Tudja már, hogy ha nyer, mi lesz az első három legfontosabb intézkedése?

Igen. Először is a Fővárosi Közgyűlés ülését amint tudom, összehívom – október elsejétől áll föl az új fővárosi vezetés és az új közgyűlés –, és be fogom terjeszteni a BKK-rendészet létrehozását. Ez a kampányomnak egy nagyon fontos és kiemelt intézkedése, hogy Budapesten a köztisztaságot és a biztonságot tudjuk garantálni a közösségi közlekedésen, és létrejöjjön a Karácsony Gergely által sokszor kritizált BKK-rendészet. Emellett javaslatot fogok tenni arra, hogy hívjuk vissza az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat az összes cégből, és az összes pártkádert penderítsük ki Draskovics Tibortól Gál J. Zoltánig, és arra fogok javaslatot tenni, nyilván a frakciókkal együttműködésben, hogy kizárólag szakemberek és ne volt pártpolitikusok kapjanak helyet ezekben a testületekben. Sokan, még Tarlós István is megkérdőjelezte, hogy lesz-e nekem ehhez elég tárgyalási és politikai felhatalmazásom. Egyrészt azért mondom ezt el ilyen hangsúlyosan most itt is, hogy a választóktól erre kérjek felhatalmazást, másrészt a jogi helyzet is az, hogy épp Tarlós István harcolta még ezt ki anno, hogy a főpolgármesternek diszkrecionális, kizárólagos joga van személyi döntések előterjesztésére a közgyűlésben. Én ezzel élni fogok, és sem Draskovics Tibor, sem különböző volt miniszterek, államtitkárok, olyan típusú politikusok, akik nem odavalók, nem fognak ott ülni ezekben a testületekben. Szerintem az a fontos, hogy legyen valakinek szakértelme, de nemcsak politikusok vannak ott, legkülönbözőbb kifizetőhelyként használják ezeket a fővárosi cégeket. Harmadrészt, amit én megemlítenék és nagyon fontosnak tartok, az egy gyors intézkedéssel megvalósítható, a kultúrkupon létrehozása. Egy olyan 10 ezer forintos utalványt szeretnénk minden budapestinek adni 2025-től, amit föl tudnak használni színházakban, művészmozikban, fürdőkben, állatkertben. Szeretnénk elérhetőbbé, megfizethetőbbé, hozzáférhetőbbé tenni a budapesti szabadidős és kulturális kínálatot minden budapesti, és elsősorban azok számára, akik ma nem tudják ezeket megfizetni, vagy akár nincs is érdeklődésük feltétlenül, és a magas kultúra irányába így tudunk egy új hozzáférési lehetőséget nyitni számukra. Ez egy gyorsan megvalósítható intézkedés. Nyilván rengeteg fejlesztési tervem is van, ezek nyilván nem olyanok, amelyeket azonnal meg lehet valósítani.

Ha mint főpolgármester-jelölt veszít, de listán bent van, akkor ugyanezt fogja beterjeszteni?

Én arra készülök, hogy megnyerjem ezt a választást. A programomhoz minden ponton szeretnék ragaszkodni közgyűlési képviselőként is és persze főpolgármesterként is. Bárhogy is alakul ki az új közgyűlés, azok az együttműködések, amelyekben mi részt fogunk venni, csak olyan együttműködések lehetnek, amelyek ehhez a programhoz, annak az alapvetéseihez igazodnak. Nyilván, ha együttműködési kényszer van, akkor abból tárgyalási kényszerek is következnek, de a programom alapvetéseihez, mint amilyen a BKK-rendészet is, én ragaszkodni fogok, bármi történjék is.

Ötéves tervben gondolkodik, mindent egyszerre kell elindítani, vagy vannak olyan jellegű programok, amelyeknek az elejét lehet elkezdeni és aztán majd tovább kell folytatni később?

Számos olyan beruházás van, ami túlnyúlik egy ötéves cikluson is, de nagyon fontos, hogy a ciklus elejét munkával töltsük. Nekem Karácsony Gergellyel szemben egyébként az egyik legnagyobb kritikám az, hogy a ciklusának az első két évét munka helyett miniszterelnök-jelölti kampánnyal töltötte. Pont azt az időszakot, amit a legjobban meg kell nyomni ahhoz, hogy bejöjjenek az eredmények, amikor a legnagyobb a felhatalmazásból eredő svung van egy főpolgármester mögött, a ciklus elejét. Egyből beértek a városháza kapuján és azt mondták, hogy ha ez sikerült, akkor most a következő lesz a Karmelita, és átállt egy miniszterelnöki kampányüzemmódra a Városháza az első naptól, ahogy Tarlós István elhagyta a kaput. Ennek láttuk aztán az előválasztáson, meg aztán jött a villamos, de utána is ez így ment, mert Márki-Zay Péter kampányát is a Városháza menedzselte félig-meddig. Tehát lényegében a 2022-es parlamenti választásig érdemi munka nem folyt a Városházán, és azért van az, hogy most itt vagyunk a kampányban, és lényegében semmit sem tudnak átadni. Néha úgy érzem magam, mintha egy időutazáson lennék, mert most ennek a kampánynak az utolsó pár hetében olyan intézkedéseket jelent be sorban a főpolgármester, amit a ciklus elején szokás: klímaügynökséget alapított, lakásügynökséget alapított, új zebrák felfestését kezdték el, pop-up parkot létesítettek a Városházán, ami pusztán annyi volt, hogy kirakták a szoci képviselők Skodáit és helyette beraktak oda néhány kerti széket, meg egy plató homokot, és kiírták, hogy ez egy játszótér és homokozó. Ezt meg lehetett volna csinálni 2019 novemberében is, ez nem egy parképítés, csak egy ilyen kapkodás, ezt egy fesztiválon összehozzák néhány óra alatt. Az látszik, hogy kapkodás zajlik, aminek a fő oka az, hogy a ciklus nagy részét nem munkával töltötte ez a városvezetés, és éppen ezért nincsenek eredmények. Ami eredmények vannak, azok pedig cikluson átívelők. Vannak nagyberuházások, amik elkészültek, ezek pedig pont azt mutatják, hogy miért kell egy főpolgármesternek több ciklusra előre tervezni. A 3-as metró felújítása, a Lánchíd felújítása, a Blaha felújítása, ez a három érdemi beruházás történt. Ezeknek a tervezését egytől egyig még mi kezdtük el, amikor én a BKK-t vezettem tíz évvel ezelőtt. Ezeknek az átfutási ideje 7-8-9 év volt, és bennem is van mindig ilyenkor elégedetlenség, hogy miért nem megy ez gyorsabban, de a realitás az, hogy a nagyberuházások az Európai Unióban, nem magyar sajátosság ez, a rengeteg papírmunka, bürokrácia miatt bizony 5-6-7 évig tartanak. Szerintem egy főpolgármesternek mindig az a dolga, hogy befejezze az elődjének a beruházásait, és dolgozzon azon, hogy a következő ciklusban is történjen valami. Szerintem az elődje beruházásait befejezte Karácsony Gergely, ezt ismerjük el. Arra, hogy a következő főpolgármester mit talál a fiókban, leginkább az a válaszom, hogy semmit. Lényegében olyan elkészített tervek, amiket meg lehetne valósítani, nincsenek. Mondjuk, egy példát mondjak, a villamoshálózati fejlesztésekkel ő sokszor kampányolt, de egy darab tervlap nem készült a Városházán vagy a BKK-ban ebben az öt évben.

