Miért gondolják úgy, hogy váltás kell a főváros élén, sőt, a Fővárosi Közgyűlés összetételének módjában is?

Tulajdonképpen visszaváltottunk egy korábbi rendszerre, ez az arányos rendszer. Módosító javaslatként a parlament elé terjesztettük, és elfogadásra került. A nevében is benne van, ez egy arányos rendszer. Egy választási rendszer minél arányosabb, annál jobb. A korábbi rendszer arról szólt, hogy a budapesti kerületek polgármesterei adják a gerincét a közgyűlésnek. Az új rendszerben viszont a képviselőket választjuk, mert nagyon nagy különbségek vannak a kerületek között lakosságszámban. A két szélsőséges példa: az V. kerületben körülbelül húszezer szavazattal lehetett eddig polgármestert választani, a polgármester pedig automatikusan bekerült a közgyűlésbe, ellenben a XI. kerületben több mint százezer lakos választott ugyanúgy egy polgármestert, aki bekerült a közgyűlésbe. Ez aránytalan volt.

A mögöttes gondolat az volt, hogy a mandátum mögött álló választói támogatottság nagyjából ugyanolyan legyen?

Így van, ez az arányos rendszer, ez a legigazságosabb rendszer ebből a szempontból.

Mit várnak tőle politikailag? Nyilván azon kívül, hogy hátha bekerül a Mi Hazánk is.

Mind a két rendszernek vannak az arányosságon felül előnyei és hátrányai. Az előnye az volt talán a korábbi rendszernek, hogy centralizáltabb, homogénebb közgyűléshez vezetett. Igazából ahogyan a közgyűlésben döntött a többség, azt automatikusan el is fogadta a többsége a kerületi polgármestereknek. Most ez nem lesz ennyire egyszerű, látom is a félelmet az arcokon, a fővárosi listavezetők vitáján Karácsony Gergely, Soproni Tamás, illetve Baranyi Krisztina többször kifejtette, hogy ez az új rendszer káoszhoz fog vezetni, az eddig megszokott gyakorlattól eltérően, ha hoz egy határozatot a közgyűlés, akkor az nem lesz automatikusan támogatás tárgya a polgármesterek részéről. Úgyhogy érdekes új fejezet nyílik, de ezért fájjon a politikusok feje. Az emberek részéről, azt hiszem, ez egy pozitív fejlesztése a rendszernek.

Miért gondolják, hogy a főváros élén is váltás kell?

A főváros élén álló Karácsony Gergely, összehasonlítva az őt a poszton megelőző Tarlós Istvánnal, katasztrofális teljesítményt nyújt szerintünk. Mindenki láthatja a független, objektív mutatókat, amelyek megjelennek Budapesttel kapcsolatban, akár a bűnözési statisztikákat, akár a környezeti statisztikát, mindenben rosszabb hely lett Budapest. Persze Karácsonyék óriási kampányban vannak, hogy ezt elkendőzzék, különböző fejlesztéseket mutatnak be, de ezek mindig a jövőre vonatkoznak. Karácsony Gergelynek nem arról kellene beszélnie, hogy mit fog tenni a következő öt évben, hanem azzal kellene elszámolni, hogy mit tett az előző öt évben. Az előző öt évben Magyarországon Budapest volt az a város, ahol a legkevésbé fejlődött, illetve inkább visszafejlődött a közszolgáltatások minősége.

Ha ennyire rossz Tarlós Istvánhoz képest, akkor nem vetődött föl, hogy esetleg a Fidesz jelöltjét támogassák?

A mi politikánk egy harmadik utas politika, nem szeretnénk semelyik nagy tömbbel koalícióra vagy bármiféle politikai szövetségre lépni. Ez nem zárja ki azt, amit mindig is hangsúlyoztunk, hogy mi egy konstruktív párt vagyunk. Ha ellenzéki szerepben, akkor konstruktív ellenzéki párt vagyunk, azaz ügyek mentén bárkivel együtt tudunk működni, senkit nem zárunk ki, de egy feltétele van annak, hogy mi ezeket az ügyeket támogassuk, hogy ne menjen szembe a nemzet érdekével, vagy, mondjuk, Budapesten a lakosság érdekével. Úgyhogy mi megválogatjuk ügyek mentén, hogy mit támogatunk és mit nem, szövetségre senkivel sem fogunk lépni. Harmadik utas politikát szeretnénk mindenkihez eljuttatni, ami mind a két nagy tömbtől távol áll.

Politikai vagy inkább menedzseri feladat az ön meglátása szerint a főpolgármesteri tisztség?

Eegy városvezetőnek az elsődleges feladata a közszolgáltatások megfelelő minőségű biztosítása, erre kell törekednie. Úgy gondolom, hogy szereptévesztésben van az a főpolgármester vagy akár polgármester, aki politikai hangulatkeltésre használja a pozíciót. Karácsony Gergely ezt teszi, igazából hiába tagadja, az elmúlt négy és fél évben a kommunikációjának a döntő többségét a kormány bírálata tette ki, egészen hangosan és harsányan bírálta a kormányt. Igen, lehet, mi is bíráljuk a kormányt, van is miért, de egy főpolgármesternek a városháza és a kormány közötti kapcsolatban arra kell törekednie, hogy a lehető legharmonikusabb viszonyt érje el, mégpedig azért, mert ez a lakosság érdeke. Mindenféle olyan ellenségeskedés, felfújt politikai ügy, ami ahhoz vezet, hogy elmérgesedik a viszony a kormány és a városháza között, ahhoz vezet, ahogy a magyar mondás mondja, olyan a fogadj Isten, mint az adjon Isten, hogy a kormány szándékosan betesz a fővárosnak, ez meg is történt. Ezt nem lehet eltagadni. Olyan pénzelvonást hajtott végre a kormány, ami a tarlósi időszakban elképzelhetetlen lett volna. Ki issza meg ennek a levét? A lakosság. Amíg a kormány nagy, amíg a kormány erős és egy város, még egy akkora város is, mint Budapest, hozzá képest gyenge, addig a jó viszonyt fenn kell tartani. Nem véletlen, hogy a nyugat-európai városok lobbiznak a saját kormányuknál, függetlenül a kormány színétől és függetlenül az ő politikai, pártpolitikai színüktől, hogy ők nyerjenek el kormányzati támogatásokat. Így tudják a közszolgáltatások minőségét emelni.

