Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.41
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Áttörés az Alzheimer kezelésében

Manapság a 65 év felettiek 5 százalékát, a 80 évnél idősebb embereknek pedig egyötödét fenyegeti a köznyelvben öregkori elbutulásként emlegetett Alzheimer-kór. A betegségre eddig csak tüneti kezeléssel tudtak válaszolni, a Göttingeni Egyetem kutatóinak azonban most sikerült megtalálni a kór pontos okozóját, és így megnyílt az út a betegséget ténylegesen gyógyító szerek kikísérletezésére.

A Göttingeni Egyetem neuropatológiai intézetének kutatói megállapították, hogy az Alzheimer- és Parkinson-kórt, valamint a Creuzfeld-Jakob-betegséget, az eddig feltételezésekkel ellentétben nem az agyi idegsejtek apránkénti elhalása okozza, hanem az idegrostok ingertovábbító csomópontjaiban fellépő zavar váltja ki.

Ezt a zavart fehérjesejtek kóros összecsomósodásából eredő lerakódás okozza, ami az ingerközlés fokozatos elakadásával jár. Ennek következtében magatartásváltozás, a gondolkodás és a kognitív funkciók beszűkülése, azaz teljes elbutulás, majd gyors biológiai leépülés lép fel.

Eddig az idegsejtek pusztulásában látták a három betegség eredetét és ezért a kórt gyógyíthatatlannak tartották. A göttingeni kutatók abból kiindulva, hogy a lerakódás még távolról sem okozza az idegsejtek pusztulását, kezelhetőnek tekintik mind az Alzheimer- és Parkinson-kórt, valamint a Creuzfeld-Jakob-betegséget.

Arra gyanakodnak, hogy a fehérjesejtek összecsomósodása anyagcserezavarokból ered, következésképpen ezen a téren keresik a megoldást, illetve próbálnak olyan hatóanyagot előállítani, amely eloszlatja az ingertovábbítást akadályozó lerakódást.

A felfedezés részleteit most az idegrendszeri kutatás terén mértékadó "Journal of Neuroscience" című folyóirat is közétette. A kutatási eredményt a Heidelbergi Egyetem orvostudományi fakultásának dékánja mérföldkőnek nevezte az elöregedő társadalmakat fenyegető egyik legsúlyosabb betegség gyógyítása felé vezető úton.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×