Az miért baj, ha egy főpolgármester ambiciózus országos politikusként is gondol magára, és nem pusztán városmenedzserként?

Hogy a főpolgármester hogy gondol magára, az engem olyan nagyon nem érdekel, mert a saját dolga, de itt nem arról van szó, hogy ő magáról gondolkodik, hanem arról van szó, hogy egy szerepet vet föl, ami egy folyamatos, permanens ellenzéki miniszterelnök-jelölti kampány helyszíneként jelöli ki a Városházát. Nemrég volt egy főpolgármesteri vitánk, elég hosszú volt, elég érdekes volt, elég tanulságos volt szerintem, aki még nem látta, javaslom innen is, hogy nézze meg, a YouTube-on elérhető. Abban úgy is fogalmaztam, hogy árnyék-Karmelitaként működteti a Városházát, és egy példát hoztam ott erre. Karácsony Gergely pár nappal ezelőtt kiposztolt egy Facebook-posztot, amin a saját feje van, ahogy az árnyékból a napba nézve fény vetül az arcára, mint egy nagy államférfinek, és mindenféle minősítő jelzővel szidja a kormányt. Egyrészt van egy budapesti gőg benne, hogy alkoholgőzös kutyaugatás van Budapesten kívül, és Budapest bezzeg ez az egyetlen hely, ahol világít az élet. Én nagyon nem szeretem ezt a fajta ilyen Budapest–vidék egymásnak ugrasztást, se amikor Lázár Jánost csinálja vidékről nézve, se amikor Karácsony Gergelyt csinálja a budapesti felsőbbrendűségből kiindulva. Utána pedig azt mondja, hogy azért vont el a kormány százmilliárdokat Budapesttől, mert az előző választás elbukásába 2019-ben "őszalonnasága" nem tudott belenyugodni, és akkor a miniszterelnököt így minősítgeti. Orbán Viktor politikájáról mindenkinek meglehet a véleménye, nekem is megvan, nagyon sok mindennel Budapest-politika kapcsán nem értek egyet a miniszterelnökkel, de ez a fajta minősítgetés, ez a fajta hozzáállás, ez a nyelvezet, azt mutatja, hogy Karácsony Gergely valójában már országos ellenzéki politikusként sütkérezik ebben a szerepben, és nyilván gyűjti az ellenzéki szavazók közül a mag lájkjait, de valójában ez csak csökkenti Budapest mozgásterét. Ha a dolgot onnan nézzük, hogy a budapesti főpolgármester esküt tesz arra, hogy Budapest fejlesztését minden erejével szolgálni fogja, akkor neki nem minősítgetni kell a Facebookon a miniszterelnököt, hanem annyi pénzt kitaposni ebből a kormányból, amennyit a városnak csak lehet, meg az EU-ból, meg minden más szereplőből. És én ezt ma nem látom a főpolgármester úron, hanem azt látom, hogy ő az ellenzéken belül próbálja a legnépszerűbb politikus szerepét építeni, és nem a városnak próbálja a legjobb tárgyalási pozíciót elérni. Ha valaki kinyitja, mondjuk, Botka László szegedi polgármester vagy Őrsi Gergely II. kerületi polgármester Facebook-oldalát, és csak elkezdi lapozgatni, addig lapoz vissza, ameddig szeretne, akár három-négy hónapig is visszalapozhat, egy ilyen, nemhogy stílusú, de még csak hasonló posztot sem fog találni. Ezek a polgármesterek, még sok budapesti polgármestert tudnék mondani Tóth Józseftől kezdve, akik nem folyamatosan panaszkodnak, kifogást keresnek, másra mutogatnak, hanem az Orbán-kormány 14. évében is minden posztjuk arról szólt, hogy milyen sikereket értek el, hogy hol épült új park, új futópálya, új bölcsőde, új óvoda, új buszmegálló és így tovább. Bár ez a kormány rengeteget szűkítette az önkormányzatok mozgásterét, és minden ezzel kapcsolatos kritika helyénvaló, és én is fogok ilyen kritikákat megfogalmazni főpolgármesterként is, de nem lehet csak panaszkodással tölteni teljes ciklusokat. Minél távolabb megyek a városházától, minél kijjebb a városban, annál nagyobb a főpolgármester-váltó hangulat. Én azt érzékelem, meg a közvélemény-kutatások is ezt mutatják, a Medián csinált ilyen kutatást nemrég, hogy tízből hat ember Budapesten új főpolgármestert szeretne. Ennek szerintem az első számú oka az, hogy Karácsony Gergely nem a várost vezette, hanem megpróbált egy mutogatásra, panaszkodásra épülő ellenzéki főhadiszállást csinálni a Városházából, és szerintem a budapestiek, már csak azért is, mert a kerületek azért nem igazán így működnek, látják azt, hogy ez nem vezet eredményre a városnak.

Mi a kormányból való pénzkitaposás helyes módszere? Azt, amit Tarlós István csinált, akinek voltak sikerei, de voltak kudarcai is, például az oktatás meg az egészségügy. Azt el is mondta, hogy azt elvesztette.

Háromfelé választanám ezt szét. Egyrészről szerintem el kell kezdeni a magántőkét sokkal inkább szolgálatába állítani a városnak. Óriási összefüggő rozsdaövezetek vannak, amelyeknek a fejlesztését Budapesten lehetne például bérlakásépítésre, megfizethető lakások építésére, zöldfelületek építésére használni. Főpolgármesterként az egyik első olyan tárgyalásom, amit a miniszterelnökkel lefolytatnék, az nem arról szólna önmagában, hogy adjon több pénzt, nyilván erre is kísérletet fogok tenni, hanem arra, hogy legalább azokat a rozsdaövezeteket, amelyekre semmilyen gondolata sincs ennek a kormánynak, például a józsefvárosi pályaudvar területe, hogy egy példát mondjak, adják oda a fővárosnak, mi fogjuk fejleszteni ezeket. Be fogunk vonni magántőkét, és lesz ott egy olyan zöld lakónegyed, ami segít a budapesti lakhatási válságon, segít a zöldfelület-hiányon. Ezt csinálja Bécs, ezt csinálja Varsó, ezt csinálja Prága, és egyébként ezt csinálta Budapest is. Ha megnézzük Budapest 150 évvel ezelőtti történetét, akkor azt fogjuk látni, hogy a Közmunka Tanácsban a miniszterelnök és az akkori polgármester kijelölte a kereteket, megtervezték a várost, és aztán bérpalotánként a magántőke építette föl ezt a történeti Budapestet, amit ma imádunk, szeretünk és a turisták csodálják. Szerintem ezt meg lehet csinálni újra a XXI. században. Ez a válaszom első része, és ehhez is kell a kormány.