A főpolgármestert közvetlenül választják, ez a mostani rendszerben is így maradt. Ez egy erős politikai tisztség, a választók állnak mögötte. Ezt mennyire szabad vagy mennyire nem szabad ön szerint kihasználni?

Van egy határ, amin belül kritikát lehet megfogalmazni nyilvánvalóan, de nem mehet szembe például egy főpolgármester a nemzet akaratával, amelyik nem ezen a választáson múlik, hanem az országgyűlésin. Az, hogy milyen politikai irányt vesz egy ország, az nem a főváros, hanem az egész ország döntése. Ha valaki kormánykritikát szeretne megfogalmazni, ellenzéki szerepre tör, ott alternatívákat szeretne felmutatni az országnak, annak nem a főpolgármesteri tisztséget kell megcéloznia, hanem az országgyűlési képviselői tisztséget.

Az ön meglátása szerint mi a főpolgármester legfontosabb feladatköre? Mivel kell elsőnek másodjára, harmadjára, negyedjére foglalkoznia?

A közszolgáltatások állnak a fókuszban. Ez tényleg egy menedzsment munka. Azt kell megfigyelni, hogy azok a témakörök, feladatkörök, amiket a törvény a fővárosra bíz, milyen állapotban vannak, milyen irányokba lehet őket fejleszteni és erre mennyi pénz van. Ehhez persze lobbizni kell pénzért, külföldön, központi támogatásokért, az unióban és Magyarországon is. Úgy, ahogy egy menedzser azt nézi, hogy annál, ahol tart éppen a vállalat, hogyan tudja azt még jobbá tenni, hogyan tudja fejleszteni. Ugyanezeket a kérdéseket kell feltennie egy főpolgármesternek saját magának. Bármilyen közszolgáltatást nézünk, mondjuk, a közlekedést, csatornázottságot, egészségügyi járóbeteg-ellátást, mindenhol vannak látszatintézkedések, épülnek rendelők, ezek főleg kormányzati megvalósításban kerülnek befejezésre. Nem fővárosi fennhatóság alatt készülnek ezek el. Karácsony úgy tesz, mintha ezeket ők építették volna, de döntő többségben a kormányzat eredményei. Karácsonyék mindent lezüllesztenek Budapesten.

Milyen változtatásokat tervez a budapesti közlekedésben?

A fővárosi közlekedésben a legnagyobb gondban az autósok vannak. Ezt az autósellenes politikát fel kell számolni. Egyszerűen hamis az az állítás, amit a főpolgármester és körei terjesztenek, hogy az autósok mind úri passzióból kocsikáznak be a városba és ott, nem törődve a környezeti hatásokkal, autókáznak. Ez nem igaz. Aki autóba ül Magyarországon, az egy racionális döntést hoz. Meggondolja, hogy a megteendő út, a célpontok és az ehhez szükséges időszükség milyen arányban áll azzal, hogyha ezt ő tömegközlekedéssel teszi meg. Nyilván sokkal drágább autóval közlekedni, mint tömegközlekedéssel, ezért azok ülnek autóba, akik erre kényszerülnek vagy akik ezzel jobban járnak, mintha tömegközlekedéssel intéznék a dolgaikat. Ezek az emberek azért ülnek autóba, hogy elmenjenek dolgozni, például. Aki dolgozik, aki szerszámot szállít, az általában autóba ül és autóval szállítja az eszközöket. Rengetegen dolgoznak Budapesten autót használva a munkájukhoz, ők termelik a nemzeti összterméket, ebből a nemzeti össztermék alapján fizetik az adót, ebből az adóból tartjuk el a politikusokat. Ezt mintha a főváros elfelejtené, ők úgy gondolják, hogy itt mindenki bűnös, aki autóban ül, és mindenki a környezet ellen van.

Differenciálnának? Aki autóval dolgozik, arra másfajta más szabály vonatkozna, mint aki autókázik?

Nem differenciálnánk. Mi azt mondjuk, hogy az, amit egyébként még Vitézy talált ki és most Karácsonyék fejlesztettek tökélyre, hogy az autósforgalmat úgy kell korlátozni, hogy különböző akadályokat telepítenek elé, az nem jó. Mondom a példát, ott van az Üllői út, ahol közel hét méter szélesek a járdák egész végig, a Ferencváros pályájáig. Ehhez képest úgy építették ki a kerékpársávokat, hogy az autósoktól elvettek egy-egy autósávot, és nem a járdán alakították ki ezeket a kerékpársávokat, mint ahogy a Bajcsy-Zsilinszky úton ez meg van oldva. Nem lehet, hogy a babakocsis anyukák attól félnek, ha ott valaki egy elektromos rollerrel 50-nel zúg el a babakocsi mellett. Az autót legfeljebb összekarcolja.

Azt hiszem, a járdán csak 10 kilométer per órás sebességgel lehet közlekedni.

Ez külön kérdés, ha ez valóban így van. Ha kerékpársávot alakítanak ki a járdán, és mondjuk, azt védik, egy hétméter széles járdáról beszélünk, ahol azért bőven elfér a gyalogosforgalom mellett a kerékpáros, ráadásul sokkal szűkebb helyen, például a Bajcsy-Zsilinszky úton, remekül működik az egész rendszer. Látható a megoldásból, hogy nem az volt a cél, hogy ott kerékpársávot létesítsenek, hanem hogy úgy létesítsenek kerékpársávot, hogy az egy sávot el is vesz a forgalomtól.

Milyen megoldást találnának? Ahol van rá hely, a járdára vinnék?

