16 ezer rendőr, 12 kilométer hosszú, két és fél méter magas, drótkerítés hivatott szavatolni a 7 vezető ipari állam és Oroszország állam-, illetve kormányfőinek nyugodt találkozóját a Balti-tenger partján.

A csúcsot Németország legrégebbi fürdőhelyén rendezik meg. A heiligendammi ötcsillagos szállodakomplexum, amely egy Hohenzollern kastélyt is magában foglal, honlapján az olvasható, hogy a csúcs idejére sajnos nem tudnak szobát biztosítani az üdülni vágyóknak, ám a foglalás - ígéretük szerint - zavartalan a későbbi időpontokra.

Különleges engedély

A városka lakói is csak különleges engedéllyel közlekedhetnek a településen. A hermetikusan elzárt területen, elegáns és pazar környezetben az állam- és kormányfők a szegénységről is egyeztetnek. Pontosabban az afrikai államoknak még 2005-ben tett ígéreteiket tekintik át.

A Világbank éppen a hét végén figyelmeztette a tanácskozás résztvevőit arra: eddig szinte semmi sem teljesült.

Mégis Kiotó

Fontos téma lesz még a környezetvédelem. A leköszönő brit miniszterelnök, Tony Blair áttörésre számít az után, hogy a szintén utolsó évét töltő amerikai elnök, George Bush mégis hajlandó valamit tenni az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátása terén. Washington eddig hevesen ellenezte az ún. kiotói jegyzőkönyv ratifikálását - mégpedig gazdasági érdekei miatt.

Megkerülhetetlen, ha nem a legfontosabb témája lesz a találkozónak az amerikai rakétavédelmi rendszer, és annak keretében a Kelet-Európába telepíteni szándékozott rakéták.

Putyin fenyeget

Oroszország hevesen ellenzi ezt. Vlagyimir Putyin elnök pedig a csúcs előtt pár nappal arról beszélt, hogy Moszkva ismét európai célpontokra irányíthatja rakétáit. Erre a hidegháború vége óta nem volt példa.

A G8 találkozó egy informális fórum. Sem székhelye, sem költségvetése nincs. Ugyanakkor egyre nagyobb figyelem kíséri a találkozókat.

De hol van Kína?

Az első csúcsot 1975-ben, a franciaországi Rambouilett-ben tartották. Akkor a házigazdák mellett a németek, olaszok, amerikaiak, britek és japánok vettek részt a megbeszéléseken.

Egy évvel később csatlakozott Kanada, 1998-ban pedig Oroszország. A bírálók szerint hiba, hogy sem afrikai, sem dél-amerikai ország nem tagja az elitcsoportnak. Mások pedig arra hívják föl a figyelmet, hogy az elmúlt években a spanyol gazdaság lekörözte az olaszt, illetve, hogy a rohamtempóban növekvő Kína sincs ott a tárgyalóasztalnál.

Hanganyag és szöveg: Póth Attila