De befektetőknek kedvező módon mini-Dubaj vagy a helyi lakosság számára?

Csakis a helyi lakosságnak. A mini-Dubaj szerintem ennek az ellentéte, amikor nem a város tervezi saját magát, hanem arab befektetők tervezik a várost. Át van engedve ez a jog. Ez pont az ellenkezője annak, amit én helyesnek tartok. A Dubai-sztoriban pont az a baj, hogy se a város, se senki nem tud beleszólni, hogy ott mi épüljön, hanem azt mondja a kormány, hogy jön egy arab befektető és átadja neki a fejlesztésről való döntés jogát, hogy mi épüljön, mekkora legyen, milyen magas legyen, hogy épüljön, ebbe nincs beleszólás. Ez egy óriási baj, és én mindent el fogok ez ellen követni.

A főpolgármesternek van joga arra, hogy ezt egészen pontosan megmondja, hogy a városban mi épülhet meg hol épülhet?

Válasszuk ketté. Alapból van a szabályozási tervek kapcsán persze jogköre a Fővárosi Közgyűlésnek és ezen keresztül a főpolgármesternek, hogy építési szabályokat alkosson. Persze, ha az Országgyűlés egy nemzetközi szerződésben minden ilyen jogától megfosztja, itt ez történt a mini-Dubaj esetében, akkor joga nincsen, politikai felhatalmazása van és lehet. Én ezzel élni fogok, hogy ahol csak lehet, megpróbáljunk rést ütni ezen a pajzson, és a Dubai-projektet legalább visszatereljük a normalitás és a budapestiek szolgálata irányába, vagy leginkább megakadályozzuk. De nem akarom kikerülni az előző kérdését. A második pont, ami nagyon fontos a magántőke mellett, az az uniós pénzek ügye. Budapest ma nem fér hozzá az európai uniós forrásokhoz. Karácsony Gergely gyakran elmondja, hogy 300 milliárd forint uniós pénzt szerzett a városnak. Ezzel két gond van, egyrészt nem szerzett, mert ezek be vannak ugyanúgy fagyasztva jogállamisági eljárással, másrészről ez nem sok. Ezt a kormány osztja el. Tarlós István tíz évvel ezelőtt 370 milliárdot szerzett, és azóta volt jócskán infláció. Inkább 500 milliárd körül lenne inkább vagy még afölött az optimum. Én a miniszterelnökkel arról szeretnék tárgyalni egyrészt, hogy Budapest az uniós pénzekből kapjon nagyobb részt, illetve abban partnere leszek a kormánynak, és lehet, hogy ez egy ellentmondásos állítás, de én kitartok mellette, hogy Magyarország minél hamarabb férjen hozzá az uniós forrásokhoz. Nekem ebben egyébként a Partizán-vitában is egy komoly nézetkülönbségem volt a főpolgármesterrel, ugyanis ő egy olyan listának az arca – bárhova megyünk Budapesten, tényleg egy sarkot nem lehet úgy megtenni, hogy ne lássunk Dobrev Klárával egy plakáton őt –, amely listának az a fő üzenete és állítása, hogy helyes az Európai Bizottságnak az a kritériumrendszere, amely alapján nem adja oda az uniós pénzeket Magyarországnak, és ő azon fog küzdeni, hogy ez továbbra is így maradjon. Megkérdezték Dobrev Klárától egy interjúban nemrég, hogy hogyan szavazna, ha az ő szavazatán múlna az Európai Parlamentben, hogy megkapjuk az uniós pénzeket, és azt mondta, hogy nemmel szavazna. Na most ennek a listának a budapesti képviselője Karácsony Gergely. Tehát nem lehet uniós pénzeket ígérgetni, miközben mindent elkövet ő és a pártcsaládja, hogy ezek ne jöjjenek Magyarországra.

Ön az LMP-n keresztül van hatással az Európai Parlamentnek bármilyen mozgására, az kell ahhoz, hogy ezzel bármit változtatni tudjunk?

Budapestnek van egy brüsszeli irodája, volt mindig is, azon keresztül azért lobbizik a főpolgármester és a város képviselete, hogy ne legyenek uniós pénzek, vagy azért lobbizik, hogy legyenek, csak minél inkább a jogállam keretei között legyenek ezek elköltve, és ne oligarchák kapják ezeket a pénzeket, ne környezetileg káros dolgokra költsük, hanem megfelelő zöld városfejlesztésre, az szerintem egy helyes lobbitevékenység. Az, hogy ne kapja meg Magyarország, nem egy helyes lobbitevékenység, és ma Budapest azért lobbizik, hogy ne is kapja meg Magyarország ezeket a pénzeket, ez egy óriási különbség.

Ön arra adna mandátumot a budapesti irodának, hogy azért lobbizzon, hogy jogállami keretek között kapja meg Magyarország a pénzt?

