Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala engedélyezte a Richter készítménye, a Vraylar használatát a major depressziós betegek kiegészítő kezelésére. Ez a hír mit jelent pontosan?

Nagyon vártuk ezt a hírt, ezzel válik teljessé ennek a készítménynek a felhasználási köre. Egy nagyon nagy forgalmú, sikeres pszichiátriai terápiás területen használt készítményről van szó. Akut skizofréniában kezdték el használni hét évvel ezelőtt Amerikában ezt a magyar felfedezést, és most már nemcsak skizofréniában, hanem bipoláris betegségben, bipoláris depresszióban és immár major depresszióban is használható lesz.

Ez olyan, minthogyha egy másik gyógyszert engedélyeztek volna? Mert ez egy másik betegség?

Nagyságrendjét tekintve olyan lesz, igen, ez egy kapcsolódó, de kétségkívül elkülönülő betegségcsoport, tünetcsoport az eddigiekhez képest. Ez azt jelenti ez a gyógysze, most már egy teljes skizofrén és depressziós spektrumon használható lesz.

Ez a gyógyszer, aminek a molekulája a cariprazine?

Így hívják a hatóanyagot.

Magyar fejlesztés, ezt itt találták ki a Richternél.

Húsz évvel ezelőtt szintetizálták a kollégáim a Gyömrői úton, és nagyon büszkék vagyunk rá, hiszen ez az első és eddig egyetlen magyar találmány, gyógyszermolekula, amelyet az amerikai hatóság engedélyezett.

Ez egy ritka dolog, hogy egy közép-kelet-európai fejlesztést úgy engedélyeznek, hogy most már majdnem mindenhol, a nagy piacokon elérhető?

Mondhatni egyedülálló a gyógyszeripar modern kori történetében ez a jelenség, és nagyon büszkék is vagyunk rá, hogy ez a Richterből származik. Annál is inkább, mert az elmúlt harminc évben nagyon ritka az a magyar gazdaságban, amikor jogdíjat kapunk valami olyan után, ami itt lett szabadalmaztatva és itt lett kifejlesztve, hazai szellemi bázison. A fordítottja sokkal jellemzőbb, amikor mi fizetünk jogdíjakat, kamatokat, mindenféle jogcímeken áramlik a deviza kifelé. Ebben a mai szorult makrogazdasági helyzetben annak a több százmillió dolláros bevételnek különös jelentősége van, amit a Richter ezen a csatornán szerezni tud a hazai gazdaság számára.

2029-ben jár le a szabadalmi védelem. Ezzel a kiterjesztéssel a gyógyszer bevételi potenciálja hogyan alakul?

Kiszélesedik azon betegeknek a köre, akiknek felírható ez a készítmény, akiket meg lehet vele gyógyítani. Ez az Egyesült Államokra érvényes, az ottani hatóság ismerte el ezt az alkalmazási lehetőséget. Európában skizofréniában használják ezt a szert, így Magyarországon is.

Van ilyen értelemben összefüggés az amerikai piac meg összes többi piac között? Ha ott major depresszió kiegészítő kezelésére is engedélyezik, akkor várható, hogy ezt máshol is fogják ugyanerre engedélyezni?

Erősödik az együttműködés a különböző hatóságok között, de azért ilyen közvetlen összefüggés nincs. Klinikai vizsgálatokat kellene végzeni ezzel a molekulával máshol is ahhoz, hogy ebben az indikációban elfogadják, de ezt nem fogjuk kezdeményezni, ezt nem fogjuk forszírozni. Japánban fut jelenleg klinikai vizsgálat cariprazine-nal, éppen azért, hogy az ottani piacon is skizofréniában el tudjuk majd indítani, de további terveink ezzel a molekulával nincsenek. Az erőinket most már a következő fejlesztésre összpontosítjuk.

Mennyi egy molekula életciklusa körülbelül? A kifejlesztéstől kezdve a pénztermelő képessége végéig tart, amíg le nem jár a szabadalom?

Addig tart, amíg le nem jár a szabadalom és meg nem jelennek a generikus készítmények. Akár húsz év is lehet ez a szabadalmi periódus, de a fejlesztési időszak ezzel átfedésben van. Amíg piacon van a készítmény, az egyáltalán nem húsz év, a szabadalmaztatás nem a piacra vezetéskor történik meg, hanem sokkal előbb. Így történt ez a cariprazine esetében is. 2004-ben születtek az első szabadalmak, és aztán 2016-ban került piacra, nagyjából 13-14 éve van arra, hogy visszakeresse a befektetett erőforrásokat.

Mindent szabadalmaztatni kell, amit kifejlesztenek a kutatók? Hogy van ez a gyógyszeriparban?

Nem kell mindent szabadalmaztatni. Azt kell szabadalmaztatni, aminek újdonságértéke van és ezt kell bizonyítani többek között a szabadalmi eljárásban.

Mikor látszott először, hogy a cariprazine ekkora utat fog bejárni? Első pillanatban látták a szabadalomnál?

Nagyon érdekes, hogy a cariprazine megjelenésekor már 12 generikus készítmény volt a piacon skizofrénia és bipoláris betegségek ellen. Mondhatná azt is az ember, hogy mit keres ott még egy fejlesztés? Jellemző, hogy amikor 12 készítmény van valamire, akkor egyik sem jó igazán rá.

Mert mindenki próbálkozik?

