- A merényletnek az volt a célja, hogy még nagyobb nyomást gyakoroljanak a kormányra, és megtorpedózzák a politikai gyilkosságokat kivizsgáló nemzetközi törvényszék jóváhagyását. Az, hogy Szíria áll-e a mostani merénylet mögött, még egyelőre tisztán spekuláció. Viszont, tavaly december óta a szíriaiak és libanoni szövetségeseik folyamatosan próbálták akadályozni a Hariri-ügyben a nyomozást és a törvényszék felállítását. Ha pedig ennyi erőt fejtettek ki, az már-már úgy néz ki, mintha beismerő vallomást tettek volna.

- Mégis, miért nőtt meg a feszültség Libanonban ilyen látványosan?

- Az események azért gyorsultak fel a Hezbollah-miniszterek lemondásával, a tervezett kormányellenes Hezbollah-tüntetésekkel és ezzel a gyilkossággal, mert a külföld párbeszédet akar kezdeni Szíriával. Szíriának sok kártya van a kezében: nyomást tud gyakorolni a palesztin szélsőségesekre, mérsékelni tudná az erőszakot Irakban, jobban együtt tudna működni a terror elleni harcban. Viszont sebezhető a Hariri-gyilkosság ügyében, és nincs szüksége arra, hogy rábizonyítsák a merényletet.

- Valósak azok a félelmek, hogy Libanon ismét polgárháborúba sodródhat a mostani gyilkosság után?

- Nem, több okból sem fenyeget polgárháború Libanonban. A libanoniak nagyon is tudatában vannak, hogy ez a nyomásgyakorlás azért történik, hogy polgárháborút provokáljanak ki. Szíria 2004-2005-ben azzal érvelt, hogy nem akar kivonulni, mert akkor polgárháború lesz. Tehát egyesek szerint világos, hogy Damaszkusz próbálja így fenntartani a befolyását. A másik, hogy a nemzetközi közösség most nagyon odafigyel Libanonra. Egyrészt várja az előbb említett nemzetközi törvényszék felállását, ott az ENSZ által folytatott vizsgálat, és az ország déli részén nemzetközi csapatok állomásoznak. Így nagyon nehéz lenne kirobbantani egy polgárháborút.

- Ön korábban arról írt, hogy Libanonban két egymással versengő ideológia próbál választ adni arra a kérdésre, hogy mi legyen az országgal. Mi az ellentét lényege?

- Ha olyan kemény szomszédságban kell élni, ahol olyan fenyegető szomszédok vannak, mint például Izrael, akkor milyen választ lehet adni? Felfegyverkezzünk, vagy hagyatkozzunk a külvilágra, hogy az majd megvéd minket. Az, ahogy nyáron Izrael, az Egyesült Államok jóváhagyásával támadást tudott intézni az ország ellen, azokat erősítette meg, akik a fegyverkezés és az ellenállás hívei. A demokrácia szempontjából ugyanakkor jó, hogy szembenálló ideológiák léteznek, de ezt a párbeszédet, vagy vitát torzítja a nagyon erős külső nyomás és a terrorcselekmények. Az ország ellen az utóbbi két évben terrortámadásokat intéznek. Amióta az ENSZ olyan határozatot hozott, amely a szíriai érdekeket sérti, szomszédunk, Szíria terrortámadásainak vagyunk kitéve. És a másik oldalon Izrael támadásának voltunk kitéve. Így nagyon nehéz egészséges politikai párbeszédet folytatni.