Igen. A harmadik pedig, hogy én szeretnék új lapot nyitni a kormánnyal való együttműködésben. Ennek vannak olyan sarokpontjai, amikből nem lehet, nem is fogok engedni, amiben nincs alku a kormányzattal. Ilyen az, hogy a maxi-Dubajt elutasítjuk, ilyen az, hogy a kínai reptéri vasút tervét elutasítjuk – kell reptéri vasút, de nem kínai magasvasút —, ilyen az, hogy a kórházak állapotán javítania kell a kormánynak. Nem lehet az, hogy ma már nem Bécshez vagy Stockholmhoz képest, de akár a vidéki centrumokhoz képest is rosszabb a kórházi ellátás, és 6-7 órát kell várni a sürgősségi osztályokon. Ilyen a HÉV-ek ügye, ahol én ragaszkodom ahhoz, hogy a HÉV-ek fejlesztését kezdje el ez a kormányzat, és mindent el fogok ezért követni. Mondjuk úgy, hogy Lázár János Budapest-politikája, hogy ezt így összefoglaló nevén hívjuk, az egy olyan dolog, amiben én nem fogok tudni megállapodásokat kötni és nem is szeretnék. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ha a főpolgármester nem egy permanens ellenzéki miniszterelnök-jelölt, hogy ha amikor a miniszterelnök és a főpolgármester találkozik, akkor nem az országos ellenzék vezetője találkozik a kormány vezetőjével, hanem Budapest vezetője találkozik az ország vezetőjével, akkor azért el lehet érni annál többet, mint amennyit ma Karácsony Gergely el tud érni. Még egyszer azt tudom mondani, hogy elég csak Szeged példáját megnézni, vagy éppen ma olvastam a Facebookon Őrsi Gergely II. kerületi polgármesternek a posztját, aki nem panaszkodott, hanem arról számolt be, hogy egy bölcsőde vagy óvoda felújítására a kormánytól milyen jó pénzeket kaptak és milyen jó példája ez annak, hogy milyen jól tud egymással a kormány és a kerület együttműködni. Szerintem igenis kell kritikusnak lenni Budapest érdekében a kormánnyal, én ki fogok állni Budapest érdekeiért, akár a kormánnyal, Lázár Jánossal szemben és Orbán Viktorral szemben is képviselni fogom azt, hogy a budapestiek érdeke az első, hiszen engem ezért fognak megválasztani, és ez a dolgom, ugyanakkor a város érdekében megállapodni is tudni kell, és tudni kell olyan szabályozási környezetet teremteni, ahol a város forrásokhoz tud jutni. Szerintem nem az a kérdés önmagában, hogy a kormány kegyéből kapunk-e még ötmilliárd forintot, nyilván ezt is meg kell próbálni, meg is fogom, de rengeteg olyan szabályozási kérdés van, ahol ennél nagyobb a tét, akár a rozsdaövezetek ügye, hogy azt a kormány engedi-e fejleszteni, akár a parkolás ügye, ahol ma a kerületek tartják fönn a parkolást és milliárdok folynak el az automatabizniszekben, én ezt szeretném megszüntetni és központosítani. Ha csak ebben kapunk segítséget, akkor már a főváros tud maga forrást teremteni és abból fejleszteni. Rengeteg olyan pont van, ahol ha nem hidegháborús viszony van a város vezetése és a kormány között, még ha van is ezer vitás pont és egyet nem értés, akkor azért talán lehet egyről a kettőre jutni. Én ezt a szerepfelfogást fogom magaménak vallani főpolgármesterként.

Azt az utat nem látja járhatónak, hogy a kormány és a főváros viszonya törvényi automatizmusok révén működjön, az le legyen fektetve hosszú távra, hogy kinek mi jár, ki mit fizet be a közösbe, ki mit kap onnan a közösből, és akkor az összes eddigi vita elkerülhető, a kuncsorgás, a vita meg a fenyegetőzés?

Az ideális világban ez lehet, hogy jó lenne, de ezt a kormányt ismerve én azért túl sok ilyen illúzióban nem ringatnám magam, hiszen a szabályokat azért folyamatosan módosítják aszerint, hogy éppen milyen politikai érdek fűződik ehhez.

De volt egy szerződés a főváros és a kormány között. Még Tarlós István küzdötte ki az előző választás idején, volt egy intézményesített tanács, amelyben a fővárosnak nagyon erős jogosítványai voltak.

Azt vissza kell állítani. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa Karácsony Gergely idején is működött, egészen addig, amíg el nem indult miniszterelnök-jelöltként, amikor azt mondta a kormány, hogy ez egy fővárossal való egyeztetési fórum volt, ha itt nem a főváros ül, hanem az ellenzék ül, akkor annak van egyeztetési színtere, úgy hívják, hogy parlament. Akkor meg is szakadt ez a típusú együttműködés. Ezt én helyreállítanám, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát egy jó megoldásnak tartom. Az előbbi szkepszisem igazából annak szólt, hogy egyrészt az adójogszabályokat is folyamatosan változtatta ez a kormány az utóbbi években, a szolidaritási adót kétségtelenül növelte. Én azzal nem értek egyet, hogy Karácsony Gergely mindenre ezt használja kifogásként, mert ha megnézzük, még a szolidaritási adó megemelt mértéke és a kormányzati elvonások megemelt mértéke mellett is a főváros valójában jobb anyagi helyzetben van ma, mint mondjuk Tarlós István első ciklusában volt, és ezt nem én mondom. A fővárosi költségvetést ha föllapozzák, Karácsony Gergely aláírásával van egy reálérték-elemzése a fővárosi költségvetésnek, és abban az látszik, hogy a fővárosnak az inflációtól megtisztított reálpozíciója 2013-ban rosszabb volt lényegesen, nem is kicsit, mint ma. Tehát még a kormányzati elvonások ellenére is sokkal többet lehetne tenni, mint amennyit ma a főváros megtesz, de kétségtelenül változnak a játékszabályok évről évre. Ezért van bennem egy pici szkepszis, de ezért is fontos az, hogy milyen szerepfelfogással vezeti a várost a következő főpolgármester és milyen viszonyt próbál Budapest érdekében a kormánnyal kialakítani. A nagy fejlesztések kapcsán pedig csak ilyen hosszú távú megállapodások működnek, amire utalt. Ott olyan mértékben a kormányra van utalva a Budapest, az uniós forrásokat is a kormány osztja el. Mindig megy az álmodozás arról, hogy majd lesznek közvetlen brüsszeli források, valamit nőttek is, de ez olyan, mint egy szem málna egy nagy gyümölcsöstálhoz képest, elenyészően kevés. Az uniós pénzeknek a messze-messze túlnyomó részét a kormány osztja el. Mind az uniós pénzek, mind a hitelfelvételi képesség, mind a magyar adófizetőknek a fejlesztésre fordított befizetései alapján kormány nélkül új metrót, új HÉV-et, új hidat építeni Budapesten nem lehet. Ez nem most van így, ez így volt mindig is, így volt a rendszerváltás óta, de így volt az államszocializmus idején, meg még egyébként előtte is. Ezekben a nagy ügyekben, hogy előre tudjunk lépni, hogy megváltozzon az a helyzet, ami ma van – a főpolgármester úrnak, ha kinyitja valaki a Facebook-oldalát, a legnagyobb eredmény, amit itt a kampány utolsó hetében föl tud mutatni, hogy elültetett a Gellért-hegyen néhány szál rózsát –, ha ennél kicsit ambiciózusabban nézünk egy európai világvárosnak a fejlesztésére, és olyan témákról szeretnénk beszélni, hogy hogy lesz hosszabb a metróhálózata, hogy újítjuk fel a HÉV-eket, hogy kezdünk egy új Duna-híd építésébe előbb-utóbb, hogy lesz reptéri vasút, akkor ahhoz kellenek hosszú távú megállapodások a főváros és a kormány között.

Megvan az a csapat, amelyik beül a fővárosi cégek vezető pozícióiba, ha ön a főpolgármester és onnan kitakarítja a korábbi garnitúrát, és úgy van meg, hogy ők el is fogadták, hogy beülnek?