Igen, mindenképpen. A legkevésbé balesetveszélyes megoldás a kerékpársáv kialakítására az, ha mind a gyalogos, mind az autós forgalomtól elkülönítetten lehet megoldani. Nyilván nem mindenhol lehet, sőt, elég ritka az a helyszín, ahol ez a megoldás működhet. Én azt gondolom, hogy a nem főútvonalakon a kerékpárosokat esetleg egy forgalomcsillapított rendszerben, tehát egy 30 kilométer per órás rendszerben, kis utcákról beszélek és belvárosról, ott együtt lehetne mozgatni az autósforgalommal. Egyébként is a kerékpárosok sehol nem tartják be, szerintem, ezeket a sebességhatárokat, simán mennek harminccal. De egy kis ívben jobbra kanyarodás kereszteződésnél az autósnak nem elég arra figyelnie, hogy ahogy kanyarodik jobbra a zebrán a gyalogosok hogyan közlekednek, hanem arra is, hogy mögüle érkezik-e harminccal, negyvennel egy kerékpáros és elsőbbséget kell neki adni. Egyszerűen egy csoda, hogy nem vezet gyakrabban balesethez ez a megoldás.

Ide tartozik az elektromobilitás kérdése. Egy kerékpáros, ha nagyon erős, akkor tud harminccal menni. Egy elektromos rolleres bármikor tud harminccal menni. Erre csinálnának szabályozást? Ezek a berendezések 40-50 kilósak, az akkumulátor miatt, plusz a sofőr.

Igen, mindenképpen. Révész Máriusz szerintem az a kormánymegbízott, aki már vagy öt éve dolgozik ezen a mikromobilitási szabályrendszeren. Nem tudom, hogy mit csinált öt év alatt, igazából nem annyira bonyolult a kérdést megoldani.

A KRESZ átalakításával foglalkoznak. Nemsokára célegyenesbe ér.

Rengeteg példa van már a nyugat-európai városokból, hogy ezt hogyan lehet kulturáltan megoldani. Nem ellenezzük a mikromobitási eszközöket, nagyon jónak tartjuk, főleg a pesti oldalon ezek jól működnek, Budán kevésbé. Mindamellett nagyon balesetveszélyesek, nekem is több ismerősöm van, aki fogakat vesztett rollerezés miatt. Valahogy az államnak ezt szabályoznia kell, azért, hogy semmiképpen se tudjanak a gyalogosoknak balesetet okozni ezek az eszközök. De a lényeg, hogy a három közlekedési módot, a gyalogost, a kerékpáros és mikromobilitásit, valamint az autós forgalmat el kell különíteni. Az autós forgalomnak azért kell szabad utat adni, mert a legnagyobb környezetszennyezés, ami elkerülhető, az nem más, mint a torlódások által kibocsátott környezetszennyezés, amikor alig-alig halad az autósor, mégis mindegyik motor be van kapcsolva.

Kivéve az elektromos autó.

Kivéve az elektromos autót, amit nagyon szeretünk. A fővárosi jelenlegi vezetésének megoldását és a miénket tekintve nincs vita abban, hogy kevesebb autó kell Budapestre, de nem az a megoldás, hogy szándékosan akadályozzuk az autósforgalmat.

A dugódíj meg ilyen korlátozó intézkedések nem jöhetnek szóba?

Én nem hiszem, hogy megint egy terhet kellene tenni az autósokra. Az autósok így is elképesztő anyagi terhek alatt autóznak. Mi azt gondoljuk, és ebben is nagyjából egyetértés van minden jelölt között, hogy a legnagyobb nyomás az agglomerációból érkezik. Csak az elmúlt négy évben Budapest lakossága 170 ezer fővel csökkent. Ez egy KSH-adat. Ezek az emberek nagyrészt Budapest környékére, az agglomerációba költöztek, de visszajárnak Budapestre dolgozni. Ha őket sikerülne átvezetni egy másik megoldásra, a tömegközlekedésre, és úgy behozni őket Budapestre, azzal hatalmasat nyerne Budapest. Van erre egy stratégia, még Tarlós István idején fogadták el.

Melyiket? Azt, amelyik a vonatokra terelné az agglomerációs közlekedést?

Így van. Mi azt gondoljuk, hogy ha a HÉV- és a metróvonalak használata ingyenes lenne mindenki számára, akkor nagyon sokan választanák azt, hogy inkább beugranak, beszaladnak, bejönnek HÉV-vel és metróval.

Még lakcímkártyához sem kötnék? Tehát mindenki, aki arra jár, nyugodtan használhatná?

Nem, azért nem szeretnénk, hogy, mondjuk, külföldiek ingyen metrózgassanak, bár ez sem kizárt. A HÉV a nehéz kérdés ebben, mert az nem a BKK fennhatósága alatt áll.

Hanem a vasúté.

Így van, az a vasúté. Megnéztük, hogy a HÉV jegyeladási árbevétele körülbelül 2,8 milliárd forint, nem egy végtelenül nagy összeg. Én úgy gondolom, hogy a fővárosnak meg kéne állapodni a MÁV-val, átvenni a HÉV-szolgáltatást, fizetni ezért cserébe valamit a MÁV-nak. Szerintem meg lehetne jól állapodni, Lázár János úgyis már állandó megállapodásban van Karácsony Gergellyel. Sőt, vannak vármegyei bérletek, országbérletek, kölcsönösen egymás területén használhatók. Valamilyen módszert arra kell kitalálni, hogy az agglomerációból minél kevesebb autó jöjjön be, ez a lényeg. A mostani közlekedési rezsim olyan ötletekkel áll elő, Karácsonyék, és ezt azt hiszem, Vitézy is támogatja, bár nem sikerült belőle kihúzni, hogy támogatja-e vagy nem, de valószínűleg igen, mint például a villamos-összeköttetés újraépítése a Deák tér és a Lehel tér között.

Mi vele a baj? A villamos, szokták mondani, az egyik legpontosabb közlekedési villamos, mert kötött pályán megy.

