Daniel Pinkston közölte a Kyodo hírügynökséggel, hogy meg nem nevezett országok kormányilletékeseitől értesült minderről. Szerinte a robbanófejek a jongbjoni atomerőműben előállított plutónium felhasználásával készültek.

Az ICG válsággócok elemzésével foglalkozó tekintélyes nemzetközi intézet, amely egykori neves politikusokból, közgazdászokból, jogászokból és más szakértőkből áll.

Az atomtölteteket állítólag szétszedett állapotban tárolják két földalatti raktárban az ország északi részén. A robbanófejek összeszerelése egy-két napig tart, tekintettel arra, hogy a plutóniumot külön tárolják a gyújtószerkezetektől. Az atomtöltetek karbantartását egy független államszerv végzi, amely közvetlenül Kim Dzsong Il észak-koreai vezetőnek van alárendelve, és nem tartozik a hadsereghez.

Amerikai szakértőknek azt mondták tavaly januárban Phenjanban, hogy Észak-Korea katonai célokra használt fel 30,8 kilogramm plutóniumot az ország rendelkezésére álló 38,5 kilogramm radioaktív anyagból. Ekkora mennyiségű plutóniumból 6-8 atomtöltetet lehet előállítani.

Eleddig a külföldi szakértők többsége azon a véleményen volt, hogy Észak-Korea nem rendelkezik rakétákra felszerelhető atomtöltetek előállításához szükséges technológiával. Az ilyen robbanófejeknek kis méretűeknek kell lenniük, és a sűrű légkörbe jutva ki kell bírniuk az erős túlhevülést. Szakértők azon a véleményen voltak, hogy Phenjan csak egyszerűbb, nagy tömegű atombombák előállítására képes a hadicélokra előállított plutóniumból, és ilyesfajta lehetett az az atombomba, amelyet 2006-ban robbantott fel Észak-Korea.

Amerikai adatok szerint Észak-Koreának mintegy kétszáz Rodong típusú, bevetésre kész mozgatható rakétája van. Az ilyen rakéták 700 kilogrammos robbanófejjel szerelhetők fel. Hatósugaruk állítólag 1.300 kilométer, vagyis elérhetik Japán nagy részét, Dél-Korea egész területét, az orosz Távol-Kelet jelentős részét, illetve Kína északkeleti térségét.