Nem, én nem osztok pozíciókat. Erre lesz idő. Olyan speciális helyzet van, hogy június 9-én választunk új főpolgármestert meg új polgármestereket minden településen, de mivel egy napra került az EP-választás és az önkormányzati választás, csak négy hónappal később, október 1-jén lépnek hivatalba az új önkormányzati vezetők. Nyilván arra nagyon figyelnünk kell az első perctől, ha vasárnap este olyan eredmény születik, mint amiben bízunk, hogy mi történik ebben a négy hónapban, hogy miket írnak még gyorsan alá. Remélem, nem lesz ebből nagy vita, de azért a csapat összeállítására és véglegesítésére lesz idő. Nyilván a fejemben nagyon sok kiváló szakember van. A programomon is dolgoztunk együtt sok tucatnyi kiváló szakemberrel, de senkivel nem beszéltem még olyasmiről, hogy melyik cégben milyen szerepet kap, mert egyrészt babonás is vagyok ehhez, másrészt azt gondolom, hogy lássuk meg az eredményt, lesz idő összeállítani a csapatot. Abban mindenki bízhat, hogy a legjobb szakembereket fogom Budapest szolgálatába állítani, és olyan célom is van, hogy külföldről hazacsábítsak olyan magyarokat, akik azt hitték, hogy itt már a közszolgálatban nincs rájuk szükség és én szeretném megüzenni nekik, hogy van.

Neveket majd a választás után mond ezek szerint?

Cégvezetők neveivel én most biztos, hogy nem szeretnék dobálózni ezen a ponton.

Hogy látja most, könnyebb lesz egy olyan közgyűléssel együtt dolgozni, ahol pártlistákról megválasztott politikusok ülnek ahhoz képest, hogy korábban a kerületüknek felelős polgármesterek ültek bent?

Más lesz. Egy olyan rendszer jön vissza, ami Demszky Gábor húsz éve és Tarlós István első négy éve alatt is működött, tehát nem ismeretlen ez a működés a fővárosban. Amikor a Fidesz a Mi Hazánk javaslatára módosította ezt a rendszert, kritikus voltam, mert azt mondtam, és ezt azért tartom most is, hogy a pártpolitika közelebb jön a Fővárosi Közgyűléshez, mint volt, hiszen egy olyan polgármester, akit, mondjuk, megválasztanak valamelyik kerületben 50-60-70 százalékkal, nyilván próbálja az egész lakosságát képviselni, míg az a képviselő, aki bekerül a Fidesz-lista vagy a DK-lista ötödik helyéről, nyilván inkább pártpolitikai szempontokat fog érvényesíteni. Én ezért is fogalmaztam meg a saját főpolgármesteri ajánlatomat akként, hogy mi a pártpolitikával szemben igyekszünk vagy legalábbis az országos nagy pártpolitikai logikával szemben igyekszünk egy új budapesti főpolgármesteri ajánlatot és egy új közgyűlési listaajánlatot tenni. Mi is indulunk listán. A budapestiek öt szavazólapot fognak kapni a vasárnapi választáson, egy EP-t, két kerületit, két fővárosit, és a két fővárosi közül lesz egy főpolgármester-jelölti és egy fővárosi listás. Én azt érzékelem, hogy a budapestiek többsége ott fog erre rájönni a szavazófülkében. Volt kutatás nemrég, hogy a budapestiek nagy többsége még nem tud erről a listás választásról. Mi állítunk listát is, egy olyan listát, ahol többségében szakemberek vannak, olyan szakemberek, akik mögött vannak sikeres budapesti sztorik, akik valamit az életükből föladnak azért, hogy a fővárost szolgálhassák, akik már létrehoztak egy jó kulturális missziót, sétacéget, egy kiváló budapesti emlékmű megalkotói, kulturális fővárost vezettek, elektromos autómegosztó céget vezetnek, egy egyetemi kampusz építését irányították, urbanisztikai képzést vezetnek, műszaki egyetemen tanárok, tehát olyan emberek, akik mögött vannak budapesti sikertörténetek. Én őket ajánlom a budapestiek figyelmébe, mindegyiküknek az önéletrajza elérhető a honlapomon, és azt kérem a budapestiektől, ha támogatnak főpolgármester-jelöltként, akkor ezt a listán is tegyék meg. Könnyen megtalálható lesz a szavazólapon, mert a nevemmel fémjelzett listáról beszélünk, a Vitézy Dávid-listának adjanak bizalmat, hiszen ez tudja majd azt szolgálni, hogy a közgyűlésben a programom megvalósításához minél nagyobb képviseletünk legyen.

A kerületi polgármesterekkel hogy kíván majd együttműködni? A főváros története jelentős részben arról szólt, hogy a főpolgármester meg a kerületi polgármesterek gyűrik egymást.

Ki kell találni az új együttműködés formáit. Eddig a közgyűlés szolgált erre, most az már bizonyosan kijelenthető, hogy nem lesz ott mindegyik kerületi polgármester. Én szeretném az együttműködést velük fönntartani, ennek ki kell találni a jó formáit. Nem biztos, hogy az a jó forma, ha mind a 24-en összeülünk, mert azért nagyon más problémái vannak a pesti külső kerületeknek, mint a belvárosi kerületeknek. Szerintem kell olyan egyeztetési formákat találni, ahol a hasonló problémákkal küzdő kerületek tudnak együtt találkozni a főváros vezetésével, ezt ki fogjuk találni. Én egyébként együtt tudok működni mindegyik kerületi polgármesterrel szerintem, és nyilván majd meglátjuk, hogy kiket választanak a budapestiek, de most ebben a kampányban is többször tartottam közös megjelenést például Örsi Gergely II. kerületi ellenzéki polgármesterrel, akit én abból a szempontból nagyon jó mintának tartok, hogy bár ellenzéki polgármesterként választották meg, de nem ellenzéki főhadiszállásként működteti a II. kerületet, hanem szerintem még fideszes szavazók is szép számmal vannak, akik támogatni fogják ezen a választáson, mert egy következetes, kizárólag a kerületére fókuszáló, nagyon világos fejlesztőmunkát végez ő a kerületben, és nagyon megtisztelő, hogy a kampányban többször is kiállt velem közösen, és tudtunk olyan kérdésekről, mint a zöldítése a városnak, többször nyilvánosan beszélni. De nagyon sokra tartok több kerületi vezetőt, szerintem akár a kormánypárti, akár az ellenzéki polgármesterekkel, akiket a budapestiek megválasztanak, én kiválóan együtt fogok tudni működni. Azért mégiscsak húsz éve foglalkozom Budapest fejlesztésével. Van, akit még civil közlekedési aktivista koromból ismerek, mint Tóth polgármester urat a XIII. kerületben, aki talán nem az én jóstehetségemet dicséri, ha azt gondolom, hogy valószínűleg folytatja a XIII. kerület vezetőjeként, és az elmúlt években is akár a BKK, akár aztán a BFK, a Budapest Fejlesztési Központ vezetőjeként a legtöbb polgármesterrel volt közös munkám, volt közös fejlesztési célunk, én a programom mentén fogok velük együttműködni, és szerintem ez sikeres is lesz.

