A "globális stratégiai stabilitást" veszélyezteti Moszkva szerint az a rakétavédelmi rendszer, amelyet az Egyesült Államok Lengyelországba és Csehországba tervez. Bár a lehetséges orosz ellenlépésekről egyelőre nyíltan nem beszélnek, védelmi szakértők több elképzelést felvázoltak.

Elképzelhető például a moszkva nukleáris rakéták fejlesztése, amelynek eredményeként nehezebben lehetne megsemmisíteni a kilőtt robbanófejeket.

Az oroszok emellett több rakétát szerelhetnek mozgó kilövőállásra, atomtengeralattjáróikat pedig átirányíthatják az északi sarkra, ahol azok gyakorlatilag észlelhetetlenné válnak az ellenség számára.

Nem kizárható az sem, hogy megnövelik Iszkander rakétáik hatótávolságát, amelyek így Kalinyingrádból elérhetik az amerikai rakétasilókat.

Az oroszok árulást emlegetnek

Moszkva úgy érzi, az amerikai védelmi minisztérium elárulta - nyilatkozta a Guardian című brit napilapnak Dimitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője. "Nagyon aggódunk és el vagyunk keseredve. Semmiféle előzetes információt nem kaptunk az amerikai tervről, pedig az alapvetően megváltoztatja az európai és a globális stratégiai egyensúlyt" - vélekedett.

Peszkov szerint Oroszországnak olcsó, de hatékony alternatívát kell kidolgoznia a meglévő technikai lehetőségek felhasználásával. A katonai ellenlépések mellett Vlagyimir Putyin elnök folytatni akarja a párbeszédet is, tette hozzá.
Fegyverkezési verseny következhet

A Bush-kormányzat váltig állítja, hogy a rakétavédelmi rendszerre a "lator államok" - Irán és Észak-Korea - ellen van szükség, a hatalmas orosz nukleáris arzenál ellen az teljesen hatástalan.

Ezt a magyarázatot azonban nem csak Oroszország, hanem az Egyesült Államok NATO-partnerei is kétkedéssel fogadják. A német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke, Kurt Beck például a múlt hónapban figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok és Oroszország között újabb fegyverkezési verseny törhet ki Európában.

A tervezett amerikai silók földrajzi helyzete kétségtelenné teszi, hogy a valódi célpont Oroszország és Kína - nyilatkozta a lapnak Vlagyimir Belusz tábornok, az egyik legtekintélyesebb orosz rakétaszakértő.

Feszült kapcsolatok

A helyzetet bonyolítja, hogy az orosz-amerikai kapcsolatok egy évtizede nem voltak olyan feszültek mint most. Putyin februárban azzal vádolta a Bush-kormányzatot, hogy egypólusúvá akarja formálni és uralni a világot.

Az orosz parlament alsóháza, a duma pedig pénteken egyhangúlag elfogadott deklarációjában arra figyelmeztetett, hogy az amerikai rakétavédelmi tervek második hidegháborúhoz vezethetnek.

Moszkva még ugyanaznap kizárta, hogy lehetséges lenne az együttműködés az amerikaiakkal a rakétavédelmi rendszer kialakításában.

Oroszországban általánossá vált a vélemény, hogy Nyugaton újra eluralkodott a hidegháborús szemlélet. 1991 óta "terjeszkedik a NATO, az amerikaiaknak pedig meggyőződésévé vált, hogy megnyerték a hidegháborút. Azt hittük, partnerek lehetünk, de csalódtunk" - foglalta össze az orosz érzéseket Jevgenyij Mjasznyikov, a moszkvai Fegyverzetellenőrzési Központ vezető kutatója.