Mindenki csak erőlködik, de egyik sem tudja azt, amit kellene tudni és a cariprazine ezért tudott ekkorát robbanni, mert partnerünk nagyon komoly terápiás területi ismeretekkel és kereskedelmi képességgel rendelkezik.

Milyen fejlesztésekkel készülnek ezen a területen 2029 utánra?

A cariprazine fejlesztése és az ezzel kapcsolatos piaci munka során olyan tapasztalatokat gyűjtöttünk össze, amelyek alapján képesek leszünk egy követő molekulát piacra vinni a 2030-as években. Ezzel kapcsolatos terveink pozitív visszhangra, érdeklődésre találtak a partnerünknél, az AbbVie-nél is, ami az egyik legnagyobb gyógyszeripari vállalat a világon. Ennek lett az eredménye ez a márciusi kutatás-fejlesztési megállapodás, ami tulajdonképpen arra vonatkozik, hogy ezeket a tapasztalatokat, adatokat, tudáshalmazt egyesítve megkíséreljük egy következő molekula kifejlesztését, ami az alkalmazási kört tekintve egy hasonló, de szélesebb, kicsit más betegség körére célozna.

A követő molekula azt jelenti, hogy ehhez a molekulához valamilyen szerkezeti köze van, vagy ez csak egy elnevezés?

Kémiai értelemben és farmakológiai támadáspont tekintetében is rokon vele, hiszen a dopamin csatornával függ össze a hatásmechanizmusa a cariprazine-nak is és a követő molekulának is. Ennél részletesebben nem akarnék erről most beszélni.

Tőzsdei cég és vannak versenytársak.

Erről van szó, ugyanakkor a neuropszichiátria, mint terápiás fókusz, megmarad továbbra is.

Az idei üzleti eredményben a cariprazine-nak, vagyis a Vraylarnak mekkora volt a szerepe, ezt látják-e már?

Az AbbVie, partnerünk várhatóan több mint kétmilliárdot képes lesz az Egyesült Államokban elérni, minden jel erre mutat, aminek az a következménye, hogy a jogdíjbevételek, amiket onnan kapunk, a négyszázmillió dolláros nagyságrendet el tudják érni.

Összesítették-e már, hogy melyik piacról, mennyi bevétele van ennek a molekulának? Nem minden piacon Vrylarnak hívják valószínűleg a készítményt, amit előállítanak belőle.

Sőt, csak az amerikai piacon hívják így, de nem is olyan fontos, hogy hogyan hívják, a lényeg valóban a hatóanyag. Az amerikai piac ebben a tekintetben kiemelkedik, mind az árak, mind a volumen tekintetében, és ez utóbbinak köze van az indikációs kör ilyen széles voltához is. A többi, az európai vagy közel-keleti piacok nem tudnak nagyságrendileg sem ide elérni.

Azért nem, mert Amerikában többféle indikációban is alkalmas? Vagy Amerikában több az ilyen típusú betegséggel diagnosztizált ember? Más az orvoshoz fordulás kultúrája?

Az egyik oka az, hogy szélesebb az indikációs kör, itt már négy betegségtípusra alkalmazható, a másik oka pedig egyszerűen azzal függ össze, hogy az árak az Egyesült Államokok olyanok, hogy az innovációt sokkal jobban elismerik, mint a világ többi részén. Ennek az a következménye, hogy minden innovatív cég Amerikában keresi elsősorban a megtérülést a molekulájának. Ennek az is a következménye, hogy abban az esetben, ha nem sikerül Amerikában bevezetni egy molekulát, nem valószínű, hogy meg tud térülni egy ilyen óriási befektetés. De az is a másik oldala a jelenségnek, hogy Amerika finanszírozza az innovatív terápiák fejlesztését globálisan.

Úgy finanszírozza, hogy ott a betegek, meg a biztosítóik ezért az innovatív termékért többet fizetnek, amikor fölírja az orvos?

Igen, így finanszírozza, a biztosítók, a betegek és különböző közvetítő funkciót ellátó intézmények összességében többet fizetnek, mint az európai társaik.

Ennek az a magyarázata, hogy ott azt szeretnék, ha a páciens minél hamarabb meggyógyulna és visszamehetne normálisan dolgozni?

Az életminőségre helyezett nagyobb hangsúly lehet az ok, de ilyen társadalmi, szociológiai elemzésbe most nem tudok bonyolódni. Ez a gyógyszeripar, a gyógyszerpiac egészére és nemcsak a pszichiátriára érvényes megállapítás.

Amerikában is foglalkoznak orvoslátogatással, vagy azt az ottani partnerük csinálja? Mert nyilván akkor írnak föl egy gyógyszert, hogyha az ottani orvos tudja, hogy ez létezik.

Igen, a gyógyszerismertetés nagyon lényeges összetevője ennek az egész egyenletnek, és valóban, a partnerünk az, aki ezt ott elvégzi. Többek között ennek a sikere támasztja alá vagy alapozza meg azt a teljesítményt, amit ez a molekula képes nyújtani Amerikában. Gondoljunk csak arra, 2021-ben ez már a századik legnagyobb forgalmú készítmény volt a világban. Magyar gyógyszer a top 200-as listán sem volt soha, nemhogy a századik helyen.

Ezt magyar gyógyszerként könyvelik el?

Nem biztos, hogy mindenkiben tudatosul, hogy pontosan hol és milyen lépések történtek azzal a készítménnyel, amit beszed. De a dobozra rá van írva, úgyhogy ha valaki nagyon megnézi, akkor látni fogja.