Egy siker az kinek a sikere a főváros valamelyik pontján? A kerületé vagy a főpolgármesteré? A kudarc, az kinek a kudarca egy főváros valamelyik pontján? A kerületé vagy a főpolgármesteré? Ön jellemezte korábban 23 királyságként a főváros meg a kerületek viszonyát pusztán a hatáskörök alapján.

Ezt ügye válogatja. Én biztos nem azt fogom csinálni, hogy mutogassak állandóan a különböző kerületekre, ezt tőlem nem fogják hallani. Én azt szeretném, ha egyrészről lenne azért valamennyi korrekció abban, hogy milyen hatáskörmegosztás van a szereplők között. Fura módon ezt nem egymással tudjuk megbeszélni, mert ehhez kell az Országgyűlés is. Ha ma elképzelünk egy utcát, ahol jár a busz, akkor ott előfordulhat az, hogy az út tulajdonosa a kerület, az útpálya fenntartója és kezelője a főváros, mert busz jár rajta, tehát ha kátyú van, azt a fővárosnak kell eltüntetni, a BKK-nak, de a járdát már a kerület tartja fönt, mert ott nem jár a busz. Ha a járdát lezárják egy csőtörés miatt, akkor mind a kettőnek együtt kéne ezt megoldani, mert a lakosokat valahogy az útpályán kéne elvezetni. A fizető parkolóövezetet a főváros jelöli ki, a parkolóhelyeket már a kerület festi fel, az automatát a kerület üzemelteti, de a díjakat a főváros szabja meg, a köztisztaságot a fővárost csinálja az úton, de a járdán a kerület, és most akkor nem folytatom, de ez messze van az optimumtól és a közpénzek legfelelősebb fölhasználásától. Tehát a közterületek menedzsmentjében vagy a parkolásban lenne helye átalakításnak. Nyilván ezt nem a főpolgármester egyedül dönti el, de biztos, hogy lesznek arra kísérleteim, hogy ezen tudjunk változtatni.

Mindenki közlekedik Budapesten, mindenki ért hozzá, aki 600 lóerős autóval csinálja, meg aki babakocsival, az is ugyanúgy közlekedik. Mit kezdene a budapesti közlekedéssel? Ez a szakterülete, és nehéz a kérdés, mert már volt alkalma ezt elkezdeni.

Én arra büszke is vagyok, amikor ezt volt alkalmam elkezdeni. Szerintem a BKK létrehozásával és azzal az átalakítással, amit a közösségi közlekedésben megcsináltunk, a posztszocializmusból a XXI. századba vittük át a tömegközlekedést Budapesten. A legapróbb kérdésektől, hogy milyen térképek vannak és milyen a tájékoztatás vagy hogy tudunk jegyet venni odáig, hogy lecseréltük a buszpark többségét, a villamospark egy jelentős részét, az elmúlt negyven év legnagyobb villamosbeszerzését és trolibeszerzését én írtam akkor alá. Én hasonló löketet szeretnék adni a budapesti közlekedésfejlesztésnek a következő években főpolgármesterként. Ennek része az, hogy végre sokkal nagyobb figyelem legyen a külső kerületeken, hiszen onnan jön az autóforgalom zöme, itt versenyképesebbé kell tennünk a tömegközlekedést, új villamosvonalakkal, új buszsávokkal, a buszhálózat áttervezésével, fejlesztésével és azzal, ez már kormányzati hatáskör, de minden erővel ezen leszek, hogy ezt elérjem, hogy a vasútvonalakat és a HÉV-eket fejlessze az állam. Erre sok tervünk volt, amikor én ezzel foglalkoztam.

Budapesti agglomerációs vasúti stratégia.

Ez máig hatályos. Lázár János mindent elkövetett, hogy ennek a kisiklatását megtegye. A stratégia máig hatályos, számos projekt leállt. Azért valami épül, a déli körvasút, bár vannak viták körülötte, de épül. Én azon leszek, hogy minél többet ebből elérjek, minél több HÉV- és vasútfejlesztést elérjek. Szerintem Budapestnek a messze legnagyobb tartaléka az, hogy a vasutat és a HÉV-et fejlesszük. Ha el tudnánk azt érni, hogy Budapestre kétszer annyian jöjjenek be vonattal és HÉV-vel, mint ma az agglomerációból, akkor érdemben tudnánk csökkenteni a budapesti dugókat, és ez nem egy irreális cél, ezt kimutattuk, kimodelleztük, végignéztük. Ha azokat a fejlesztéseket megcsináljuk, amik szükségesek, ez egy elérhető cél, az esztergomi vonalon vagy a székesfehérvári vonalon ez sikerült. Budapesti főpolgármesterként is erről kell majd beszélnem, hiszen a budapesti autóforgalom zöme innen jön. Minden második autós kilométert az agglomerációból érkező autók teszik meg, és akkor még nem beszéltünk a külső kerületekről, ahonnan szintén a vasút meg a HÉV egy jelentős szerepet tudna és fog is vinni.

A fejlesztésekkel azt el tudná érni, hogy az autósok ne érezzenek a jogaik csorbításának bármilyen változtatást? Mert ha igen, akkor abban a pillanatban autósüldöző lesz.

Ha megnézi ezeket a vasútvonalakat, amiknek a fejlesztéséről beszéltem, itt bármiféle restrikció nélkül autósok tömegei váltottak vasútra.

Csak azért, mert jobb az a jobb?

