eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Pusztulás fenyegeti a páratlan növénynemesítő állomást

A megszűnés veszélye fenyegeti a Szentpétervár melletti Pavlovszk egyedülálló növénynemesítő állomását. Az 1920-as években alapított, 12 ezer növényt nevelő, többé-kevésbé karbantartott többhektáros gyűjteményt ma megrongálódott betonkerítés, rozsdás rácsok övezik.

Megállni látszik az idő a lakótelepek és villák közé szorult pavlovszki kísérleti állomás felett, amely csodával határos módon túlélte a második világháborút és a szovjet rendszer összeomlását. Egy döntőbíróság azonban elismerte a Szövetségi Lakásügyi Hivatal elővételi jogát, amely luxusvillákat akar építeni ide gazdag péterváriak számára. Az első részt már szeptemberben kiárusítanák.

A botanikus kert dolgozóit elborzasztják a kilátások. "El sem tudom képzelni, hogy ne legyen többé a kert, az egész életemet itt töltöttem" - mondta Alekszandra Kornyikova, ötvenes éveit taposó botanikus.

"Évekre lenne szükség, hogy áttelepítsük a gyűjteményt, ami végzetes lenne a növények számára" - mondta, büszkén mutatva a saját maga által nemesített 18-féle loncra. "Évek kellenek egy fajta kinemesítéséhez" - tette hozzá Nympha névre keresztelt kedvencének leveleit simogatva.

A szentpétervári Orosz Kertészeti Főiskola alá tartozó létesítményt az 1920-as években alapította Nyikolaj Vavilov genetikus, és fennállása során már számos megpróbáltatást élt át. A helyi legenda szerint Leningrád blokádja idején a kert tizenkét dolgozója halt éhen a Vavivov-gyűjtemény oltalmazása közben, holott ott ehető búza- és kukoricamagvak is voltak.

"Ma is lelkesedésből dolgozunk itt"- jegyezte meg egy botanikus, akinek a havi fizetése 8000 rubel (60 ezer forint).

Fjodor Mihovics igazgató alig tudja a haragját visszafogni: "A hivatalnokokat nem érdekli a gyűjtemény, amelynek 90 százaléka egyedi. A lényeg, hogy begyűjtsenek egymilliárd rubelt (több mint 7 milliárd forint) a telkek eladásával.

A telkek eladási jogát hivatalosan a kihasználatlansággal indokolták. "Azt mondják, hogy csak fű van itt. Hát mit akarnak ide, kókuszpálmákat?" - méltatlankodott az igazgató. A kísérleti állomás Dmitrij Medvegyev elnökhöz fordult, de választ még nem kapott.

Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 27. 16:00
×
×
×
×