Melyik piacon milyen termékkel vannak erősen jelen?

A világ a mi szempontunkból elég nagy. Afrikán kívül az egész földgolyót lefedjük. Száz országban vagyunk a termékeinkkel. Ezek közül ötven országban fizikailag is, kereskedelmi csapattal is jelen vagyunk. A legszélesebb kört a nőgyógyászati területen tudjuk lefedni. Ez az a portfoliónk, ami valóban globális portfolió, partnereken keresztül vagy saját csapattal, de majdnem minden országba el tudjuk juttatni a nőgyógyászati készítményeinket. Van egy szűkebb terület, a volt KGST-piac, ahol az alapellátásban vagyunk kiemelkedően erősek, de azért a nőgyógyászat itt is elkezdett egyre fontosabbá válni. Nőgyógyászati piacon, például, elsők vagyunk most már Portugáliában is, Spanyolországban is, Magyarországon természetesen, másodikak Oroszországban és jó néhány európai uniós piacon, kisebb országokban. Én azt várom és a célunk nem más, mint az évtized végére a földrajzi Európában, ami tartalmazza a posztszovjet térséget is, elsők legyünk a nőgyógyászati piacon.

Mi számít nőgyógyászati piacnak? Ebbe a civil beleért a fogamzásgátlástól a méhmióma kezeléséig mindent.

Korábban egy olyan egyszerű definíciót adtunk magunknak, hogy minden, amit a nőgyógyász felír vagy ajánl, az a nőgyógyászati portfolió terjedelmébe tartozik. Ma már lehet, hogy ennél tágabb fogalmat is odaképzelhetünk, hiszen egyre népszerűbbek a viselhető eszközök vagy az olyan megoldások, amikhez patikában nőgyógyász közvetítése nélkül jut hozzá a páciens, vagy nem is biztos, hogy páciens, hiszen nem betegek a mi vevőink feltétlenül, a hölgyek, akik a richteres készítményeket alkalmazzák.

Mi számít a bioszimiláris készítménynek? Mert a Richternek van egy ilyen portfoliója is.

Biotechnológiai készítményeknek azt nevezzük, amikor nem a vegyész szintetizálja a laborban a gyógyszermolekulát, hanem egy élő szervezet, általában baktérium vagy sok esetben emlős sejt választja ki, expresszálja. Ezek nagy molekulák, nagy fehérjék, amiket nem tudunk darabokból összerakni, és a biotechnológiai készítménynek ez a sajátossága, ez a nagy molekulás vonása az oka annak is, hogy jellemzően ezeket injekciós készítmények formájában találják meg a betegek, a gyomorsav lebontja ezeket a fehérjéket. Egyelőre tablettaként keressük ennek is a lehetőségeit, hogy a jövőben hogyan lehet praktikusabb adagolási módszereket találni, de pillanatnyilag jellemzően intravénás készítményekről beszélünk.

Ezek is egy speciális betegségcsoportra vannak fejlesztve?

Többnyire az onkológiai, vagyis a rákellenes készítmények tartoznak ebbe a körbe, de például az a része a gyógyszereknek, amivel mi foglalkozunk, inkább a reumatológiai – csontritkulás, ízületi – betegségekkel kapcsolatos terápiákra céloznak. Ebben a körben a legfontosabb készítményünk éppen az elmúlt egy évben érte el a százmillió eurós forgalmat globálisan. Ezt is öt kontinensen lehet kapni. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy így fel tudott futni. A Richter történetében nagyon kevés ilyen készítmény van, amit mi gyártunk, miénk és százmillió eurós nagyságrendben tudjuk értékesíteni.

Bioszimiláris készítményeknél az igényre fejlesztik magát a készítményt?

A bioszimiláris azt jelenti, hogy másolata egy meglévő biotechnológiai eredeti molekulának. Miért van szükség másolatokra? Ugyanazért, amiért a kismolekulás világban is szükség volt. A gyógyszerkasszák egyre nagyobb terhet viselnek a biologikumok miatt, egyre több olyan elsősorban onkológiai felhasználás van, ami elviszi a kasszának a nagyon jelentős részét, harmadát akár, közel felét. Magyarországon is ez a helyzet, és ez a kevés készítmény ilyen nagy finanszírozási igénnyel azt vonja maga után, hogy ezeknek a szabadalmi lejárata után meg kell oldani a kínálatát. Ezt célozza a bioszimiláris fejlesztés, például a csontritkulás elleni készítményünk is éppen ilyen. Lejárt 2019-ben a szabadalma az adott készítménynek, amit egy innovatív amerikai gyártó fejlesztett és értékesített. Ennek a kópiáját gyártja le a Richter, tehermentesítve ezzel a gyógyszerkasszákat világméretekben. Nem látok más megoldást a költségvetési nyomás ezen szintjét látva, minthogy lecseréljük ezeket a nagyon drága biologikumokat ezeknek a biohasonló változatával.

Elméletileg bármi biologikum lecserélhető egy biohasonló változatra?

Amint a szabadalma lejárt, nincs kizárva, hogy lecserélhető legyen.

Ki fog fejleszteni, ha mindent le lehet majd cserélni? Az fog fejleszteni, akinek a legjobb ötlete van? Vagy mindenki meg fogja várni, hogy hátha lejár a másiké, és akkor én elkezdem majd biohasonló termékként gyártani?