Csak azért, mert jobb lett. Én ebben nagyon hiszek. És egyébként volt ilyen tapasztalatunk, amikor a BKK-t vezettem. Nagyon kevés olyan autós van, aki megrögzötten imád autózni a városban. Autózni jó dolog tud lenni, ha valaki lehúzott ablakkal a tavaszi szellőben a Balaton-felvidék dombságai között autókázik a szeretteivel hétvégén, én nem mondom, hogy ez nem tud egy élmény lenni, de azért hétfő reggel hétkor, novemberben Budapest központja felé autózni, annak az élményfaktora az leginkább egy fogorvosi kezelésével vethető össze. Én nem hiszem, hogy bárki azért autózik, mert ezt különösebben szereti a városban reggel, hanem azért teszi, mert úgy érzi, hogy nem elég jó az alternatíva. Ennek nagyon sok leágazása van, átszállások száma, menetidő, kényelem, biztonság. Nekünk azért kell dolgoznunk, hogy az emberek minél nagyobb része, akik ma autóban ülnek, önként úgy döntsenek, hogy a tömegközlekedést választják. Vannak ebben sikerek az elmúlt évtizedekben Budapesten, ezekre lehet alapozni és én ezt a munkát szeretném folytatni, és ez nem azt jelenti, hogy az autósok, akik autózásnál maradnak, mert mindig lesznek ilyenek egy ekkora városban, igényeit ne kellene meghallgatni. Két témát hadd emeljek ki, a hidak ügyét. Fölmerült az, hogy a kormány egy új Duna-hidat építsen Budapestre, a Galvani-hidat, hogy most erre lenne-e pénz vagy nem lenne, az egy jó kérdés, valószínűleg nem lenne, de most azért sem lehet ezt igazán követelni a kormányon, mert a főpolgármester úr ma is pereli ennek a hídnak a környezetvédelmi engedélyét. Nem lehet mindig mindenre nemet mondani. Karácsony Gergely tényleg a mindenre nemet mondás főpolgármestere, aki még a legzöldebb vasútfejlesztéseket is folyamatosan pereskedéssel akadályozza, és jogállamisági kérdést csinál abból, hogy fejlesztjük-e a vasutat, akadályozza a hídépítést, ezt így nem lehet csinálni. Egy főpolgármesternek nem folyamatosan azt kell néznie, hogy hogy tud kijátszani egy újabb kártyát a kormány ellen, és a budapestieket ezáltal így összeugrasztani, hanem azért kell fejlesztések mellett kiállnia, mert így lehet a kormánytól pénzt kicsikarni arra, hogy a város fejlődjön. A debreceni polgármester, a szegedi polgármester vagy a székesfehérvári polgármester ezt pontosan érti, a budapesti főpolgármesternek is ezt értenie kell, hogy nem lehet mindig zsűrizni a saját városát, hanem ki kell érte állni. És szerintem ez egy nagyon fontos dolog. Végül az útfelújításokról hadd mondjak még néhány szót. Budapesten rohamosan romlanak az útállapotok. Soha ilyen keveset Budapest nem költött arányaiban útfelújításra, mint az elmúlt években, 0,6 százalékát újították fel a budapesti úthálózatnak 2023-ban, ebben a tempóban 166 évig tartana az úthálózat felújítása. Én ezen mindenképpen változtatni szeretnék. Meg is neveztem a főpolgármesteri vitában azt, hogy például tavaly jóval többet költött a főváros a saját propaganda és kreatív ügynökségére, a Budapest Brand nevű cégre, ami rendezvényeket meg kreatívipari feladatokat meg a főpolgármester kommunikációját szervezi…

Érdekes vita alakult ki Faix Csaba és ön között, hogy ez miért volt olyan sok a 150 éves Budapest program. Ez a Facebookon nyomon követhető.

Olyan nagy ünnepséget én nem láttam a 150. évfordulón, ami ezt indokolta volna, hogy hárommilliárdot költöttek rendezvényekre és kommunikációra és kreatív iparra, és ennek töredékét, 300 milliót költöttek útfelújításra. Nyilván én el tudom képzelni, hogy van olyan budapesti, aki azt mondja, hogy jó ötlet kommunikációra és rendezvényekre tízszer annyit költeni, mint útfelújításra, én nem tartozom közéjük. Én azt képviselem, hogy az útfelújítások volumenét érdemben növelni kell, és el kell kezdenünk helyreállítani az útállapotokat, és ez nem egy autós versus tömegközlekedő kérdés, mert ha valaki, mondjuk, a 99-es buszon utazik a Fertő utcában, akkor szétrázza a vadonatúj buszt és benne az utasokat is az az útállapot, ami ma van. Itt nem az autósok versus tömegközlekedők a kérdés, hanem a budapestiek versus városházi elit, ami magára költi a pénzt.

Az elektromobilitással, a 80-nal száguldó rollerekkel tud-e valamit kezdeni, vagy ez büntetőjogi kérdés, oldja meg a jogalkotás?

Sajtótájékoztatót tartottam arról, hogy a közlekedésbiztonság terén milyen szerény eredményei vannak ennek a városvezetésnek, de a kritikámat megfogalmaztam Lázár János felé is, ugyanis azt elevenítettem föl, hogy tavaly július elsején egy rémes baleset történt az Árpád hídon, ahol egy 26 éves kerékpáros meghalt, amikor egy gyorsulási versenyben egy Mercedes fölcsapódott az Árpád híd járdájára.

A kerékpáros a kerékpárúton közlekedett szabályosan.

Így van, és egy ilyen drámai helyzet arra sarkallta a politikusokat, hogy akkor mindenki posztoljon. Lázár János megszólalt, hogy azonnal módosítani kell a KRESZ-t, azóta sem történt semmi, pedig van kész KRESZ-módosítás. Azért kezdtem ebbe bele, mert például a rollerek ügyét a KRESZ-ben lehetne szabályozni. Ma a roller egy szabályozatlan állatfaj, sok kérdésben nincs meg pontosan a jogi kerete, hogy hogyan kellene ezeket használni, és lényegében a kerékpározáshoz hasonló szabályozás felé és ezeknek a sebességkorlátozási lehetőségek felé vinné az új KRESZ tervezete a rollerszabályozás, de ez mind a mai napig nincs meg. A másik kritikám pedig arra vonatkozott, hogy Karácsony Gergely rögtön a baleset másnapján drámai hangvételű posztban írta ki, hogy ha törik, ha szakad, akkor ő sebességmérő traffipaxokat fog kitenni. Majd pár nap múlva nagy büszkén közölte, hogy 45 traffipaxot helyeznek ki, már ki is bérelték őket. Ön szerint mennyi került ki ebből a 45-ből?

Nincs tippem.

Nulla. Azért is nehéz ezt megmagyarázni, hogy a főváros ez ügyben is miért nem csinált semmit, mert közben pont az elmúlt fél évben, mondjuk, a VI. kerületben Soproni Tamás vagy épp a már említett II. kerületben Örsi Gergelyék tudtak kihelyezni a BRFK együttműködésével kamerákat. Ez is egy olyan példa, ahol az ellenzéki kerületek és a kormányzat irányításával működő rendőrség tud együttműködni, Karácsony Gergelyéknek pedig csak a Facebook-posztok sikerülnek. Aki a kerületeket nézi, nagyon könnyen meg tudja állapítani, hogy nem minden ellenzéki polgármester ugyanolyan sikeres. A 2019-ben megválasztott ellenzéki polgármesterek között óriási különbség van a teljesítményükben. Elég csak, mondjuk, két szomszédos polgármestert mondanom, Soproni Tamás és Niedermüller Péter esetét, ég és föld a kettőjük teljesítménye a VI. kerület javára. Főpolgármesterből csak egy van, és éppen ezért nagyon sokszor azzal a problémával szembesülök, hogy ha meg merek fogalmazni egy teljesen megalapozott és jogos kritikát Karácsony Gergellyel szemben, akkor egyből az a válasz, hogy aki az ellenzéki főpolgármestert kritizálja, az nyilván csak fideszes lehet. És nem ez a helyzet. Ha megnézzük az ellenzéki kerületi polgármestereket, akkor megtaláljuk azt, hogy óriási teljesítménykülönbségek vannak. Én azt állítom, és az én kampányom semmi másról nem szólt, minthogy ebben a mai helyzetében a kormány által nagyon sok szempontból nehéz helyzetbe hozott főváros élén is lényegesen többet el lehetne érni, lényegesen eredményesebben lehetne dolgozni, mint ahogy ezt a mai városvezetés teszi, egy másik politikai szerepfelfogással és több munkával.