Igen, de ez a villamosvonal már volt egyszer, pont azért szüntették meg, mert megépült közben a metró, ami vele párhuzamosan jár. Ha bárki belegondol, hogy a Bajcsy-Zsilinszky úton újabb két sáv szűnne meg a két sínpár miatt, plusz lebontanák a Nyugati téri felüljárót és ott is villamosközlekedés nehezítené még az akkor már egy szintre redukált közlekedést a kereszteződésben. Továbbá az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésbe ér a már eleve nem egyenesen haladó kocsisor, mert a Lánchídon meg nem lehet átmenni, ezért mindenki balra kanyarodik a Deák tér felé. Ezt a kereszteződést még keresztezné villamosforgalom jobbról is, balról is. Garantálom, ha ez az őrült elképzelés megvalósul, akkor egész Budapest autós közlekedése össze fog omlani.

Szó van róla, hogy a felüljárókat visszabontani, amit csak lehet. Ellenzik ezek szerint?

Ennél a józan ésszel szembemenőbb ötletet nem is hallottam még! Nem is értem egyszerűen, hogy kinek jut eszébe az Üllői úton, a Ferencváros-pálya melletti felüljárót lebontani?

Sőt, az aluljárókból is zebrás közlekedéssel szintbeli átmenőforgalmat generálnának. Akkor ez sem jöhet szóba?

Nonszensz! Hogy ezek az ötletek honnan jönnek? Semmi más céljuk nincsen, minthogy az autós közlekedést ezzel a módszerrel, ezzel a Vitézy által kitalált módszerrel megrendszabályozzák. Ez egy népnevelő eszköz, de irracionális.

Nemcsak autósbarát elképzelés van a programjukban, hanem például a szennyező és műszakilag szemmel láthatóan nem megfelelő autók azonnali kivonása a forgalomból. Számolták, hogy ez mekkora kockázatot jelent? Nem valami friss a magyar autóállomány Budapesten sem.

Ott kezdeném, hogy aki Budapesten jár, az nap nap után láthat olyan BKK-buszokat, dízelbuszokról beszélünk, amelyek ontják a füstöt. Én egy éve próbálom a forgalomban rögzíteni ezeket a füstölgő autóbuszokat a videokamerával, rengeteg ilyen felvételem van. Egyszerűen hogy jöhetnek ki úgy a BKK garázsából a buszok, hogy közben ontják a füstöt? Ezt nem értem.

Nincs másik. Nem tudnak másikat kiállítani.

De akkor ne papoljanak arról, hogy mekkora a szén-dioxid-kibocsátás és mekkora a füstkibocsátás. Inkább ezzel van a baj, a dízelek füstkibocsátásával. Ami a régi autók füstkibocsátását illeti, a rendőrök régebben megállítottak autókat, megnézték, hogy megvan-e a gumiprofilmélység, amit előír a jogszabály. Ha láthatóan füstölt, akkor azt mondták, hogy elküldik időszakos környezetvédelmi vizsgálatra, rengeteg autó közlekedik Budapesten, ami ontja a füstöt. Miközben az új autók elképesztően nagy hányada már az európai normáknak megfelelés miatt olyan berendezésekkel vannak felszerelve, amik rendkívül drágák, megdrágítják az autózást. Eközben elmegy egy autó, aminek egyébként nem a korától függ, hogy füstöl-e, hanem attól például, hogy kivágták-e belőle a katalizátort, illetve hogy milyen karbantartáson esik át. Nonszensz, hogy bizonyos autósok rengeteg pénzt költenek az autózás ez irányú fejlesztésére, mások fütyülnek az egészre és olyan füstöt bocsátanak ki az autójukból, ami után egyszerűen nem lehet látni.

De az is lehet, hogy csak arra van pénzük, és, mondjuk, dolgoznak vele.

Igen, de én azt gondolom, hogy egy öreg autónál is lehet elvárás. Az öreg autó sem úgy jön ki a gyárból, még egy Trabant sem, egy Wartburg sem, egy kétütemű autó sem, hogy ontja a füstöt. Tehát ott műszaki probléma van. A rendőrség azért nem avatkozik közbe a füstölő autóknál, pedig meglenne rá a joga, de egyszerűen kiadták neki azt a megdöbbentő indoklási kényszert, hogy azt mondják, hogy ők nem hatóság abból a szempontból, hogy egy közúti ellenőrzésnél megállapítsák azt, hogy a rossz műszaki állapot miatt történik-e ez a kibocsátás. Ez egy mondvacsinált indok, nem szeretnének ezzel foglalkozni. Mi azt szeretnénk, egyeztetve a Belügyminisztériummal, hogy a rendőrség ezeket az autókat intse ki, küldje el őket műszaki vizsgálatra.

A Belügyminisztérium bólintott rá?

Fel fogjuk venni a kapcsolatot velük.

Belemerültünk a közlekedésbe, de hát mindenki csinálja és ahhoz mindenki ért is, merthogy csinálja. A fővárosi gyorshajtókkal mit csinálnának?

Már többen elmondták, hogy ezek az illegális autóversenyek elképesztően veszélyesek, erre szerintem egy külön tényállást lehetne a büntető törvénykönyvben alapítani, de én úgy gondolom, hogy a bírósági rendszer legalábbis ebből a szempontból elég jól működik. Ha valakit feljelentenek egy ilyen eljárásban, akkor az ott azonnal átlépi a szabálysértési norma küszöbét, büntetőjogi szintre emelkedik ez a cselekmény. Ez egy súlyos veszélyeztetés. Egyébként a gyorshajtással kapcsolatban azért vannak averzióink a jelenlegi megoldással szemben. Például a relatív gyorshajtás, ami Nyugat-Európában bevett szabályozási alap, talán jobban megközelítené azt az arányt, ami az elkövetett cselekmény és annak a következménye között van. Nem biztos, hogy aki 20-30 kilométer per órás sebességgel átlépi a sebességhatárt, mondjuk, egy autópályán, az akkora veszélynek teszi ki a környezetét, mint az, aki ugyanezt esőben teszi 5-10 kilométer/órás sebességgel, mondjuk, egy városban. Úgyhogy lehetne itt differenciálni. A mostani büntetőpolitika megfelelően szigorú Magyarországon. Egy új jelenség, egy új divat, sajnos, a gyorsulási versenyrendezés a város útjain, erre oda kell figyelni, de azt hiszem, a rendőrség ebben egészen példásan eljár.