Vannak cégek, amelyek arra specializálódnak, hogy a szabadalmi lejárat után kezdjenek el piacra lépni a már nem exkluzív piaci helyzetben, amikor nemcsak egy gyártó hozhatja azt a terméket, hanem több is. Ezek tipikusan a kismolekulás világban a generikus cégek. Ezek azok a gyógyszerek, amikkel a legtöbb ember a legtöbb helyzetben találkozik, hiszen az alapellátásban tipikusan ezek dominálnak.

Ha nem ezek dominálnának, valószínűleg felfordulna a kassza.

Finanszírozhatatlanná válna azonnal az egész egészségügy, mindenhol.

Miért tudták megtartani a KGST-piacot vagy annak legalább egy részét? Hajdanán csomó cégünk érdekelt volt a KGST-piacokon, ma már nagyon kevés.

Ezek a piacok nagyon jelentős potenciállal rendelkeznek ma is néhány cég életében, a Richter is ilyen. Komoly döntés volt, amit annak idején, 1998-ban, az orosz válság közepette Bogsch Erik akkori vezérigazgató vezetésével hoztak, hogy a nehézségek ellenére ragaszkodnak ahhoz az orosz piachoz, amit addig több mint negyven éven keresztül építettek. Szerintem az a pillanat volt az, ami ma is lehetővé teszi, hogy az ottani beágyazottságunk olyan versenyelőnyt biztosítson, amit nagyon sok más cég nem tud már kiaknázni, mert akkor kivonult.

A beágyazottság azt jelenti, hogy ott saját cégeik vannak?

Ezek saját, százszázalékos tulajdonban lévő jogi egységek. Egy kereskedelmi hálózatra kell gondolni, illetve egy olyan gyártókapacitásra, amit azóta hoztunk létre.

Ez ott gyárt helyben, az ottani szabályok szerint, ottani munkaerővel, ottani fizetőeszközökkel és abból termel?

Igen, de itthonról származó technológiával, Magyarországról származó hatóanyaggal és hazai orvosi, törzskönyvezési szabadalmi, satöbbi, tudással.

A Q3-ig a piaci várakozásokat felülmúló eredményeket közölt a Richter. Nincs még vége az évnek. Látják, hogy körülbelül milyen lesz a teljes év teljesítménye?

Hasonlóan folytatódott a negyedik negyedév is, mint amilyen az azt megelőző kettő volt, az elsőt inkább külön kezelném, mert ott egy nagyon komoly törés következett be a folyamatokban.

Február 24.?

Február 24-én leállt az ukrán szállítás egy időre, illetve az árfolyamok is szanaszét mentek. Az egy nagyon nehéz pillanat volt nekünk az idén.

De amikor február 24-én látták, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát és elindulnak mindenfelé az árfolyamok, akkor abból milyen következtetéseket lehetett leszűrni? A vállalatok kint voltak, az emberek kint voltak, a hatóanyag ment, mit csináltak?

Azt a négy dolgot figyeltük, amit mindig figyelünk ilyenkor, amit a Covid elején is figyeltem, mi van az emberekkel, mi van a folyamatainkkal, mi van a vevőinkkel és mi van a pénzzel. Ezt a négy dolgot néztük, és végül mindegyikkel volt valami, de aztán mindegyikkel kapcsolatban sikerült leküzdeni a nehézséget, nem azonnal, de néhány hónap alatt, és volt, ami aztán megint elromlott. Folyamatos menedzsmentet és folyamatos figyelmet igényelt az orosz–ukrán háború okozta megváltozott egész helyzet.

Mikor látták, hogy a dolog egyenesbe fog jönni? A harmadik negyedévben?

Nem minden jött egyenesbe egyszerre. Úgy emlékszem, hogy a pénz oldódott meg a legkönnyebben. Egyáltalán nem volt biztos, hogy tudunk devizát váltani, egyáltalán nem volt biztos, hogy tudunk devizát utalni. Az sem volt biztos, hogy a vevőink tudnak majd fizetni ebben az új gazdasági szankciós, illetve orosz belső feltételrendszerben. Ne felejtsük el, hogy nagyon hamar recesszió alakult ki az orosz gazdaságban, ezeket mind rendezni kellett, de viszonylag rövid úton tisztázódott ez a helyzet.

Mindenki tudott fizetni? Rendben mentek az utalások?

Végül igen. Nem automatikusan, de megtaláltuk a módját annak, hogy jogszerűen, korrekten hogyan lehet ezt lebonyolítani ebben a megváltozott környezetben is.

Oroszországban és Ukrajnában ugyanez a helyzet? Háborús országokról van szó, kiegyenlítik a számlákat a Richter felé határidőre?

Igen. Fontos megjegyezni, hogy szankciók nem sújtják közvetlenül a gyógyszerpiaci működést, gyártást, értékesítést. Elvileg nem kéne semminek történni, gondolhatná valaki, aki messziről figyeli az eseményeket. Sokkal bonyolultabb volt közelről látva ez az egész, de a válasz röviden az, hogy a kintlévőségeinkkel semmiféle probléma nem volt az idén.

A gyártási folyamatok is, amik kint működnek, ugyanolyan intenzitással mennek?

Nem lenne teljesen őszinte, ha azt mondanám, hogy pontosan ugyanolyan intenzitással. Kicsit lejjebb kapcsolt az ottani üzem, hiszen nem tudtuk megbecsülni, hogy a forgalom hogyan fog alakulni. Óvatosabbak voltunk, kisebb készletekkel dolgoztunk az orosz relációban az idén. Utólag visszatekintve nem igazolódtak be az ottani gazdasági vásárlóerő-csökkenéssel kapcsolatos félelmeink. Fogyott nagyjából az a mennyiség, ami egy normál évben szokott.

