 11820 szavazattal. Õt a chilei bányászok is megelőzik (18 ezer szavazat).

Assange vasárnap estére sokat javított, így már alig marad le a török kormányfő mögött. Köszönhetően a világraszóló sajtónyilvánosságnak, a WikiLeaks alapítója a hétvégén egy nap alatt begyűjtött 35 ezer szavazatot, igaz, Erdogan neve mellett is 10 ezerrel többet mutat a számláló.

"Három célunk van: a sajtó felszabadítása, a visszaélések nyilvánosságra hozatala, valamint a történelemformáló dokumentumok megőrzése" - mondta Assange még augusztusban az AFP francia hírügynökségnek adott interjújában.

A titokzatos ausztrál minden bizonnyal korunk hőse, bár kevés "hagyományos" információ látott napvilágot róla. Annyi közismert, hogy a férfi 1971-ben született Ausztrália északkeleti részén, és mozgalmas gyermekkor jutott neki osztályrészül: 37 különböző iskolába járt. Kamaszéveit Melbourne-ben töltötte, és itt derült ki, hogy különös tehetsége van az illegális internetes adatszerzéshez. A rendőrség azonban nyakon csípte.

Assange beismerte vétkét, és a kiszabott bírság befizetése után megesküdött, hogy jó útra tér. Így lett a bűnbánó hackerből biztonságpolitikai és technikai tanácsadó, majd vállalkozó és újságíró.

Az ausztrál férfi 2006-ban alapította az oknyomozó honlapot az emberi jogok, a média és számítástechnika berkeiből érkező munkatársai segítségével. Bár az oldal lassan egyre szélesebb körben vált ismertté, a világhírt mégis csak az idei év "nagy dobásai" (Irak, Afganisztán, amerikai diplomácia) hozták meg számára. Az amerikai diplomácia kulisszatitkainak (250 ezer dokumentum) kiszivárogtatása világszerte nagy nyilvánosságot kapott.

Assange egyébként kémregénybe illő életet él. Országról országra jár, és barátai barátainál, vagy támogatóinál húzza meg magát. Nem tudni honnan jön, és hová megy, úgy váltogatja telefonszámait, mint más az alsónadrágját, s csak ritkán lehet kihúzni belőle elérhetőségét.

A magas, vékony, ironikus mosolyú férfi minden egyes szót megszűr, és fojtott, monoton hangja miatt olykor nehezen érthető mondandója. Korábban félhosszú, platinaszőke haját ma rövidre vágva és barnára festve hordja, ezzel is erősítve félig titkos ügynökre, félig világfira utaló stílusát.

Nyár vége óta pedig újabb dolog miatt főhet Assange feje: két fiatal svéd nő ugyanis szexuális erőszakkal és agresszióval vádolja. A nyomozás lassan halad, de november közepén Svédország - amely korábban nem adott tartózkodási engedélyt a férfinak - nemzetközi elfogatóparancs kiadását kérte az ausztrál ellen, hogy kihallgathassák.