A budapesti közrend és közbiztonság védelme megfelelő az önök álláspontja szerint, és ha nem, akkor milyen változtatást tartanak szükségesnek?

A rendőrség mint a Belügyminisztérium alá tartozó országos centralizált erőszakszervezet az, amelyik Budapesten is ellátja az összes közrendvédelmi feladatot. Igazából ők a bűnüldözésben jók, abban tényleg nagyon jók. Magyarországon nagyon erős a rendőrség a bűnüldözési statisztikákban. Ezenkívül az önkormányzatoknak van egyfajta rendészetük vagy korábbi nevén közterület-felügyeletük, ők inkább bírságolgatnak szabálysértések miatt, főleg autósokat, bár ezt a rendőrség is megteszi. Hiányzik a bűnmegelőző erő. Régebben a rendőrség Budapest utcáin gyalogos rendőrjárőri szolgálatot adott. Mindenhol lehetett látni, hogy esetleg igazoltatnak, megállítanak ittas személyeket, akik kötekednek, garázdálkodnak, őket előállítják. Ma már nincs ilyen. Minden rendfenntartó erő autóban ül, a közterület-felügyelet is autóban ül, úgyhogy mi egy itthon teljesen új, bár Nyugat-Európában nagyon jól ismert megoldással élnénk, fővárosi fenntartású városi rendőrséget szeretnénk létrehozni. Ez egy hivatásos állományú, kifejezetten közterületi rendőrjárőri tevékenységet bűnmegelőzési célzattal végrehajtó szervezet lenne, ami törvénynek lenne alárendelve.

Fegyverrel és kényszerítő eszközökkel?

Így van, sőt, olyan felszereltséggel, ami elrettentő erővel bír a bűnözőkkel szemben. Nyugat-Európában rengeteg ilyen példát látunk, például Spanyolországban Policia Municipalnak hívják őket. Ők azok, akik jól ismerik a környék bűnözőit, tudják, ha ellopnak egy biciklit, hol lakik az orgazda. Ez a fajta rendőri erő, ez a bűnmegelőző jellegű elrettentő erő hiányzik. Nyugat-Európában most a terrorfenyegetettség, a bevándorlással kapcsolatos bűnözés megnövekedett száma miatt nagyon megerősítették ezt az erőt. Gépkarabéllyal, golyóálló mellényben teljesítenek szolgálatot, nagyon jól kiképzettek. Mi nem szeretnénk megvárni, hogy Budapest a nyugati nagyvárosok a bevándorlással kapcsolatos problémáiba süllyedjen, de ez egy másik kérdés talán. Mi azt szeretnénk, hogy már most legyen egy ilyen védelmi erő.

Ők az állami rendőrséggel párhuzamosan, a fővárosi önkormányzat utasítása alatt dolgoznának, így képzelik el?

Így van, a hatásköröket, illetékességi területeket akár szabálysértési vagy büntető bűncselekményekkel kapcsolatban el lehet határolni, nagyon sokféle megoldás van erre, mindenesetre lehet életképes megoldást találni.

Van-e elképzelésük és ha igen, akkor mi a budapesti idegenforgalom és a bulinegyedek problémájával? Az is az idegenforgalom része, csak az ott lakók gyűlölik.

Mi úgy látjuk, hogy a magyarországi idegenforgalom nem nagyon használja ki Budapest adottságait. Olyan turisztikai attrakciókra, látványosságokra lenne szükség, olyan turisztikai fejlesztésekre, amelyek a meglévő épített örökséget sokkal jobban kiemelik, kihasználják. Gondoljon bele, hogy, mondjuk, Liszt Ferencről a reptéren kívül semmi nevezetesség nincs elnevezve. Budapesten nincsenek auditóriumok, amelyek ezzel a témával foglalkoznak, miközben Liszt Ferenc világhírű. Rengeteg ilyen példát lehet hozni, egyszerűen Budapest annyira szép és annyira egyedi, a fekvése, az építészete elhomályosítja mind Bécset, mind Prágát. Én úgy gondolom, hogy nem az a megoldás, hogy egy olcsó, lerobbant romkocsmanegyedet adunk mint turisztikai célpontot az Angliából vagy innen-onnan ideérkező leánybúcsúkra és legénybúcsúkra. Magasabb színvonalon kell működtetnünk a város turisztikaiélmény-szolgáltatását, magasabb színvonalon kell üzemeltetnünk az ezt kiszolgáló vendéglátóipari és szállodaipari egységeket. Én úgy gondolom, hogy kihagyunk egy hatalmas lehetőséget arra, hogy bevételhez juttassuk Budapestet.

Mit kezdenének a Dunával? Az Budapest egyik fő attrakciója, de az utóbbi időkben leginkább az ott történt balesetekről híres.

A Karácsony-féle vezetés kitalálta, hogy a szállodahajókat kitiltja a Dunáról. Mi ezt nem támogatjuk.

Följebb meg lejjebb sem mehetnek Budapestről, muszáj a központban lenniük?