Az árak változtak? Nyilván háborúban minden fölfelé megy.

Így történt ez ott is. Két számjegyű áremelkedés következett be a gyógyszerpiacon még márciusban, és aztán ez így is maradt. Ne felejtsük el, az infláció Oroszországban is elég számottevő. Nem akkora, mint itt, hiszen az energiahelyzet teljesen más, érthető okokból.

Az emberek, akiket a Richter foglalkoztat, rendben vannak? Azt mondta, hogy őket is figyelni kellett.

Őket is figyelni kellett, elsősorban az ukrán kollégáinkat, több mint 200 emberről beszélünk, azokat is közülük, akik menekültek és azokat is, akik ott maradtak, szerencsére biztonságban vannak jelenleg és folytatják a munkát, ami egészen elképesztő hősies helytállást feltételez egy ilyen időszakban.

Konkrét számokról még nem beszéltünk. Az Egyesült Államok és Oroszország a két legnagyobb bevételű régió, ezt látjuk. Innen mennyi pénze jön a Richternek?

Éves szinten körülbelül 700 millió euróról beszélünk. Nagyságrendet mondok, mert az idei év még nem ért véget és majd február végén fogjuk megtudni, hogy pontosan hogyan zártunk.

Az ottani bevételek nvekedése párhuzamosan megy?

Az elmúlt hat évben az amerikai növekedés lényegesen ütemesebb volt, mint az orosz, és ennek az volt részben a mögöttes oka, hogy az orosz piacon a rubel leértékelődése folyamatos eróziót okozott. Ez az idén megfordult. Sajátos helyzet van, a rubel felértékelődött a háborúban, ami nem a háborúnak köszönhető vagy legfeljebb nagyon áttételesen, hanem az energiapiaci felfordulásnak. Oroszország nettó exportőr és rengeteg energiahordozóból származó devizás bevétele van, miközben az a tőkeexport, amit korábban nagyüzemben művelt, ma már nem lehetséges a szankciós politikák következtében. Ennek az az eredménye, hogy nagyon sok devizája van Oroszországnak, halmozódik, így a rubel is nagyon erős, és ez nekünk az orosz bevételeinket fölfelé vitte az elmúlt kilenc hónapban.

Azt látják, hogy árfolyamhatások nélkül amekkora lett volna a Richter bevételnövekedése eddig?

Látjuk, igen, és az eredetileg megcélzott körülbelül 10 százalékos ütemet tartani tudtuk. Az első kilenc hónapban bő 12 százalék volt a növekedés üteme.

Ez a jelenlegi termékportfólióval egy természetes növekedési ütem?

A tíz százalék, amit megcéloztunk, egy ambiciózus cél volt. Ebben a környezetben, ami végül kialakult idén, azt kell mondanom, nagyon elégedettek lehetünk azzal az eredménnyel, amit idáig tudtunk hozni. Ez a kollégáim részéről egy hatalmas erőfeszítés eredménye.

Hol van a Richter Gedeon Nyrt. a világ gyógyszeripari piacában? Itt nálunk mindenki ismeri, azt gondoljuk róla, hogy egy multicég.

Multicégnek multicég vagyunk, bár lehet, hogy a tankönyvi definíciónak nem mindenben felelünk meg, magyar viszonylatban ez egy nagyvállalat. Világviszonylatban inkább egy középvállalatnak felelünk meg. Talán ráférünk a top 200-as lista végére, ott lehetünk az utolsó húszban szerintem, ezért is nagyon nagy szó, hogy a legfontosabb készítményünk, a cariprazine századik tudott lenni a legnagyobb forgalmú gyógyszerek listáján.

Forgalom teszi a vállalatot big pharmává, vagy ha van olyan egyedi készítménye, ami nagyon elöl van valahol?

Attól nem lesz még az, gondoljunk csak a Modernára, ami a vakcina időszakában, az oltások évében, 2021-ben nagyon felfutott, harmadik lett ezen a bizonyos listán és az első helyet természetesen a másik népszerű oltóanyag gyártója foglalja el. Szóval nem lesz attól big pharma még senki, de a forgalom, általában a teljes vállalat árbevétele az, ami alapján ezt a rangsort elkészítik.

A Covid-ellenes készítményekbe való beszállás, az emlékeim szerint inkább vitt a Richtertől annak idején, amikor azt fejleszteni kellett. Ezzel most hogyan állnak?

Inkább nullásnak mondanám magunkat ebben a tekintetben. Nagyon fontos nekünk az, hogy ilyen helyzetekben a magyar gazdaság és a magyar társadalom érdekében mozgósítsuk az erőforrásainkat és a tudásunkat, így tettünk 2020-ban is, amikor elindult a remdesivir fejlesztése nálunk. Pénzügyileg nem volt jelentős fejlesztési projekt nálunk, semmilyen irányban.

A vakcinagyártás egy teljesen másik pálya. Abban a Richter akkor semmilyen szinten nem vesz részt?

Vírussal nem tudunk dolgozni és ez korlátot szab az ambícióinknak, mind az adenovírus alapú vakcinák, mind az elölt vírus alapúak esetében ez egy gátat jelentett. Most már kevésbé akut a kérdés, egyelőre nem foglalkozunk ezzel a témával mélyebben.

A kutatástevékenységi fejlesztésük hogyan alakult ebben a bonyolult időszakban?

