Richard Quest.: Mielőtt Oroszországba ment volna, a magas rangú diplomata, Wang Yi, Budapestre látogatott, más országok mellett. Magyarország természetesen tagja az EU-nak és a NATO-nak is. A kritikusok szerint két kapura próbál játszani, ebben a konfliktusban. Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, mindig nagy öröm őt New Yorkban fogadni. Itt is van velem a miniszter. A kínai terv teljes szövegével kezdeném, illetve a kínai állásponttal a politikai megoldással kapcsolatban. Azzal kezdődik, hogy tiszteletben kell tartani minden ország szuverenitását. Ha ez a kiindulópont, akkor nem azt kell mondanunk, hogy Oroszország már megbukott a terv szerint?

Szijjártó Péter: Először is jó napot kívánok, nagyon köszönöm az ismételt meghívást, nagyon örülök, hogy ismét itt lehetek a műsorában. Amint Ön is mondta, a korábbi miniszter és jelenlegi államtanácsos, Wang Yi nem csak Magyarországra tett látogatást, mielőtt Moszkvába utazott volna, hanem Németországba, Franciaországba és Olaszországba is ellátogatott, tehát három európai uniós G7-es országba, és megtisztelő volt, hogy mi is szerepeltünk az útitervében, hiszen Kína fontos partner számunkra a kereskedelem és a beruházások tekintetében. Részben, de csak részben beszéltünk erről a béketervről, hiszen a látogatás hétfőn zajlott, és csupán most jelentették be az egyes pontokat. De azt elmondhatom, hogy teljesen egyetértek azzal, hogy a világ minden országának szuverenitását és területi integritását tiszteletben kell tartani. Méghozzá mindenkinek tiszteletben kell tartani. Úgy vélem, hogy ez nagyon fontos alappillére a nemzetközi politikának, vagy legalábbis a nemzetközi politika alappillére kellene, hogy legyen.

R.Q.: Ha ez a helyzet, akkor ebből nyilvánvalóan következik, hogy Ön elfogadja, hogy Oroszország megsértette Ukrajna szuverenitását.

Sz.P.: Ez nem kérdés. Az Orosz Föderáció megtámadta Ukrajnát, és mi, magyarok elítéljük ezt a támadást, elítéljük ezt a háborút, és egyértelmű, hogy kiállunk Ukrajna mellett, és felszólítunk mindenkit Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának tiszteletben tartására. Ez nem kérdés, ezt már nagyon sokszor elmondtam Önnek.

R.Q.: Így igaz. Miért utazott Belaruszba? Úgy értem milyen célt szolgál, hogy „vigaszt nyújtson” egy olyan országnak, amely része - ha úgy tetszik - az Ukrajna elleni orosz tengelynek?

Sz.P.: Tudja, mi Ukrajnával szomszédos ország vagyunk. A háború hatásai ránk nézve súlyosak és azonnaliak. Szomszédos országként aggódunk, hogy ez a háború eszkalálódhat és elhúzódhat mind földrajzi értelemben, mind pedig időben. Éppen ezért

arra kértem a partneremet, kollégámat, Belarusz külügyminiszterét, hogy tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely a háború elhúzódásához vagy eszkalálódásához vezetne.

Szomszédos országként ez rendkívül fontos számunkra, mert ha egy háború eszkalálódik, akkor ez az eszkalálódás nem az óceán túlpartján mutatkozik meg, vagy több ezer kilométerre odébb, hanem a szomszédságban. Mi szomszédos ország vagyunk, súlyos biztonsági aggályaink vannak a háború következtében, tehát számunkra nagyon fontos, hogy minden ország tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely magával hozhatja a háború eszkalációjának vagy elhúzódásának kockázatát.

R.Q.: Ha már az eszkalációról van szó! Ami a szankciókat illeti, az EU - megspórolom önnek, hogy kimondja - tudom, hogy Magyarország támogatott minden, az EU által előterjesztett szankciós intézkedést. Kimondtam, így Önnek már nem kell, Miniszter úr.

Sz.P.: Elnézést, Richard, nem akarom félbeszakítani, csak azt szeretném mondani, hogy mi nem támogatjuk magát a szankciós politikát. Csak nem vétóztunk. Nem gondoljuk, hogy a szankciós politika helyes, nem gondoljuk úgy, hogy a szankciók működnek, nem szeretjük a szankciókat. Nem támogatjuk azokat, de ez idáig egyetlen csomagot sem vétóztunk meg, talán így a legpontosabb, és elnézést, hogy félbeszakítottam.

R.Q.: Természetesen, értem az álláspontját. Akkor átfogalmazom a kérdésemet. Megvétózzák a tizediket, amikor szavazásra kerül sor?

Sz.P.: Nem, nem vétózunk, és el is mondom, miért nem. A csomaggal kapcsolatos megbeszélések során sikeresen kiharcoltunk minden olyan mentességet, amelyek által kikerültek azok a problémás kérdések a szankciók közül, amelyek számunkra fontosak. Például teljesen egyértelművé tettük, hogy soha nem támogatunk semmiféle szankciót, amely korlátozná a nukleáris együttműködést. Soha nem támogatunk olyan szankciót, amely korlátozná az olajszállítást Oroszországból Magyarországra, vagy a gázszállításokat. És mivel sikeresen kivetettük a csomagból azon kérdéseket, amelyek számunkra fontosak és amelyek Magyarország szempontjából létfontosságúak, ezért bár nem tetszik nekünk és nem is támogatjuk, de nem vétózzuk meg.

