eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó

MNV: Tele van hajmeresztő titkokkal a moszkvai ingatlaneladás

Több megmagyarázhatatlan lépés kísérte a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet 3,5 milliárd forintért eladott épületének érétkesítését - állítja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellenőrző bizottságának az Origo birtokába került előzetes jelentése. A jelentés szerint például a vevő már a pályázati anyagához csatolt egy nyilatkozatot, amely szerint korábban átutalta az ingatlan árát a magyar államnak. Az ellenőrző bizottság szerint érthetetlen az is, miért készült két, egymásnak alapvetően ellentmondó jegyzőkönyv a pályázatok felbontásáról, és miért bukkan fel az adásvételi szerződésben egy hivatalosan nem is létező előszerződés.

A moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet eladásának szinte minden lépése zavaros volt, az erről szóló dokumentumokban több ellentmondás van - derül ki abból az Origo birtokába került jelentéséből, amelyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) ellenőrző bizottsága készített. A jelentésnek egyelőre az előzetes változata készült el, e szerint megkérdőjelezhető, hogy tiszta és szabályos körülmények között adták-e el 3,5 milliárd forintért az ingatlant. A jelentés szerint a bizottság nem tudta teljes körűen feltárni az ingatlaneladást, több dokumentumot ugyanis nem küldött meg az eladást lebonyolító Külügyminisztérium.

Az eb gyakorlatilag ugyanarra a következtetésre jutott, mint az ügyet először felvető ÁSZ-jelentés: az eb szerint a moszkvai ingatlant már jóval az előtt eladták, hogy az erről szóló pályázatot kiírták volna. Eszerint az ingatlant megvásárló cég, a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air 2008 márciusában utalta át a 3,5 milliárd forintos vételárat az MNV-nek. Az ingatlan eladásáról szóló pályázatot azonban csak hónapokkal később, 2008 júliusában írták ki. A zártkörű pályázaton a Diamond Air nyert, ráadásul a vételár is megegyezett a cég által korábban átutalt összeggel.

Felbukkan a nem létező előszerződés


Az eb jelentésében megpróbálta rekonstruálni az ingatlaneladást. Az ügy azzal kezdődött, hogy a Magyar Államkincstár 2008. március 18-án közölte az MNV-vel, hogy 21 millió dollár - 3,5 milliárd forint - érkezett az MNV számlájára. Mivel az MNV nem értette, honnan és miért jött a pénz, tájékoztatást kért a Magyar Nemzeti Banktól.

A jegybank levelében azt írta: az összeget a Diamond Air utalta át egy 2005. december 8-án aláírt adásvételi szerződésre hivatkozva. A szerződést Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet írta alá, ráadásul egy olyan felhatalmazásra hivatkozva, amely jóval az aláírás után, 2006. december 13-án készült el - olvasható az eb előzetes jelentésében. A 2005-ös előszerződés léte megmagyarázhatatlan, hiszen a kormány csak 2006 áprilisában hagyta jóvá az ingatlan értékesítését.

A 2005-ös szerződésről Mátrai Zsuzsanna, a Külügyminisztérium szóvivője még szeptemberben azt mondta az Origónak, hogy az egy előszerződés volt. Amikor megkérdezték, hogyan köthettek előszerződést az erről szóló kormányzati döntés előtt, Mátrai azt ígérte, megtudja a választ kérdésre és visszahívja a szerkesztőséget - ez azóta sem történt meg.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke az Origónak azt mondta: látott egy olyan 2005-ös szerződéstervezetet, amelyben már szerepelt a Diamond Air neve. Egy ilyen dokumentumot azonban csak a vagyonkezelő hozzájárulásával lehetett volna elkészíteni. Az MNV illetékes jogelődje 2005-ben a Kincstári Vagyon Igazgatóság (KVI) volt. A KVI utódszervezeténél, az MNV-nél az Origónak mondták: a KVI hagyatékéban nem találták meg a 2005-ös szerződést. Az eb jelentése alapján azonban a 2005-ös előszerződésnek léteznie kell.

Két jegyzőkönyv készült

A jelentés szerint homályos az is, hogyan került képbe a Diamond Air. Az ingatlant ugyanis a Külügyminisztérium javaslatára zártkörű pályázaton értékesítették. A Külügy ezt azzal indokolta, hogy az 1973-as kormányközi egyezmény szerint az ingatlant csak az orosz kormány beleegyezésével lehet eladni.