Akkor meg nem fognak bejönni. Ez egy plusz szolgáltatás a hajótársaságok részéről, hogy itt, Budapest belvárosában kínálnak parkolóhelyet, amivel azonnal el lehet érni a nevezetességeket. Őket be kell engedni, nem tartom azt reálisnak, hogy kizárjuk őket a Duna közepéről, és újabb balesetet, veszélyt jelenthetnek ezek a megoldások, amiket Karácsonyék kitaláltak. Ők azt mondták, hogy itt majd megállnak az óriási hajók, kirakják a vendégeket és továbbmennek, majd visszajönnek értük. Ha elkezd mindenki kerengeni ezekkel az elég nagy méretű hajókkal, újabb balesetveszélyes szituációkat okozhatnak. Nem én mondom ezt, hanem azok a hajózási szakértők, akik ezekben az ügyekben megszólaltak. Ilyen kérdésekben nem a liberális nemzetközi mantrának megfelelő döntés szerintem az optimális, hanem az, amire a turisztikai szakértők és a hajózási szakértők azt mondják, hogy ez a jó megoldás. Nem nagyon hallgatnak rájuk, nemcsak ebben az ügyben. Rengeteg olyan ügy van, amit kitalálnak Berlinben, kisütnek Párizsban a balliberális városvezetők, és akkor azokat mi itt kopírozzuk.

Hogyan alakítanák át a főváros gazdálkodását?

A főváros gazdálkodásának a legnagyobb bevételi forrása az iparűzési adóból származik. Hála Istennek, annyira nő az iparűzési adóbevétel, hogy az elmúlt két évben rendre alulméretezték a költségvetés bevételi oldalát. Miközben a kormány nagyon sok pénzt elvont Budapesttől, s egyébként közben a hatáskörök is csökkentek, az ellátandó feladatok száma is csökkent, úgyhogy művészet számomra elképzelni, hogy hogyan lehet ebből a 450 milliárd forint körüli bevételből, költségvetési főösszegből a végén egy ilyen hitelre szoruló, becsődölt várost csinálni.

Budapest hitelminősítését stabilnak tartják.

Az biztos, mert adóbevételei vannak, a bankárok imádnak úgy elég magas kamatra – az infláció miatt ezek a kamatok is nagyon magasak – úgy hitelezni, hogy tudják, hogy a másik oldalon a vérszívó főváros majd elveszi az emberektől ezt adóban. Ugyanígy szeretik hitelezni az államot is.

Csökkentené az adóbevételeket?

Nem csökkenteném, inkább azokat a szelepeket kellene befogni, amiken keresztül elfolyik a pénz Budapestről.

Hol folyik el?

Budapest egy hatalmas vállalatkonglomerátum. Kevesen tudják, hogy az egész országban az állam után a második legnagyobb költségvetési szerv Budapest főváros. Mindennél nagyobb, nagyobb a Molnál, minden cégnél nagyobb Budapest főváros költségvetése, ami keresztülmegy ezen a tulajdonképpeni vállalatrendszeren, mert a főváros a tulajdonosa egy vállalatrendszernek. A pénz nem a főváros központi költségvetéséből, hanem ezeknek a vállalatoknak az alköltségvetéseiből szivárog el. Én nem állítom, amíg nem tudom bizonyítani, de biztosan visszaélések is vannak. Ezt a Transparency mondja. Minden magyar költségvetési szerv hatalmas kockázattal működik a visszaélések szempontjából, a korrupció szempontjából, de még inkább én arra gondolok, hogy a pénz inkább oda nem figyeléssel, túlárazásokkal, rossz szerződéskötésekkel, apró betűs részekkel, rosszul menedzselt szerződési állománnyal kerül ki, veszti el a közpénz jellegét és kerül ki a fennhatóság alól.

Van olyan ügy, amit az elmúlt öt évben látott és mindenképpen kivizsgáltatna akkor, ha főpolgármester lesz és akkor is, ha közgyűlési tag lesz?

Egy ügyet szeretnék ide citálni, ami nemrég megütötte a fülemet, illetve megragadta a fantáziámat, hogy ez hogy mehetett át. Ez nem fővárosi, de a fővárosban történik, egészen pontosan a MÁV ügye. Néhány héttel ezelőtt a MÁV nagy csinnadrattával bejelentette, hogy a Déli pályaudvaron felújítottak egy meglévő közvécét, ami 85 négyzetméteren terül el. Mindez 279 millió nettó összegbe került. 85 négyzetméter. Felújítás.

Csillog-villog valószínűleg. Automata.

Biztos, hogy csillog-villog. Mindezt úgy jelentették be, minthogyha valami fantasztikus eredmény lenne. Ezek olyan számok, amit egy átlagember is átláthat, 85 négyzetméterre elköltött 279 millió plusz áfa, az olyan mértékben aránytalan egy közvécéfelújításra, hogy nem kérdőjelezhető meg, hogy itt miről van szó.

De a közvécé viszont fontos, olvastam a programjukban, hogy a parkokba kellene, és tényleg nem nagyon van a parkokban működő közvécé. Ezt hogy oldanák meg?

Amikor Karácsony Gergellyel vitáztam, nekiszegeztem ezt a kérdést, és azt mondta, hogy mégpedig épültek. Azt hiszem, azt a számot mondta, hogy 11 épült az elmúlt négy és fél évben, de hogy még sok kellene. Mondtam neki, hogy nagyon jó, csak a beszélgetés, a vita korábbi részeiben elhangzott, hogy ő mire költene el százmilliárdokat, milyen városfejlesztési ötletekre, miközben nincs a városnak pénze, ugye erre panaszkodott. Azt javasoltam neki, hogy még mielőtt ezeket megvalósítja, először inkább ezeket a közvécéket próbálja megvalósítani, és mindezt megelőzően pedig állítsa vissza azokat a szemeteskukákat, amiket azért szüntettek meg, mert pénzhiány miatt nem tudják őket üríteni.

Mit kezdenének Budapest kiemelt pihenőterületeivel, és ez kapcsolódik a közvécék ügyéhez, mert ahol sok időt töltünk el, ott előbb-utóbb menni kell. Margitsziget, Népliget, Városliget és számtalan gyönyörű park van még ezenkívül Budapesten.

