Grönland megpróbálja kivonni bálnavadászatát a Nemzetközi Bálnatanács (IWC) joghatósága alól. Az ottani bálnavadászok ugyanis megorroltak az IWC-re, mivel az kétszer is elutasította kérelmüket egy éves kvótára vonatkozóan.

A lépéssel Grönland lenne az egyetlen olyan, az IWC-n kívülre került állam, amelyik szisztematikusan vadászik bálnákra. A hír annak kapcsán röppent fel, hogy nemsokára Floridában ülésezik a testület, hogy kompromisszumot kössenek igencsak más álláspontot képviselő tagjai. A találkozás az egy éve indult "békefolyamat" utolsó állomása lesz a tervek szerint.

Az IWC elnöke, William Hogharth által kezdeményezett "békefolyamatot" számos bálnavadászat-ellenes aktivista kritizálja, mivel szerintük annak az lehet az eredménye, hogy részben feloldják a kereskedelmi célú vadászatot tiltó 1986-os moratóriumot.

Mások azonban úgy tartják, ez az egyetlen útja, hogy csökkentsék az évente levadászott bálnák számát, amely a jelenlegi kvótákkal nagyjából kétezer állatot jelent. A vadászatpárti országok szerint a populációk már megerősödtek annyira, hogy újra engedélyezni lehessen a kereskedelmi vadászatot.

A kérdéseket huszonnyolc tagállam fogja megvitatni Floridában, Hogarth tengerparti otthonában ( az Egyesült Királyság viszont nem vesz részt ezen, habár tagja a szervezetnek). Eddig tizenhárom ország tudatta levélben, hogyan vélekedik a napirendre kerülő kérdésekről.

A BBC által megszerzett dokumentumok, amelyeket a résztvevő tagállamok kormányai küldtek a testületnek, azt mutatják, a béketerv ellenére továbbra is alapvető ellentétek feszülnek a szervezetben.

Kulturális vadászat

A grönlandi inuit eszkimók közösségei a mérsékelten veszélyeztetett csukabálnára, a végveszélyben levő közönséges barázdásbálnára és az úgyszintén mérsékelten veszélyeztetett grönlandi bálnára vadásznak, a táplálkozási és kulturális szokások alapján kiadott engedéllyel.

2007-ben és 2008-ban a Dánia által képviselt Grönland azt szerette volna, ha tíz bálnára vonatkozó éves kvótát kap. A kérelmet azzal utasította el az IWC, hogy Grönlandnak nincs igazán szüksége több bálnahúsra, és az kereskedelmi célokat szolgálna.

A grönlandi halászati minisztérium most levelet küldött a dán külügynek, arra kérvén azt, vonja ki Grönlandot az IWC-ből. Az nem világos, hogy a visszavonási kérelem arra vonatkozik-e, hogy Grönland ki szeretne lépni a szervezetből, avagy csupán szeretné, ha Dánia felfüggesztené Grönland képviseletét, esetleg arra kérték a dán külügyet, hogy az Koppenhága és Nuuk, a grönlandi kormány székhelye közt megosztott vadászat témája kerüljön teljes mértékben a sziget fennhatósága alá. Az IWC-n kívül Grönland nemzetközi felügyelet nélkül vadászhatna.

Grönland Dánia autonóm területe, olyannyira, hogy míg az anyaország tagja az Európai Uniónak, addig Grönland nem az, mivel 1982-ben népszavazással kilépett abból. Dániával tulajdonképpen csak a had- és külügyek közösek. A föld legnagyobb szigetének lakossága 55 ezer fő. A sziget 1953-ban vált a Dán Királyság szerves részévé, és 1979-ben kapott jelentős autonómiát.Az északi országok azért neheztelnek a bálnavadászatot szigorúan szabályozó IWC-re, mert élelmiszerük jelentős részét a tengerből nyerik. Norvégia, Izland, Grönland és a Ferröer-szigetek ezért 1992-ben létrehozta az Észak-atlanti Tengeri Emlősök Tanácsát (NAMMCO), amelynek égisze alatt ezek az országok saját elképzeléseiknek megfelelően aknázhassák ki tengeri erőforrásaikat.

A NAMMCO szeptemberben megrendezett éves találkozóján úgy határozott, Grönland éves kvótája tíz púpos (avagy hosszúszárnyú) bálna. Ez a fajta a sebezhető kategóriába van sorolva a veszélyeztetettségi skálán.

A Japánok pedig egy, a NAMMCO-hoz hasonló észak-csendes-óceáni szervezet létrehozását fontolgatják. Japán egyébként szokás szerint "hagyományos bálnavadászatot űző közösségeinek" követel engedélyt majd a floridai tanácskozáson. (A NAMMCO- és az IWC-tagság alapvetően nem zárja ki egymást, habár fölvet legitimációs kérdéseket.)

Mindeközben több vadászatellenes állam is kifejezte, hogy készen áll kompromisszumot kötni az alapvető kérdésekben. De például Hollandia ragaszkodik a kereskedelmi vadászat tiltásához, és úgy látja, hogy a jelenleg kormányzati döntéstől függő tudományos célú vadászatot is a IWC hatáskörébe kellene emelni. (Japánban erre hivatkozva vadásznak le rengeteg bálnát, ami aztán a Greenpeace gyanúja szerint kereskedelmi úton értékesítenek.)

Atyáskodnak a bennszülöttekkel

A Hollandiához hasonlóan vélekedők úgy látják, Izlandon, Japánon és Norvégián kívül senkinek sem szabadna engedélyezni a bálnavadászatot. Norvégia viszont úgy látja, a kvóták elutasítása azt mutatja, az IWC "megdöbbentően atyáskodóan áll hozzá a bennszülött közösségekhez".

Észak-Korea viszont már közölte, ha megszüntetik a tiltást, kérni fog egy bizonyos kvótát, hivatkozván a bálnavadászatot "évezredek óta űző" népcsoportjaira.

Hogarth még a Nemzetközi Bálnatanács 2009-es rendes éves plenáris ülése előtt szeretne egyetértést kreálni egy intézkedéscsomag fölött. A fenti ellentétek tükrében ezt nem lesz könnyű tető alá hozni.

A Nemzetközi Bálnatanácsot 1946-ban hozták létre, és a hetvenes évek óta a vadászatellenes kormányok dominálnak benne, habár eredetileg tizenöt bálnavadász állam alapította. A tagság önkéntes. Az IWC központja Cambridge-ben van. A tanácsnak három fő testülete van, egy tudományos, egy technikai, valamint egy pénzügyi-adminisztrációs.

A tagság független attól, hogy egy állam folytat-e bálnavadászatot. 2008-ban 82 tagja van a szervezetnek, ezek egyike Magyarország. Rendesen évente egyszer találkoznak a tagállamok képviselői, de különleges ülésekre is sor kerülhet. 1949 és 2007 közt eddig öt ilyet hívtak össze. A mostani floridai összejövetel egy előkészítő tanácskozás lesz, ahol nem is vesz részt, csak a tagállamok töredéke.

Az IWC 1986-os moratóriuma teljes mértékben megtiltotta a kereskedelmi célú bálnavadászatot. Így három módon lehet továbbra folytatni azt: Norvégia kifejezetten ellenezte a moratóriumot, és deklarálta, hogy felmentette magát azalól. Izland 2006-ban követte példáját. A tudományos célú vadászat példájaként már említettük Japánt. A harmadik lehetőség pedig bizonyos bennszülött csoportok hagyományaival, szükségleteivel indokolja az engedélyt - mint a grönladni inuitok esetében, amelyet Grönland kevésnek tart a maga részére.