"Továbbra is fenntartjuk az álláspontunkat, miszerint nem ismerjük el Koszovót független államnak, de a feleket ezentúl is a kompromisszum keresésére és párbeszédre buzdítjuk" - mondta María Teresa Fernández de la Vega spanyol miniszterelnök-helyettes, a madridi kabinet második embere és egyben sajtószóvivője egy sajtótájékoztatón.

A hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság egy nem kötelező érvényű, csütörtökön nyilvánosságra hozott döntése szerint Koszovó nem sértette meg a nemzetközi jogot, amikor 2008.február 17-én egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét. A Nemzetközi Bíróság bejelentése után közvetlenül a spanyol diplomácia sommásan úgy kommentálta az eseményeket, hogy "tiszteletben tartja" a hágai véleményt.

Spanyolország - négy másik EU tagállammal egyetemben - valószínűleg azért nem ismeri a balkáni állam függetlenségét, mert maga is küzd a területén élő kisebbségek (baszkok, katalánok) szakadár törekvéseivel. De la Vega tagadta ezt a feltételezést: " Azt gondolom, hogy nem reális dolog Spanyolországot a Balkánhoz hasonlítani" - mondta a miniszterelnök-helyettes.

A román szaktárca rámutatott, hogy a Nemzetközi Bírósághoz intézett kérdés nem tette lehetővé, hogy az ICJ lényegi, tartalmi vonatkozásban vizsgálja meg a kérdést. A hágai bíróság csak a függetlenségi nyilatkozat törvényességének kérdésében foglalt állást, és nem nyilvánított véleményt annak jogi következményeiről, azaz egy "állítólagos új állam létrehozásáról" - olvasható a közleményben.

A román külügyminisztérium szerint az ICJ maga állapította meg a döntésről szóló határozatban, hogy a hozzá intézett kérdés korlátozott jellegű, ugyanis az nem vonatkozott a függetlenséget kimondó nyilatkozat következményeire, vagyis arra, hogy Koszovó államiságot szerzett-e, és a függetlenség elismerésének jogi következményei érvényesek-e.

Így Románia szerint az ICJ nem vizsgálta meg, hogy a függetlenséget kimondó nyilatkozat törvényes módon vezetett-e egy új állam létrehozásához, sem azt, hogy a nemzetközi jog feljogosítja-e Koszovót függetlenségének kikiáltására.

A román külügyi közlemény szerint az ICJ világosan rámutat arra is, hogy nem vizsgálhatja meg az önrendelkezéshez való jog alkalmazását ebben az esetben, mivel ez a hozzá intézett kérdés témakörén kívül helyezkedik el.

"Románia ezért továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét, és reméli, hogy Belgrád és Pristina között újrakezdődik a párbeszéd egy olyan megoldás találása érdekében, amely mindkét fél érdekeinek megfelel" - olvasható a közleményben.

Románia azon országok közé tartozik, amelyek kezdettől fogva ellenezték Koszovó függetlenségét.