Mi a terve a Dunával, ami egyrészt Budapest szimbóluma, ékessége, másrészt közlekedési útvonal?

A budapesti rakpartok megközelíthetősége szerintem egy nagyon fontos kérdés. A belvárosban a pesti alsó rakparton egy összefüggő sétány kialakítását nagyon fontosnak tartom. Ma a sétány megvan a Duna Arénától egészen a Parlamentig, de aztán ott van az a cipőemlékmű, a Nyilas Terror Emlékműve, aminek egyébként az egyik alkotója a listánkon is szerepel, ahonnan tovább ez a sétány nem folytatódik, hanem a porban, a fák gyökerei között, egyébként elég veszélyes módon sétálgatnak a turisták tovább a Lánchíd felé. Szerintem az összefüggő sétányt meg kell csinálni a Kossuth tértől tovább délre, a Lánchíd, Szabadság híd vonalán keresztül egészen a Bálnáig.

Állandó sétány? Autóforgalom nélküli sétány?

Ezt nem mondtam. Van ott annyi hely, hogy a sétányt ki lehet alakítani. Szerintem van annak helye, hogy akár nyáron, akár bizonyos szakaszokon legyen jelentősebb korlátozás is, de az összefüggő sétányhoz nincs szükség arra, hogy az összes jelenlegi szélességet az autóforgalomtól elvegyük. Megvan a helye annak, hogy egy sétányt meg lehessen csinálni. De valamilyen forgalomcsillapítás is elképzelhető a pesti alsó rakparton. Például arra, hogy dupla sávok legyenek egy irányban, mint ahogy ma vannak, valószínűleg nincs szükség, tehát lehet valamennyit szűkíteni az autóforgalom helyigényén a pesti alsó rakparton. Ami pedig a többi részt illeti, a külsőbb városrészekben is van helye annak, hogy a Duna megközelíthetőségét javítsuk. Hogy csak néhány jó példát mondjak, a Népszigeten kiváló kiülős, Duna-parti, vízközeli helyek jöttek létre az elmúlt években. Csepelen kiváló parti sétány jött létre a Kis-Duna partján, ilyenekből sokkal több kéne végig a zöld Duna-parton, ahol csak lehet, északon, délen, a külső kerületekben. És szerintem ehhez gyaloghidak is járnak. Én nem vagyok a belvárosban nagy gyaloghídhívő, mert szerintem a belváros közepén rengeteg városképi problémát kinyitna egy ilyen, meg a villamossal hogy találkozna a két oldalon. Ez egy nagyon nagy beruházás lenne, de az, hogy kis gyaloghidakat csináljunk például a Hajógyári-szigetről a Gázgyár felé vagy az Árpád hídra föl, akár a Margitszigetet összekössük a Kolosy térrel meg a másik oldalon a Dráva utca Dózsa György útvonalával, és ezzel létrehozzunk a Hősök terétől, a Városligettől egy összefüggő gyalogos, kerékpáros útvonalat a Margitsziget keresztezésével a Kolosy tér, Óbuda, a II. kerület felé, ilyenekben én óriási fantáziát látok. Vagy akár Dél-Pesten, Csepelen a Királyerdő és a Soroksári Molnár-sziget között. Rengeteg helyen lehetne a Duna megközelíthetőségét, a Duna-környéki szabadidős útvonalakat fejleszteni és persze a pesti belvárosban is van erre szükség.

A klímaváltozás nagyvárost érintő hatásaival kell a főpolgármesternek foglalkoznia? Mindig Bécset szokták az orrunk alá dörgölni a záportározóival.

Rengeteget kell foglalkozni. Az egyik legnagyobb kihívás szerintem a következő főpolgármesterek előtt évtizedekre előremenően az, hogy egyrészt küzdjünk a klímaváltozás ellen, ez kötelező kör az emberiség számára, mert a következő generációkért felelünk, ugyanakkor abban sajnos én nem hiszek, hogy majd Budapestről mi megfordítjuk a klímaváltozást, miközben az emberiség egy jelentős része messze nem tesz érte annyit, mint amennyit kéne. Éppen ezért egyre nagyobb súly nyomja a vállunkat Budapesten is, meg persze nemcsak Budapesten, hogy a klímaváltozással egyre jobban fölkészítsük a településeinket. Ez jelenti azt, hogy minél több árnyék legyen a közterületeken, hogy ne főjenek meg az emberek. Legyen minél több zöldfelület az aszfalt helyett, hogy a villámárvizeket meg tudjuk akadályozni és a hirtelen lehulló nagy esőket fölfogjuk. Elég megnézni az elmúlt egy hét időjárását. Budapesten olyan hirtelen zuhék jelennek meg, amelyek nem tipikusak, egyre gyakoribbak ezek a hirtelen megjelenő nagy esők, nagy zivatarok, ezért is fontos az, hogy minél több olyan zöldítést hajtsunk végre, ahol képes a talaj elnyelni az esővizet, meg a záportározókat is megcsináljuk minél nagyobb számban, amire utalt Bécs kapcsán, és mivel a Duna itt folyik át, most is ugye elég magas a vízszintje, árvízveszély is fenyeget, az, hogy a budapesti árvízvédelmet fejlesszük, súlyos teher lesz a következő fővárosi vezetésnek a vállán is. Például, hogy a Római esetében az egy nagyon régóta húzódó vita, hogy mit kell csinálni, de eltelt tíz év úgy, hogy a pénz megvolt, és nem történt semmi. Az uniós pénz tíz éve megvan erre a projektre, azóta megy a vita, hogy mit kell csinálni, most már végre meg is kéne csinálni.

De azt tudja, hogy mit kell csinálni? Az utolsó tervet kell megcsinálni? Mert ott egymás után jöttek, akadémiai viták voltak róla, hogy hogyan kell megoldani. Most van egy olyan terv, amire mindenki azt mondja, hogy ezt meg lehet csinálni, ezt kell megcsinálni?

Meg kell ismerni, hogy pontosan hol tart a projekt előkészítése, amennyire én tudom, van engedélyes terv most már végre, ha ez így van, akkor szerintem az a felelőssége a városházának és a városvezetésnek, hogy ezt az engedélyes tervet végre megcsinálja, ami a Királyok útja nyomvonalát jelöli ki. Ettől még szerintem kell azzal foglalkoznunk, hogy onnan a folyam felé lévő ingatlanok védelmét segítse a város, és ebben együttműködjön az ingatlanok tulajdonosaival, de szerintem ezt a vitát újra előröl elkezdeni és kinyitni, és megint évekkel késleltetni a beruházást, az egyre növekvő árvízvédelmi kockázat, a klímaváltozásból eredő kockázat mellett nem volna helyes.