Az egyezmény nem mondja ki ugyan szó szerint, hogy zártkörű pályázatot kell hirdetni, de a Külügy jogértelmezése szerint ez következik a szövegéből. Az eb szerint a zártkörű pályázat indokolatlan volt. Az ingatlan eladásáról szóló kormányhatározat felkérte a külügyminisztert, hogy tárgyaljon az oroszokkal az 1973-as egyezmény módosításáról, a Külügyminisztérium azonban az oroszokkal folytatott egyeztetés után arra jutott, hogy a zártkörű pályázatra három céget hívnak meg, ezek egyike volt a Diamond Air. Az eb jelentése megjegyzi, arról nem kaptak információt, hogy a Külügy megpróbálta-e módosítani az 1973-as egyezményt.

Szabálytalanságokat talált az eb a jelentés szerint az ingatlan értékesítésére érkezett pályázatok felbontásánál is. A jelentés szerint a pályázatok bontásáról 2008. szeptember 10-én Moszkvában készült egy hitelesített jegyzőkönyv, amely szerint 12 órakor a moszkvai magyar nagykövetségen megjelent a három meghívott cég - a Diamond Air, a Masinoimport és a Gazprombank Invest - képviselője, és átadták az ajánlatukat. A "jegyzőkönyv" szerint a Gazprombank Invest egy nyilatkozatot hozott, hogy nem akarja megvenni az épületet, a másik két cég pályázata megfelelt a formai követelményeknek.

Az ajánlattevők 12 óra 18 perckor el is hagyták a követséget. Az eseményről azonban készült egy nem hitelesített "bontási jegyzőkönyv" is. Ebben a dokumentumban már az szerepel, hogy az ajánlatok felbontásakor a magyar nagykövetség munkatársai mellett csak a Diamond Air képviselője volt jelen.

Annak ellenére, hogy az ajánlatok bontásakor készült dokumentum még azt tartalmazta, hogy a Masinoimport pályázata is megfelelt a formai követelményeknek, az MNV a Külügyminisztériummal együtt november 5-én arra jutott, hogy ez mégsem igaz. Kifogásolták, hogy Masinoimport pályázatából hiányzik a cégkivonat. Az eb vizsgálata szerint ez azért furcsa, mert a cég ugyannyi formanyomtatványt csatolt, mint a Diamond Air.

Az adásvételi szerződés angol és orosz nyelven készült el, a magyar fordítás csak az aláírás után öt hónappal később. Az MNV nem tartotta indokoltnak, hogy sajtóközleményt adjon ki a moszkvai ingatlan eladását jóváhagyó döntésről - olvasható az eb jelentésében.

A kereskedelmi képviselet eladásának zavaros körülményeire először az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) az MNV-ről szóló szeptemberi jelentése hívta fel a figyelmet. A jelentésben megfogalmazott súlyos kritikákra eddig érdemben nem reagált sem az MNV, sem a Külügyminisztérium.

A Külügyminisztérium az Origo megkeresését szeptember eleje óta többször is elhárította. Két hete azt ígérték, hogy az illetékes szakállamtitkár válaszol a kérdéseinkre, és felajánlották azt is, hogy - amennyiben nem titkosak - megismerhetjük az ingatlaneladásról készült minisztériumi vizsgálat egyes részleteit. Végül arra hivatkozva kértek halasztást, hogy meg akarják várni a tárcánál az ügyben folyó belső vizsgálat végeredményét.

Címlapról ajánljuk

Érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat első látásra megnyerhetetlen ügyekben is

Szokásos év végi nemzetközi Kormányinfó-sajtótájékoztatóját tartotta december 21-én a miniszterelnök a Karmelita kolostorban, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában. Értékelte a magyar uniós elnökséget és közölte, hogy 2025-re nagyszerű évet vár. Az újságírók kérdezték a földgázszállítási kihívásokról, a romániai választásokba való beavatkozás elkerülésének lehetőségéről, a hazai választási törvény esetleges további módosításáról, Magyar Péterről, az uniós pénzösszegek megszerzésének lehetőségéről, a közel-keleti helyzettel kapcsolatos erőfeszítéseiről, a budai Várban felújított Pénzügyminisztérium sorsáról, illetve a forint árfolyamáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×