Amellett, hogy illemhelyeket telepítenénk, természetesen ingyenesen használhatóan, csak hogy ne a bokor tövét használja valaki azért, mert nincs nála 200 forint, igényes, európai színvonalú illemhelyeket, mosdókat, babapelenkázókat kellene kialakítani. Ezeket a városnak szolgáltatnia kell, ezek minimumszolgáltatások egy európai nagyvárosban. Ezenfelül a parkokban parkőrszolgálatot szeretnénk bevezetni. Talán emlékeznek néhányan Poldi bácsira, aki gyűjtötte a szemetet.

Az a szép zöld gyep, csak az fog hiányozni.

Szeretnénk egyrészt ezzel munkahelyet is teremteni néhány embernek, másrészt meg rendben tartani a parkokat. Ezenfelül komoly állatvédelmi programunk van, aminek a központjában az állatkínzás megelőzése és szigorú büntetése áll. Mi vagyunk azok, akik elértük, hogy most már a valóságban is börtönbe jutnak az állatkínzók, nemcsak valamiféle megrovásban vagy felfüggesztettben részesülnek. Az állatvédelem nagyon fontos, és ennek megfelelően mi minden közparkban hatalmas helyeket adnánk át az állattartóknak. Nem kis kutyakifutókat kell építeni, hanem modern, megfelelő méretű, jól felszerelt, vízcsappal ellátott nagy területeket kell átadni azoknak, akik állattal szeretnének egy parkban sétálni.

Egy főpolgármesternek a kutyagumi problémával kell foglalkoznia? Vannak olyan városrészek Budapesten, ahol azt kell figyelni, hogy mibe lépünk bele. Fővárosi kerületekről is lehet beszélni, de a főpolgármesternek van ezzel dolga.

Egy főpolgármesternek mindennel dolga van, ami zavarja az embereket és a közszolgáltatással kapcsolatos. Ha a közterületen sétálva valaki belelép egy ilyen kutyagumiba, ehhez van köze a főpolgármesternek. Vannak olyan próbálkozások bizonyos kerületek részéről, a XII. kerület például ilyen, ahol speciális kukákat helyeztek el, hogy az emberek kis zacskóba tudják gyűjteni ezeket a végtermékeket. Ezek viszonylag jól működnek, de inkább neveléssel lehet ezt szerintem elérni, a nevelés meg kommunikáció. Van tennivaló ebben az irányban.

A beszélgetésünk elején már szóba hozta, de hogyan működnének együtt a polgármesterekkel, akiket továbbra is közvetlenül választanak, de már nem ők ülnek be automatikusan a Fővárosi Közgyűlésbe, hanem a listáról megválasztott képviselők?

Mi mindenkivel megpróbálunk szakmai alapon együttműködni, kihagyva ebből a politikai felhangokat. Nem érdekel minket, hogy milyen pártnak a képviseletében választottak meg egy-egy polgármestert, vagy egy-egy képviselőt. Vannak szerintem közös érdekek, nem átjárhatatlanok ezek. Bár a listavezetői vitában kiderült, hogy például a Mi Hazánkkal pont a Párbeszéd elnevezésű párt vezetője és jelöltje, Karácsony Gergely nem nagyon akar párbeszédet folytatni. Mi nyitottak vagyunk erre. Nem rekesztünk ki senkit. Kizárólag szakmai, értelmes, a józan ész mentén kialakított vitákra és megoldásokra van szükség, és ami még fontosabb, gyors, határozott döntésekre. A főváros semmit nem csinált mást az elmúlt öt évben, mint tervezgetett. Most azt mondják, hogy ezeket a terveket fogják végrehajtani, csak azt nem tudják megmondani, hogy miből, miközben állandóan arra panaszkodnak, hogy csődközeli helyzetbe kerültek. Úgyhogy véget kell vetni a tervezgetés korának, véget kell vetni annak, hogy kétszáz oldalas tervanyagokat rendelünk meg milliárdokért valakiktől, végre kell hajtani azokat a programpontokat, amelyek jobbá teszik az emberek életét.

Mit tenne a fővárost érintő klímaváltozási hatások mérséklése érdekében? Magyarán, hogy ne főjünk meg a betonon a következő nyarakon.

Ez egy globális kérdés. Budapesten már így is elég jó klímapolitikát folytat. Lehet ezt növelni, de nem mindenáron. Azért van a klíma iránti elkötelezettségnek, a klímaváltozás megelőzésének egyfajta szélsőséges politikai megközelítése, mi ettől nagyon távol tartjuk magunkat. Kellenek a fák, igen, a faültetés nagyon hasznos. Az dicséretes, hogy néha jót is mondjak, hogy a jelenlegi városvezetés érdekelt ebben, illetve tesz is ért, és valóságban is ülteti a fákat. Látjuk a problémát, de ezt globálisan kell kezelni. Budapest nem egy nagy kibocsátó egyébként globális mértéket nézve. Hogy egy példát mondjak, nem Budapest, hanem Debrecen, tehát a CATL akkumulátorgyárnak, amit ott a lakosság ellenállása és a Mi Hazánk ellenállása ellenére mégiscsak úgy néz ki, hogy megépítenek, annak a szén-dioxid-kibocsátása nagyobb lesz, mint eddig volt egész Debrecené.

Hogyan kezelné a fővárosi hajléktalanságot?