R.Q.: Rendben. Ha ez az a forgatókönyv, amellyel most szembesülünk, és azt látjuk, hogy különböző országok a katonai támogatás növelését javasolják, és értem, amit a miniszterelnöke szavaival kapcsolatban mondott, tehát akkor hogyan lehet ebből kikerülni, hogyan tudunk ebből kikerülni? Ha Oroszország nem vonul ki, és Ukrajna teljes szuverenitást követel minden ország szuverenitása alapján, akkor Ön szerint Magyarország hogyan tud olyan szerepet játszani, ami nem akadályozza Ukrajna sikeres, ha úgy tetszik, helyreállítását?

Sz.P.: Nézze, mi szomszédos ország vagyunk, ez köztudott. Szomszédos országként számunkra az azonnali tűzszünet és béke létfontosságú, és nem csak azért, mert szomszédok vagyunk, hanem azért is, mert magyarok halnak meg eben a háborúban. Nem vagyok benne biztos, Richard, hogy tudja-e, hogy jelentős magyar közösség él Ukrajna nyugati részén. A közösség tagjai nyilvánvalóan ukrán állampolgárok, tehát besorozzák őket az ukrán hadseregbe. Sokakat közülük a fronton vetnek be, és sajnos sokan közülük meghaltak. Tehát

egy olyan nemzetet képviselek, fogalmazzunk így, amelynek tagjai már meghaltak ebben a háborúban.

Tehát amikor az emberek életének megmentésére szólítunk fel, ajkkor ebből a nézőpontból adódik, hogy mi embereket veszítünk, és ott vagyunk a szomszédban. Hogyan lehet tehát békét teremteni? Mert ez volt a kérdése. Úgy vélem, a béke csak akkor jöhet létre, ha a konfliktusban részt vevők beszélnek egymással. Ezért van az, hogy amikor azt mondjuk, hogy a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani akkor azt azért tesszük, mert ha nincs kommunikáció, amennyiben a csatornákat elvágják, akkor még a béke reményét is feladjuk. Mert végső soron, és remélem, egyetért velem, hogy a háború a diplomácia kudarcát jelenti, míg a béke a diplomácia sikerét. Ezért kell megkettőzni a diplomáciai erőfeszítéseket.

R.Q.: Világos, de nézzük a következményeket. Először is, azoknak - ha úgy tetszik - magyaroknak, magyar származású ukrán állampolgároknak - nyilván minden, aki meghal - ez egyszerűen borzasztó. De az mozdította el – maga a tény, hogy vannak a magyar származásúak Ukrajnában - az Ön pártjának és kormányának álláspontját az ukrán védelem végrehajtása kapcsán?

Sz.P.: Megismételné kérem a kérdés második felét, mert nem hallottam jól, sajnálom.

R.Q.: Alapvetően azt kérdezem, hogy az, hogy vannak magyar származású emberek Ukrajnában, ez valamelyest megváltoztatta azt, ahogyan Önök Ukrajnára és annak védelmi erőfeszítéseire tekintenek?

Sz.P.: Ukrajnára megtámadott országként tekintünk.

Ukrajnára olyan országként tekintünk, amelynek területi integritását és szuverenitását megsértették.

Azonban a konfliktust brutálisnak látjuk, amelyben több száz, vagy akár több ezer ember veszíti életét napi szinten. Tehát szerintünk az első számú kötelesség most az emberéletek mentése. És emberéleteket nem lehet fegyverszállítmányokkal menteni, emberéleteket nem lehet szankciós rendszerekkel menteni emberéleteket csak a háború véget vetésével lehet menteni, amennyiben azonnali tűzszünetet érünk el, ha leülünk a tárgyalóasztalhoz, hogy megkezdődjenek a béketárgyalások, amelyeknek a végén valamilyen fenntartható békemegállapodást érnek el. Mi ezt mondjuk, és ezt reméljük. És ha tudunk segíteni, készen állunk rá.

R.Q.: És ez az, amit a legtöbb olyan ember mond, aki tudja, mi az a külpolitikai tárgyalás. Az utolsó kérdésem a következő: az Ön és a kormánya véleménye szerint a béketárgyalások során ez szuverenitási garanciákat jelent Ukrajna számára a jövőre nézve - de ami talán még fontosabb – vagy visszatérést is a 2022-es vagy 2014-es Krím előtti szuverenitási határokhoz? Melyiket helyeselnék?

Sz.P.: Nos, már a beszélgetésünk elején elmondtam, hogy mi minden ország területi integritásának és szuverenitásának tisztelete mellett állunk, tehát reméljük, hogy egy fenntartható béke valósulhat meg, amelyben Ukrajna garanciákat kap a szuverenitására vonatkozóan. Ez nem kérdés.

R.Q.: Uram, hálás vagyok Önnek. Gyakran beszélünk, és nagyon sok téma van még amelyről beszélnünk kellene, és örömmel fogja hallani, hogy a következő két hónap során Budapestre látogatok majd…

Sz.P.: Ugyan már, ezt ígérgeti nekem már vagy két éve, úgyhogy kérem, most tartsa be…

R.Q.: Megvannak a dátumok – a World of Wonder Budapestről jelentkezik majd, tehát majd jelentkezem én is. Nagyon köszönöm.

Sz.P.: Viszontlátásra.

R.Q.: A miniszter arról beszélt, hogy ellenzi a szankciók alapgondolatát - szerinte azok nem működnek. Hamarosan érkezik az amerikai pénzügyminiszter-helyettes, Wally Adeyemo, aki majd az orosz szankciókról beszél.