Az elmúlt néhány év semmi esetre sem mondható normál, business as usual körülménynek. Ennek ellenére tovább tudtuk idén növelni a kutatás-fejlesztési erőfejlesztéseinket. Ez a ráfordításaink szintjén is látható. Több olyan klinikai vizsgálatunk fut, ami nagyon komoly pénzügyi és szellemi erőfeszítést igényel. Azt remélem, hogy ezek a befektetések még az évtized vége előtt termőre fognak tudni fordulni és meglesz annak a hozadéka, hogy Kelet-Közép-Európa legnagyobb innovációs bázisát működtetjük.

Itt a bevételből elkülönített rész százalékában lehet azt jól megmondani, hogy mennyi egy gyógyszergyárnál az elegendő kutatás-fejlesztési pénz? Vagy valami más mérőszám van erre?

Ez a leggyakrabban alkalmazott megközelítés. Ugyanakkor óvnék attól, hogy az input felől közelítsük ezt meg feltétlenül, hiszen nem az számít, hogy mennyit teszünk bele, hanem hogy mit veszünk ki belőle. Azért ezen az oldalon is elégedettek lehetünk. Azok a mérföldkövek, amik a K+F projektjeinkben magunk elé voltak tűzve az idén, nagyon nagy arányban teljesülni tudtak.

A fő termékportfólióban kell elképzelni ezeket a fejlesztéseket? Központi idegrendszer, nőgyógyászat, bioszimiláris termékek?

Így van, ezek azok a területek, ahol különös szakértelemmel és különösen jó adottságokkal rendelkezünk. Már sok beruházás történt ezekbe a területekbe, legyen az fizikai infrastruktúra vagy maga a termékportfólió, vagy akár a kereskedelmi hálózat. Így itt számolhatunk komoly megtérüléssel, ezért ide összpontosítjuk ezeket az anyagi ráfordításokat is.

Amikor egy gyógyszergyár fizikai infrastruktúrát épít, az magyarul azt jelenti, hogy új gyáregységet hoz létre valahol az országban?

Igen, gyáregység, labor, kiszolgáló funkciók. Nagyon jellemző ebben az iparágban, hogy nehezen átjárhatók egymás között ezek a létesítmények. Ha megépítünk valamit egy bizonyos termékkör vagy egy bizonyos technológia számára, akkor azt nagyon nehéz, nagyon nagy költség és még több idő átforgatni egy másik technológia érdekében. Ezért is van, amit az előbb mondtam arról, hogy vírussal nem tudunk dolgozni. Évekig tart egy-egy ilyen létesítménynek a szakszerű és az előírásoknak megfelelő felépítése.

Hogyan kell kiszámolni a Richter Gedeon Nyrt. nemzetgazdasági hozzájárulását? A Richteré mennyi?

A Richteré sokkal nagyobb, mint ami a statisztikai adatokból látszik, hiszen mi arról vagyunk meggyőződve, hogy nekünk világszínvonalon kell alkotni. A világpiaci versenyben kell tudnunk helytállni, de mindezt úgy tesszük, hogy ennek a helytállásnak a hasznát a hazai gazdaság és a hazai szakmai közösség javára fordítjuk. Itt teremtünk munkahelyeket. A jelszavunk is az, hogy itt élünk, itt kutatunk, itt fejlesztünk. Ez a külföldön megtermelt profit visszaforgatása a hazai infrastruktúrába, a hazai magas hozzáadott értékű munkahelyekbe, a hazai szellemi és innovációs környezetbe, hátországba. Ez adja, úgy gondolom, a Richter valódi hatását a hazai gazdaságra.

Hogyan kell elképzelni a Richter innovációs hátországát? Ott van a Richter Gedeon Gyógyszergyár, a laboratóriumai, de vannak még mögötte mások? Egyetemek, kutatólaboratóriumok, kutatóhálózat, Tudományos Akadémia?

Ma már azt mondják sokan, hogy a nagy cégek nem egymással versenyeznek, hanem ökoszisztémák versenyeznek egymással, vagyis a cégek és a körülöttük felépült gazdasági, tudományos, üzleti, innovációs közeg, és ide tartoznak kétségkívül az egyetemek is és mindazok a tudásközpontok, tudásintenzív, akár kisebb vállalatok, ahonnan azok a gondolatok, felfedezések szárba tudnak szökkenni, amit aztán ipari mértékben egy gyógyszergyár tud termőre fordítani.

A kisebb laboratóriumok bekopogtathatnak a Richterhez azzal, hogy van egy ötletem, de nem tudom megcsinálni, mert nincs olyan környezetem hozzá, csináljuk meg?

Rendszeresen előfordul, hogy akár a technológiai képesség, akár a pénzügyi erő hiányzik ahhoz, hogy folytatódni tudjon egy ígéretes kezdeményezés. Nagyon sok ilyen megkeresést kapunk.

A Richter Gedeon Nyrt. egy részvénytársaság. A menedzsmentje itthon dolgozik. Ennek mi a jelentősége? Bárki vehet Richter-részvényt.

Remélem, hogy vesznek is. Tulajdonosainknak túlnyomó része külföldi. Most az amerikai részvényesek súlya dominál. Korábban a kontinentális eredetű alapok, befektetők voltak nagyobb számban, és körülbelül egyharmad részben hazai részvényesünk van. A menedzsment valóban magyar, és úgy gondolom, hogy ez nagyon fontos a stratégiai függetlenség szempontjából. Itt alkotjuk meg a stratégiánkat, itt döntünk fontos kérdésekről a cég jövőjét illetően, azt, hogy hol, mit és kivel gyártunk, fejlesztünk, értékesítünk.