A hajléktalankérdésnek meg kell vizsgálni először is az okait. Mi úgy látjuk, hogy két fő ok van. Az egyik a családjogi bíróságok, a másik meg a végrehajtás. Mi, ezt azért eléggé sokan tudják, a leghatározottabban lépünk föl a végrehajtói maffia ellen. Rengeteg embernek segítünk azért, hogy a kilakoltatást elkerüljék, sikeresen avatkozunk be az olyan kilakoltatásokba, amelyek a végrehajtási jogszabályok ellenére történnek meg. Felvettük a kesztyűt a bankokkal szemben is, próbálunk mindig haladékot kérni, mindig valamilyen megoldást nyújtani az emberek számára, hogy ne kerüljenek utcára. Sajnos így is nagyon sokan oda kerülnek. A másik kérdés, hogy amikor valaki már utcára került, mit kezdjünk velük. A Mi Hazánk Mozgalomnak az egyik jelmondata, hogy minden magyar felelős minden magyarért. Ez egy idézet. Amíg a magyar állam és az önkormányzatok nem biztosítják azt, hogy az utcán élni kényszerülő emberek megfelelő, európai szintű szociális rendszerbe integrálva kimenekíthetők legyenek az utcáról, magyarul, amíg nem öntünk rengeteg és rengeteg pénzt, mindent megelőzően, a szociális rendszer ilyen irányú fejlesztésébe, amíg nem adjuk vissza az önbecsülését a hajléktalanoknak, hogy újra képesek legyenek hasznos tagjai lenni a társadalomnak, addig nem lehet a hajléktalanokat erőszakkal eltávolítani a közterületekről. Ha megvalósítottuk ezt a szociális fejlesztést, ha van esély arra, hogy ne egy koszos, túlterhelt, hajléktalanszállóra zsuppoljuk be őket, hanem európai körülmények közé, ha ezt megteremtettük, azután lehet arról szó, hogy azokat az embereket, akik mégis az utcán szeretnének maradni, valamilyen módon onnan eltávolítsuk.

Mi az álláspontja a fővárosi tömegrendezvényekrő? Ebben világbajnokságtól koncerten át amatőr futóversenyig minden lehet. Egy részét imádják az emberek, egy részét meg gyűlölik. Attól függően, hogy ki résztvevő, ki pedig elszenvedője a közlekedésben.

A nagyvárosi élet több toleranciával jár, mint egy másik településen való élet. Tolerálni kell ezeket. Az, hogy minden héten lezárják a fél belvárost futóversenyek miatt a nyári időszakban, kicsit eltúlzottnak tartom, de együtt kell tudni ezekkel élni. Azzal is együtt kell tudni élni, amikor a hétvégén átadják a hidakat a gyalogosoknak meg pikniket rendeznek. Azzal is együtt kell tudni élni, amikor fesztiválokat rendeznek és azok hangosak. Ilyen a nagyvárosi élet.

Aki nem szereti, költözzön kijjebb?

Ezt fogják mondani, amikor ezt meghallják. Igen, de azt se felejtsük el, hogy ezek miatt a rendezvények vagy a nagyvárosi élet pozitívumai miatt viszont az ingatlanárak baromi magasak, tehát lehet választani a vidéki csendes ház és az ugyanannyiba kerülő kis lakás között, amitől viszont tíz percre el lehet érni az összes infrastruktúrát.

Az Airbnb-vel, a befektetési céllal vásárolt ingatlanok vagy ilyen céllal épített ingatlanok ügyével a főpolgármesternek kell foglalkoznia?

Akkor kell foglalkozni ezekkel, ha az ingatlanárakat ez olyan mértékben torzítja, ami indokolja a beavatkozást. Egyszerűen Budapesten kilőttek az albérletárak, ezt mindenki tudja, már olyan mértéket értek el, hogy egy egygyerekes, egyszerű család kénytelen versenytárgyalásokba bocsátkozni, hogy egyáltalán albérlethez jusson, mert a gyerek miatt, főleg, mondjuk, egy kutya, vagy egy más kisállat miatt azonnal elhajtják. Egyszerűen annyira beszűkült a kínálat és akkora a kereslet, hogy ez elképesztő árakhoz vezetett. Ez egy piaci folyamat. Pont például a rövid távú szálláshelykiadás, az ismertebb nevén az Airbnb szolgáltatás egy olyan faktor, ami csökkenti a kínálatot. Nem szeretnénk az Airbnb-szolgáltatást korlátozni. Az Airbnb vagy ilyen jellegű szolgáltatások nagyon hasznosak a turizmusfejlesztésben, hasznot hoznak a városnak és hasznot hoznak az államnak, de valahogy mégis a nyereségességüket arányosítani kell a hosszú távú lakáskiadáshoz, az albérletárakhoz vagy az albérletkiadásból származó elérhető nyereséghez. Mi nem szeretnénk tovább adóztatni ezt a rövid távú szálláshely-szolgáltatást, sőt, inkább segíteni kellene nekik abban, hogy kevesebb adminisztrációs terhük legyen, viszont a hosszú távú lakáskiadást meg teljes mértékben mentesíteni kéne mindenféle adókötelezettség alól.

Tehát akinek nincs lakástulajdona és bérelni kényszerül, az, mondjuk, leírhassa az adó alapjából? Valami ilyen tekintetben?

Ez is egy megoldás, igen, tehát semmiféle személyi jövedelemadó-következménye ne legyen ennek a két magánszemély közötti, kiadó és magánszemély bérlő közötti szerződésnek, ezt szeretnénk. Ami a befektetési célú lakásépítést illeti, ott is be lehet avatkozni, ugyanis az történik, hogy bizonyos negyedekben a régi lakóházakat, társasházakat lebontják, azok helyén luxusingatlanokat építenek és ráérnek, egy csomó ezek közül üresen áll. Mi az olyan ingatlanokat, amelyek lakás célját szolgálják, de üresen állnak és cég tulajdonában vannak, magyarul befektetés részei, azokat megadóztatnánk.

Helyi adót vetnének ki rá?

Így van, egy új helyi adót kellene erre kitalálni, ne álljanak üresen ezek a lakások. A harmadik faktor, ami befolyásolja az árakat is, s ahol be lehetne avatkozni az albérletpiacon, az pedig a rengeteg diáknak, jellemzően felsőoktatási intézmények diákjainak az esete, nagy részük egyébként külföldi, akik idejönnek, felverik az árakat, tömegesen jelennek meg a szemeszterek elején. Én az új felsőoktatási hallgatói helyek kialakítását ahhoz kötném, hogy megfelelő mennyiségben állnak-e rendelkezésre kollégiumi férőhelyek. A kollégiumok építését támogatnánk.