Infostart.hu
eur:
362.66
usd:
316.93
bux:
141288.02
2026. július 17. péntek Elek, Endre

Horror a gulágon: "A veszett kutyával tisztességesebben bánnak"

Eszméletlenre vert, kutyákkal szétmarcangoltatott foglyok, az anyák hasából kivégzett magzatok, napi 13-15 órás robot éhen-szomjan - az észak-koreai gulágokon emberek ezreit kínozzák és gyilkolják. A fogolytáborokban uralkodó elképesztő helyzetet dél-koreai emberjogi aktivisták vizsgálják, a feltárt borzalmakról kétnapos konferencián számoltak be.

Eszméletlenre verték, az őrkutyákkal széttépették az elítélt testét, mire a kivégzőosztag elé került. A golyók szétrobbantották a koponyáját, a vér a közelbe terelt rabokra fröccsent, akiket kényszerítettek, hogy végignézzék a kivégzést. Az áldozat egyetlen bűne az volt, hogy meg akart szökni egy észak-koreai fogolytáborból.

A még 2001-ben végignézett kivégzésre egy volt fogoly, Dzsung Gjung Il emlékezett vissza. "Meg sem tudtunk szólalni a rettegéstől. Brutálisabban végeztek vele, mint egy veszett kutyával."

Dél-Korea egy évtizedig igyekezett nem is foglalkozni az északi fogolytáborokban történt brutalitásokkal, mert jó kapcsolatot próbált fenntartani egykori háborús ellenségével.

Mióta azonban Le Mjung Bak az elnök, Szöulban egyre több vizsgálatot indítanak annak kiderítésére, milyen jogsértések történnek az északi szomszédnál - többek között a fogolytáborokban, amelyekbe bármilyen "bűn" - akár Kim Dzsong Il becsmérlése, akár az országból való menekülés - miatt bekerülhet akárki.

A gulág a "leghatékonyabb" eszköz

A kommunista országban legalább öt hatalmas tábor működik, amelyekben az amerikai külügyminisztérium becslései szerint összesen 150-200 ezer embert tarthatnak fogva. A gulágok máig a rezsim egyik leghatékonyabb eszközei arra, hogy ellenőrzés alatt tartsák az ország 23 milliós népességét.

A dél-koreai emberjogi szervezet munkatársai kifaggatják a fogolytábort túlélt menekülteket, akik beszámolnak a rendszeres verésekről, kínzásokról, kivégzésekről - sőt arról is, hogy a táborok "orvosai" többször élve felboncolnak embereket.

A műholdas felvételek szerint a táborokat a hegyekben állították fel, a területük akár 260 négyzetkilométer is lehet. Az egykori rabok beszámolói szerint a táborokat szögesdrót veszi körül, amelybe magas feszültségű áramot vezettek, és vannak iskolák, barakkok és munkahelyek is.

A brutális kivégzésről beszámoló Dzsung három évet töltött a 15-ös táborban, amely a fővárostól 110 kilométerre, északkeletre található; azzal vádolták, hogy Dél-Korea számára kémkedett.A férfi, aki korábban egy állami kereskedelmi cégnél dolgozott, azt állítja: a vádat biztonsági ügynökök koholták, hogy így bizonyítsák alkalmasságukat és elérjék az előreléptetést.

A férfit a táborban egy hónapig kínozták - végül ennek hatására "bevallotta a bűnösségét". Addigra a 35 kilót fogyott. Szabadulása után nem sokkal Dél-Koreába szökött a feleségével és két lányával, ma pedig egy olyan civil szervezetnél dolgozik, amely az észak-koreai börtönön körülményeit vizsgálja.

A táborban négyszázan voltak, naponta mindössze fél kiló rizst kaptak, pedig 13-15 órát dolgoztak a bányában, a földeken vagy a gyárakban. Sokan éhen haltak vagy az alultápláltság okozta betegségek vitték el őket.

Volt, aki úgy próbálta túlélni, hogy férgeket és rovarokat evett, de patkányokkal és kígyókkal szinte mindenki próbálkozott, mert "ez volt a legjobb étel, amihez hozzájuthattak" - mondta Dzsung, akinek a teste azóta is tele van fekélyekkel és állandó fej- és hátfájás gyötri.

Egyik rabtársa 15 percre meglógott a munkából, hogy egy kis gyümölcsöt szedjen - őt kivégezték, a száját pedig teletömték kaviccsal, hogy elrettentsék a többieket.

Kutyák elé vetik a magzatokat

Az élet a másik négy táborban még rettenetesebb, ott ugyanis olyan sokat kell robotolniuk a raboknak, hogy még patkányt és kígyót fogni sincs idejük - erről már An Mjong Csul számolt be, aki négy táborban is dolgozott őrként és sofőrként, mielőtt 1994-ben Dél-Koreába szökött volna.

Elmondta, hogy ha egy női rab teherbe esett, akkor őt és a szeretőjét is nyilvánosan kivégezték. Ezután az őrök felvágták a hasát, a méhéből kiemelték a magzatot és elégették vagy a kutyák elé dobták.

A kényszerabortuszok mindennaposak, ha pedig egy gyerek mégis világra jön, akkor megölik - gyakran az anya szeme láttára. Ilyenkor még a nagyszülőket is megbüntethetik, egész családok kerülnek ugyanis táborba.

Nyilvános kivégzéseket azonban nem csak a munkatáborokban hajtanak végre. Dzsung elmesélte, hogy mielőtt elfogták, elvitte a nagyobbik lányát - aki akkor 8 éves volt - egy kivégzésre. A kislány ünnepélyes arccal nézte végig, amint az áldozat koponyáját a golyók darabokra szaggatják.

Címlapról ajánljuk
Részvénypiaci viharok a világban és Magyarországon: itt az első félév mérlege

Részvénypiaci viharok a világban és Magyarországon: itt az első félév mérlege

A magyar részvények 2026-ban július közepéig 28 százalékos hozamot értek el, miközben az olajpiaci kockázatok, a mesterséges intelligencia által hajtott technológiai rali és a befektetői tőkeáramlások átrendeződése továbbra is meghatározzák a globális piacok mozgását – hangzott el az MBH Befektetési Bank Piaci Pulzus című rendezvényén. Az InfoRádió Debreczeni Csabát, az MBH Befektetési Bank vezető részvényelemzőjét kérdezte.

Németh Zsolt az Arénában: „nem csinálhatunk úgy, mintha mi sem történt volna”

Németh Zsolt szerint a Fidesznek egy félfordulatot kell végrehajtania, mert nem tartható fenn az Európai Unió-ellenessége. Azzal az illúzióval is le kell számolnia, hogy a háború után ugyanúgy folytatódhatnak az orosz kapcsolatok, mintha mi sem történt volna – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.07.17. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
Merkely Béla összeférhetetlenségi helyzetbe került

Merkely Béla összeférhetetlenségi helyzetbe került

Összeférhetetlenségi helyzetbe került Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, miután a fia többségi tulajdonában lévő cég közel 600 millió forintos állami támogatást nyert el. Bár az intézményt fenntartó alapítvány kuratóriumi tagjaként a rektornak szigorú bejelentési kötelezettsége lett volna a családi érintettségről, a hivatalos lépések elmaradtak vagy jelentős késéssel történtek meg. A projektet ráadásul három egymást követő évben is egyedi miniszteri döntéssel támogatták, miközben a cégcsoportban az egyetem saját vállalata is megjelent - írta a Telex.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×