Azt mondta, hogy a részvényesek jelentős része amerikai. Például egy ilyen engedély, amikor a Vraylart kiterjesztik, az egy Richter-részvény értékéhez mennyit tesz hozzá?

Részvényelemző sosem voltam, de én úgy láttam, hogy nagyon pozitív fogadtatása volt ennek a hírnek. Szerintem nem érti félre az a helyzetet, aki azt látja, hogy a következő években nagyon jelentős többletbevételt generálhat ez a fejlemény, elsősorban az AbbVie-nél és következményesen nálunk is.

Ilyenkor a versenytársakat is figyelni kell, akik ugyanerre a betegségcsoportra fejlesztenek gyógyszert, vagy amíg a szabadalom 2029-ben le nem jár, addig ez egy nyugodt pálya?

Nyugodtabb pálya, mert ezt a molekulát a versenytársak nem hozhatják piacra, de azért ennek a betegségnek a kezelésére már nagyon sok meglévő terápiás megoldás van. Más kérdés, hogy egyik sem kielégítő, azért a pszichiáterek, a felírók folyamatosan keresik az alternatív lehetőségeket és most megtalálhatják.

Milyen fejlesztéseket terveznek speciálisan európai piacra?

Európában elsősorban a nőgyógyászati, illetve a bioszimiláris pipeline-ból tervezünk piacra hozni. Jövőre éppenséggel a nőgyógyászati vonal lesz az erősebb, hiszen két olyan készítmény felfuttatása is folyamatban van, amiben húsz éve nem láttak innovációt nőgyógyászok. Egyre inkább arról vagyunk ismertek ezekben a körökben, hogy a Richter az, aki képes a nőgyógyászati terápiás megoldásokba innovációt hozni. Az egyik egy fogamzásgátló kombináció, a másik pedig egy olyan mióma elleni szer, amit reményeink szerint majd endometriózisban is alkalmazni lehet. A jövő év tavaszán, a második negyedévben várható ezzel kapcsolatos hír. Én nagyon bízom abban, hogy sikerül áttörést elérnünk, mert mindig is feltett szándékunk volt, hogy ezeket a betegségeket sebészeti beavatkozás nélkül meg lehessen gyógyítani.

Egy országban kell, valamelyik nagyban, erre engedélyt kapni, egy uniós engedélyezési folyamaton kell átmenni, és ha az megvan, akkor az mindenkire érvényes? Melyik az út?

Az unióban a központi eljárás az, ami célravezetőbb. Ez sok adminisztrációt meg tud spórolni. Itt viszont el kell azt mondani, hogy sajnos ezt követően az árazási folyamatok, illetve a társadalombiztosítási befogadás folyamata országonként eltérő és még nagyon sok munkát és nagyon sok időt vesz igénybe, mire mindenhova el tud jutni a készítmény.

A társadalombiztosítási befogadási folyamatokat ugyanúgy klinikai vizsgálatokkal kell megtámasztani, vagy ez már egy adminisztratív folyamat?

Adminisztratívnak nevezném, mert újabb klinikai vizsgálatok itt már nem játszanak szerepet, de a meglévőknek az értelmezése és a hasznának az életminőségre, az élet hátralévő élethosszára vonatkozó hatása, a haszonkockázat mérlegelése, az ebben a szakaszban történik.

Ezek nemzeti hatáskörök?

Jelenleg igen.

Mind a kettőt meg kell győzni, hogy ez az ő mércéjük szerint is megfelelő, és akkor lehet arra a piacra bevinni?

Akkor lehet azon a piacon és akkor lehet azon a piacon elérni azt, hogy a közfinanszírozás részévé váljon az a bizonyos terápiás megoldás.

Csak a közfinanszírozás részévé tett terápiás megoldásban érdemes gondolkodni, mert azt lehet tömegesen csinálni, annak van fedezete?

Azt lehet a betegek kellően széles köréhez eljuttatni és biztosítani azt, hogy akinek kell, az meg is kapja ezt a készítményt. Ha nagyon drágán áruljuk a piacon, akkor nagyon kevés beteghez tud csak eljutni.

A nagyon drága egy gyógyszernél az, hogy annyiért árulják, amennyibe az valójában kerül?

Ha a fejlesztési költségeket is hozzáadjuk, igen, az azt jelenti, hogy akkor azt bele kellene valamilyen módon kalkulálni, amibe a megelőző tíz év során a klinikai vizsgálatok kerültek, sok tízmilliós, sok százmilliós költség.

Ez olyan piac, ahol egy amerikaiak által kifejlesztett, ottani környezetben fejlesztett gyógyszernek ugyanaz az ára végül, mint, mondjuk, a Richternél fejlesztett gyógyszernek?

Igen, nem az számít, hogy ki fejlesztette ki, hanem az, hogy melyik piacon próbáljuk meg elsütni.

Nőgyógyászati és fogamzásgátlási termékekben mi innovációt lehet még kitalálni? Ott vannak fizikai eszközök, vannak szájon át bevehető eszközök. Mi van még?

