Az Õrök Tanácsa az iszlám köztársaság egyik legbefolyásosabb testülete; feladatai közé tartozik a választási eredmények hivatalos jóváhagyása is. A teheráni televízió beszámolója szerint a testület hozzátette, hogy az újraszámlálás módosíthatja az elnökjelöltek közötti szavazatarányt, de a Tanács szóvivője azt is közölte: nem tesznek eleget a reformisták követelésének, és nem érvénytelenítik a választást.

Az Õrök Tanácsának bejelentése egy nappal azután hangzott el, hogy Szajed Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője elrendelte a választási visszaélésekről szóló ellenzéki vádak kivizsgálását.

A Tanács hétfőn közölte, hogy két vesztes elnökjelölt óvta meg a hivatalos végeredményt: Mir Hoszein Muszavi volt kormányfő, a mérsékelt ellenzék vezetője, valamint Mohszen Rezai, a nagyhatalmú Forradalmi Gárda egykori parancsnoka. Csalásra hivatkozva mindketten vasárnap fordultak hivatalos beadványban a testülethez. Muszavi az elnökválasztás eredményének megsemmisítését kérte az Õrök Tanácsától, de úgy nyilatkozott, hogy nem igazán derűlátó a 12 tagú testület döntését illetően.

A választást a hivatalos eredmény szerint Mahmúd Ahmadinezsád hivatalban lévő elnök nyerte meg a leadott voksok 62,6 százalékával, míg fő riválisa, Muszavi mindössze 33,75 százalékot kapott.

A hivatalos végeredmény szombati közzététele után - szemtanúk szerint az 1979-es iszlám forradalmat idéző - ellenzéki tiltakozó megmozdulások kezdődtek Teheránban. A belügyminisztérium hétfőn betiltott minden Muszavit támogató gyűlést vagy felvonulást, aznap mégis több százezren vonultak föl az iráni fővárosban a választási csalások ellen tiltakozva. A rendfenntartó erők hétfő este összecsaptak a tüntetőkkel, az állami rádió szerint hét tiltakozó életét vesztette és sokan megsebesültek.

Egy németországi száműzetésben élő iráni ellenzéki politikus szerint jóval több volt a halálos áldozat, mint azt a hivatalos teheráni hatóságok állítják. Mehran Barati-Novbari az RBB Inforadiónak nyilatkozva azt állította, hogy értesülése szerint összesen 22 halottja és 136 sebesültje van a tüntetéseknek az egész országban - jelentette Pietsch Lajos, az MTI berlini tudósítója.

Válaszul a hétfői ellenzéki tüntetésre kedden délután Ahmadinezsád hívei is az utcára vonultak Teheránban központjában, ahol Muszavi hívei keddre újabb tüntetést terveztek, amelyet a hatóságok újra betiltottak. Az iráni állami televízió élőben közvetítette az elnökpárti megmozdulást, de nem mutatta az állítása szerint a társadalom minden rétegét képviselő demonstrálók arcát. A képsorokból mindazonáltal megállapítható volt, hogy több ezer ember vonult a hatalom felhívására az utcára.

A jelek szerint a nemzetközi közvéleményre érzékeny iráni hatóságok nem engedélyezték, hogy külföldi tudósítók a helyszínen kövessék figyelemmel a tüntetést.

Muszavi előzőleg felszólította támogatóit, hogy ne jelenjenek meg a délutánra meghirdetett nagygyűlésen. Ezzel azt kívánta elkerülni, hogy hívei összecsapjanak a rendfenntartó erőkkel, vagy Ahmadinezsád támogatóival.

További ellenzéki tüntetések - főleg ha a részvevők száma eléri a hétfőit - már közvetlen kihívást jelentenének az iráni kormányzattal szemben. A közép-keleti ország hatóságai mindeddig szoros ellenőrzés alatt tartották a politikai másként gondolkodókat azóta, hogy az 1979-es forradalom idején, hónapokig tartó tüntetésekkel elűzték a hatalomból az Egyesült Államok támogatását élvező iráni sahot.

Közben Ahmadinezsád újraválasztása óta első külföldi látogatására az oroszországi Jekatyerinburgba érkezett a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcsértekezletére, amelynek alkalmából rövid megbeszélést folytatott Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes azt mondta az iráni államfő látogatása kapcsán, hogy az elnökválasztás Irán belügye. Jelezte, hogy Moszkva elfogadja a választás eredményét, Ahmadinezsád győzelmét.

Bekérették az iráni külügyminisztériumba kedden az Európai Uniót (EU) Teheránban képviselő cseh diplomatát, tiltakozásul az iráni elnökválasztással kapcsolatban az unió által tett, teheráni megítélés szerint sértő és a belügyekbe beavatkozó nyilatkozatok miatt.

Az EU hétfőn fokozta az Iránra nehezedő nyomást annak érdekében, hogy Teherán egyezzen bele az elnökválasztással kapcsolatos ellenzéki panaszok kivizsgálásába, és a rendfenntartók ne alkalmazzanak erőszakot az ellenzéki tüntetőkkel szemben. Az Európai Bizottság
kedden hangsúlyozta, hogy a rendfenntartóknak tiszteletben kell tartaniuk az állampolgárok jogát a békés tüntetésre.

Legnagyobb belpolitikai válságát éli át Irán az 1979-es iszlám forradalom győzelme óta - hangsúlyozta kedden egy korábban magas hivatalt betöltő teheráni politikus. Szaed Leylaz a Handelsblatt című német lapnak nyilatkozva úgy értékelte: Irán döntő keresztút előtt áll, és vagy egy vallási alapokon álló demokráciává fejlődik, vagy pedig egy diktatúra jön létre. Leylaz úgy vélekedett, hogy a tüntetések folytatódni fognak, és elképzelhetők politikai engedetlenségi akciók is. Az emberek már nem félnek - tette hozzá.