A fogamzásgátlás esetében a progeszteron komponense a fogamzásgátlóknak egy hormon, ami az ovulációt gátolja, a teherbe esés kockázatát minimálisra csökkenti. Ez egy viszonylag sztenderd dolog, ilyenből többféle megoldás létezik, de nem ezen a vonalon van elsősorban az innováció lehetősége, sokkal inkább az ösztrogén komponens esetében van egy olyan kérdés, hogy hogyan hat maga a fogamzásgátlás a női ciklusra, a vérzésre, a különböző haj-, bőr-, közérzettünetekre.

Egyáltalán nem mellékes rész.

És ezek a részletkérdések ott dőlnek el, hogy ez a bizonyos ösztrogénpótlás hogyan valósul meg. Ebben tud a mi fogamzásgátló-kombinációnk áttörést hozni azzal, hogy egy, a természetben és az emberi testben egyébként is előforduló, úgynevezett natív ösztrogénnal tudtuk kombinálni ezt a bizonyos fogamzásgátló progeszteron komponenst.

Ez ugyanolyan molekula lesz a végén, mint amilyen a cariprazine volt? Ugyanazt a karriert futhatja be, mint a cariprazine?

Igen, ez egy innovatív molekula annak ellenére, hogy a természetben megtalálható, ennek a szintézise nehéz feladat, és ennek az ilyen irányú felhasználása szintén egy innovatív megoldás, Amerikában is ez a készítmény kapható, nem mi vagyunk a forgalomba hozatal jogosultjai, mert nem mi vagyunk azok, akik kifejlesztették ezt a molekulát, mi is licencben vettük.

2023-ra a nőgyógyászati készítmények jelentik a legfontosabb terveket?

A piaci munka tekintetében mindenképpen, viszont vannak még azért a kutatás-fejlesztési folyamatban olyan komoly mérföldkövek, amik a jövő évben fognak kihívást jelenteni, mondjuk így röviden. Ezekről hosszan nem is tudok nyilatkozni.

Ezek molekulák, eljárások?

Igen, klinikai vizsgálatok, technológiai validációk, olyan kanyarok, amiket be kell vennünk ahhoz, hogy piacra érjünk a molekulával a megcélzott időben. Nem jövőre, hanem az azt követő években.

Egy év, öt év, tíz év?

Az innovatív készítmények esetében ez sokkal több év, inkább tizenhárom-tizennégy. Itt, ebben az esetben már előrehaladottabb szakaszban lévő készítményekről beszélünk, Nagyon bízom abban, hogy 2025-ben, 2026-ban olyan új bioszimiláris készítményekkel tudunk majd piacra jönni, amiknek az árbevétel vonzata is jelentős tud lenni.

A főbb piacok maradnak ugyanazok? Egyesült Államok, Oroszország, Európa, Magyarország? Ebben a sorrendben?

Ez a sorrend nagyjából megállja a helyét. Magyarország súlya ebben most már tíz százalék alatt van. Latin-Amerikára próbálunk a következőkben fókuszálni. Nagyon sok olyan készítmény van, amit Európában már be tudtunk sikerrel vezetni, de a latin-amerikai piacra még nem tudtuk eljuttatni. Látszik az itteni fogadtatáson, hogy ennek abszolút van létjogosultsága és nagyon várják is az ottani orvosok, az egész egészségügyi közösség, úgyhogy ezen a következő időszakban a korábbinál többet fogunk dolgozni.

A latin-amerikai piacra bevezetés nagyon más, mint az észak-amerikai piacra bevezetés?

Teljesen. Nem fogunk külön klinikai vizsgálatokat végezni ezekhez a bevezetésekhez, viszont ennek ellenére ezek más hatóságok, mindegyik különböző, az európaitól kisebb-nagyobb mértékben eltér, van sok technológiai, adminisztratív feladat ezzel, amíg el tudjuk juttatni oda.

Nőgyógyászati készítményeknél említette, hogy a versenytársak is úgy tartják, hogy a Richter ebben nagyon jó. Akkor ők rá se mennek erre a területre, vagy kipuhatolják, hogy a Richter éppen min dolgozik és valami mást próbálnak?

A nőgyógyászati piac egy viszonylag szűk szegmense a globális gyógyszerpiacnak, ezért van az, hogy egy olyan méretű cég, mint a Richter, sikerrel tud ezen a viszonylag kis szegmensben alkotni.

Az ember azt képzelni, hogy a világ több mint fele nő, és mégis szűk a nőgyógyászati termékek piaca? Ez fura.

Igen, az emberiség fele kétségkívül nő, hozzáteszem, hogy a piac olyan értelemben csökken, hogy azoknak a nőknek a száma, akik fogamzásgátló szereket, megoldásokat keresnek, inkább csökken. Idősödik az európai népesség. Ennek van egy pozitív olvasata is, hiszen a menopauza hormonpótló terápiás terület új távlatokat nyithat. Jelen pillanatban még bizonyos helyeken van egyfajta averzió a hormonpótlással szemben, de ez oldódik. Az Egyesült Királyságban például az idén egy nagyon komoly hiányhelyzetnek voltunk tanúi. Annyira megnőtt az ezzel kapcsolatos igény, hogy nem tudott lépést tartani vele a gyártói kínálat.

Ezt én, mint laikus, fordíthatom úgy, hogy a Richter érdeklődik a menopauza alatti hormonpótlást megoldó termékek iránt is?

Már most is vannak ilyen készítményeink, innen is tudjuk, hogy mennyire nem tudtuk tartani az ütemet. Az angol piac esetében fordult ez elő egyedül, és továbbiak, úgy gondolom, érdekessé válhatnak a Richter számára is, igen.